Fotó: Haáz Vince
Romániában is „beköszöntött” a jó ideje világszerte érzékelhető energiaár-csökkenés: az ukrajnai háború okozta válság kitörése óta először a szolgáltatók tucatszámra a kormány által megszabott árplafon alá „merészkedtek” az új ügyfeleknek szóló ajánlataikkal.
2024. február 06., 18:012024. február 06., 18:01
Az elektromos áram piacán egyre több vállalat kínál ilyen szerződéseket: a Hotnews hírportál beszámolója szerint kedden reggel 19 olyan ajánlat szerepelt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) árösszevető honlapján, amely a 100 kilowattórás havi fogyasztás alatti háztartások számára megszabott 0,68 lej/kWh-s árplafon alatt volt; hétfőn még csak 17 „ment alá”, tehát számuk növekedőfélben van.
Érdekesség, hogy a sokáig „verhetetlen” árakat kínáló állami vállalat, a Hidroelectrica már nem a legolcsóbb: 0,77 lejes tarifája az első árplafon fölött van. A következő fogyasztói kategóriában (havi 100–255 kWh között) viszont még mindig az egyetlen, amely a 0,8 lejes árplafon alatt köt új szerződést 0,77 lej/kWh-s díjszabással, igaz, nyolc további ajánlat pontosan az ársapka értékének felel meg. A nagy fogyasztók (255 kWh fölött) számára megállapított 1,3 lej/kWh-s plafon alatt pedig 9 ajánlatot talált kedden reggel a Hotnews.
Mindezek láttán felmerül a kérdés: miért kell továbbra is fenntartani az árkorlátozást-kompenzálást – amelyről már bejelentették, hogy 2025 áprilisáig biztos érvényben lesz –, és miért nem hagyják, hogy az árliberalizáció magától szabályozza az árakat. Ugyanis az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot, amelyek értelmében
mivel – amint arról beszámoltunk – az energiahordozók tőzsdei ára jócskán csökkent az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanásakor elért maximális értékekhez képest. Mivel azonban Romániában még mindig a két évvel ezelőtti szinten tartják az árakat, ez jelentős nyereséget hoz a szolgáltatóknak, miközben az államnak közpénzekből kell kiegyenlítenie a lakossági ár és a valós piaci ár közötti különbséget.
Az intézkedés fenntartása azért is „sántít”, mert cégek számára januártól már nem alkalmazzák. Ezért Brüsszel magyarázatot vár arra, hogy ilyen körülmények között a lakosság számára miért kell mégis fenntartani.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter múlt héten bejelentette, a bukaresti kormány is vizsgálja, milyen változtatásokat eszközölhetnek. Viszont célként nem az árliberalizációt, hanem „a számlák további csökkentését” nevezte meg, konkrétumokkal azonban nem szolgált. Néhány nappal korábban még azt nyilatkozta, 2025 áprilisáig nem változtatnak az ársapka szintjén, hogy ne okozzanak újabb bonyodalmakat a szolgáltatóknak a számlakibocsátás terén.
Arról, hogy mi fog történni a rendszer megszűnése után, Burduja jelezte, az egész piac, az egész termelői és szállítói lánc azt akarja, hogy fokozatosan megszűnjenek az intézkedések, hogy kilépjenek a kompenzációs és felső határértéket megállapító rendszerből.
– tette hozzá Sebastian Burduja. A miniszter azt is elmondta, hogy eddig az energiaügyi minisztérium adóssága a szállítók felé mintegy 2 milliárd lej. „Az egész rendszer sokkal kevesebbe kerül, ha a 2024. január-decemberi naptári évre vonatkoztatjuk, akkor valahol 3 milliárd lej körüli összegre számítunk, ez az ANRE becslése” – mondta a miniszter, arra utalva, hogy a tavalyi év végén közölt becslések szerint 2023-ban 9-10 milliárd lejt költött az állam az energiaár-kompenzációra.
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!