
Ciolacu szerint az adóhatóság azokat a személyeket ellenőrzi, akiknek nincs bevallott jövedelmük, de nagy összegeket utalnak át a rokonoknak
Fotó: Orbán Orsolya
A rokonok közötti pénzajándékozás nem adóköteles – szögezte le a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
2025. március 13., 13:222025. március 13., 13:22
Marcel Ciolacu – amint arról korábban írtunk – kijelentésével arra utalt, hogy a bukaresti sajtóban a napokban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint az Országos Adóhatóság (ANAF) rászállt a rokonok által egymásnak adott pénzösszegekre, amelyekre 70 százalékos adót vetne ki azzal az indoklással, hogy nem lehet dokumentumokkal bizonyítani, hogy már egyszer azok után ki volt fizetve minden szükséges adó és illeték.
A kormányfő erre reagálva leszögezte:
Elmondása szerint az adóhatóság azokat a személyeket ellenőrzi, akiknek nincs bevallott jövedelmük, de nagy összegeket utalnak át, amelyeket nem tudnak igazolni.
„Akik becsületesek, azoknak nincs miért aggódniuk” – idézte szavait az Agerpres hírügynökség.
Az adóhatóság közleményében hangsúlyozta: a rokonok között adott pénz a legtöbb esetben nem adóköteles, ám „ha megállapítást nyer, hogy az ellenőrzési eljárás során benyújtott adóbevallások, dokumentumok és információk helytelenek, hiányosak vagy hamisak, az adóhatóság megállapítja a jövedelemadó korrigált adóalapját és kiadja az adófizetést elrendelő határozatot”.
„A tisztességesen szerzett jövedelmek szabadon átadhatók családon belül, adózás nélkül! Semmitől sem kell tartaniuk azoknak, akik gyerekeiknek vagy szüleiknek pénzt utalnak vagy készpénzt adnak a jogszerűen megszerzett jövedelmükből. Az adóhatóságok célja az adóelkerülés visszaszorítása, nem pedig azok megbüntetése, akik családtagjaiktól pénzt kaptak. Ugyanakkor fontos, hogy az érintett személyek együttműködjenek a hatóságokkal, ha egy esetleges ellenőrzés során erre felkérést kapnak” – írta eközben a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Tánczos Barna.

Az Országos Adóhatóság (ANAF) rászállt a rokonok által egymásnak adott pénzösszegekre, amelyekre 70 százalékos adót vetne – kongatta meg a vészharangot a bukaresti sajtó. Az ANAF és Tánczos Barna pénzügyminiszter tiszta vizet öntött a pohárba.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!