Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt, legalábbis egy, az ázsiai vendégmunkások itteni munkavállalásának megszervezésével foglalkozó szakember szerint. Aki azonban úgy véli, a schengeni csatlakozás után ez sem lesz elég az itt tartásukhoz.
2024. március 06., 09:532024. március 06., 09:53
Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozása számos változást hoz majd a gazdasági életben, és a munkaerőpiac az egyik szegmens, amely várhatóan jelentős változásokon megy keresztül, főként az Európai Unión kívülről érkezett külföldi munkavállalók munkakörülményei tekintetében.
A külföldi munkavállalók romániai toborzására és közvetítésére szakosodott Work From Asia ügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi munkavállalók munkakörülményeit összhangba kell hozni az európai szinttel.
„A munkafeltételek európai normákhoz való igazítása olyan dolog, amivel a romániai munkaadóknak tisztában kell lenniük. Itt a külföldi munkavállalók számára kínált béreknek az európai uniós fizetésekkel történő kiegyenlítéséről, a hasonló munkakörülményekről, a pihenő- és túlórapénzekről, valamint a jobb szállás- és étkezési feltételek biztosításáról beszélek” – nyilatkozta az Adevărul című lapnak Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia vezérigazgatója.
2024. július 1-jétől ugyanakkor további emelés várható: a minimálbér bruttó 3700 lejre, azaz nettó értékben mintegy 2300 lejre emelkedik.
Bár a külföldi munkavállalók számára a minimálbérnél többet biztosítanak, Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása után a szakember szerint növelni kell a nem uniós országokból érkező munkavállalóknak folyósított béreket annak érdekében, hogy az illető személyeket itt tudják tartani.
Ezen változtatni kell, a béreket a szakképzetlenek esetében legalább nettó 800 euróra kell emelni, a többiek esetében pedig a fizetéseknek exponenciálisan nőniük kell. A szakképzett munkavállalóknak legalább 1200–1300 euró nettó jövedelmet kellene fizetni” – fejtette ki Yosef Gavriel Peisakh.
Öt-hat hónapot kell várnia egy fülöp-szigeteki vendégmunkásnak, hogy a román hatóságok engedélyt adjanak neki a beutazásra, miközben Magyarországon ez az időszak nem több 45 napnál.
Mint ismeretes, már most rendszeresen arról szólnak a határrendészeti tájékoztatók, hogy legálisan Romániában tartózkodó ázsiai állampolgárokat tartóztattak fel a román–magyar határon, és a munkáltatók is arra panaszkodnak, hogy sorra oldanak kereket a vendégmunkások.
A bukaresti kormány nem tudja, hogy az Európai Unión kívülről a munkaerőhiány miatt behozott külföldi vendégmunkások közül hány távozott akár legálisan, akár illegálisan Romániából – írta szerdán az Economedia.ro gazdasági portál.
Tavaly év végén amúgy 75 ezer, Európai Unión kívüli vendégmunkás dolgozott Romániában a Bevándorlásügyi Felügyelőség (IGI) adatai szerint. A legnépesebb, több mint 15 ezres kontingens Bukarestben dolgozott, majd a főváros vonzáskörzetének számító Ilfov és a tengerparti Konstanca megye következett 7800, illetve 6100 vendégmunkással. A magyarlakta megyék közül Temesben (4200), Brassóban (3900), Kolozsban (3300), Szebenben (2600) és Aradban (2400) volt a legtöbb vendégmunkás. Az EU-n kívüli legtöbb munkavállaló Nepálból (18 757), Srí Lankáról (14 806), Indiából (8106) és Törökországból (6810) érkezett.
Az idei évre a bukaresti kormány ismét 100 ezer munkavállalási engedély kibocsátását hagyta jóvá EU-n kívüli állampolgárok számára, akárcsak 2022-ben és 2023-ban.
Minden ötödik, Európai Unión kívülről alkalmazott külföldi vendégmunkás alig foglalja el új aradi állását, máris megpróbál átszökni a magyar–román határon – közölték a megyei bevándorlási hivatal képviselői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!