Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt, legalábbis egy, az ázsiai vendégmunkások itteni munkavállalásának megszervezésével foglalkozó szakember szerint. Aki azonban úgy véli, a schengeni csatlakozás után ez sem lesz elég az itt tartásukhoz.
2024. március 06., 09:532024. március 06., 09:53
Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozása számos változást hoz majd a gazdasági életben, és a munkaerőpiac az egyik szegmens, amely várhatóan jelentős változásokon megy keresztül, főként az Európai Unión kívülről érkezett külföldi munkavállalók munkakörülményei tekintetében.
A külföldi munkavállalók romániai toborzására és közvetítésére szakosodott Work From Asia ügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi munkavállalók munkakörülményeit összhangba kell hozni az európai szinttel.
„A munkafeltételek európai normákhoz való igazítása olyan dolog, amivel a romániai munkaadóknak tisztában kell lenniük. Itt a külföldi munkavállalók számára kínált béreknek az európai uniós fizetésekkel történő kiegyenlítéséről, a hasonló munkakörülményekről, a pihenő- és túlórapénzekről, valamint a jobb szállás- és étkezési feltételek biztosításáról beszélek” – nyilatkozta az Adevărul című lapnak Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia vezérigazgatója.
2024. július 1-jétől ugyanakkor további emelés várható: a minimálbér bruttó 3700 lejre, azaz nettó értékben mintegy 2300 lejre emelkedik.
Bár a külföldi munkavállalók számára a minimálbérnél többet biztosítanak, Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása után a szakember szerint növelni kell a nem uniós országokból érkező munkavállalóknak folyósított béreket annak érdekében, hogy az illető személyeket itt tudják tartani.
Ezen változtatni kell, a béreket a szakképzetlenek esetében legalább nettó 800 euróra kell emelni, a többiek esetében pedig a fizetéseknek exponenciálisan nőniük kell. A szakképzett munkavállalóknak legalább 1200–1300 euró nettó jövedelmet kellene fizetni” – fejtette ki Yosef Gavriel Peisakh.
Öt-hat hónapot kell várnia egy fülöp-szigeteki vendégmunkásnak, hogy a román hatóságok engedélyt adjanak neki a beutazásra, miközben Magyarországon ez az időszak nem több 45 napnál.
Mint ismeretes, már most rendszeresen arról szólnak a határrendészeti tájékoztatók, hogy legálisan Romániában tartózkodó ázsiai állampolgárokat tartóztattak fel a román–magyar határon, és a munkáltatók is arra panaszkodnak, hogy sorra oldanak kereket a vendégmunkások.
A bukaresti kormány nem tudja, hogy az Európai Unión kívülről a munkaerőhiány miatt behozott külföldi vendégmunkások közül hány távozott akár legálisan, akár illegálisan Romániából – írta szerdán az Economedia.ro gazdasági portál.
Tavaly év végén amúgy 75 ezer, Európai Unión kívüli vendégmunkás dolgozott Romániában a Bevándorlásügyi Felügyelőség (IGI) adatai szerint. A legnépesebb, több mint 15 ezres kontingens Bukarestben dolgozott, majd a főváros vonzáskörzetének számító Ilfov és a tengerparti Konstanca megye következett 7800, illetve 6100 vendégmunkással. A magyarlakta megyék közül Temesben (4200), Brassóban (3900), Kolozsban (3300), Szebenben (2600) és Aradban (2400) volt a legtöbb vendégmunkás. Az EU-n kívüli legtöbb munkavállaló Nepálból (18 757), Srí Lankáról (14 806), Indiából (8106) és Törökországból (6810) érkezett.
Az idei évre a bukaresti kormány ismét 100 ezer munkavállalási engedély kibocsátását hagyta jóvá EU-n kívüli állampolgárok számára, akárcsak 2022-ben és 2023-ban.
Minden ötödik, Európai Unión kívülről alkalmazott külföldi vendégmunkás alig foglalja el új aradi állását, máris megpróbál átszökni a magyar–román határon – közölték a megyei bevándorlási hivatal képviselői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!