Fotó: Haáz Vince
Romániában is „beköszöntött” a jó ideje világszerte érzékelhető energiaár-csökkenés: az ukrajnai háború okozta válság kitörése óta először a szolgáltatók tucatszámra a kormány által megszabott árplafon alá „merészkedtek” az új ügyfeleknek szóló ajánlataikkal.
2024. február 06., 18:012024. február 06., 18:01
Az elektromos áram piacán egyre több vállalat kínál ilyen szerződéseket: a Hotnews hírportál beszámolója szerint kedden reggel 19 olyan ajánlat szerepelt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) árösszevető honlapján, amely a 100 kilowattórás havi fogyasztás alatti háztartások számára megszabott 0,68 lej/kWh-s árplafon alatt volt; hétfőn még csak 17 „ment alá”, tehát számuk növekedőfélben van.
Érdekesség, hogy a sokáig „verhetetlen” árakat kínáló állami vállalat, a Hidroelectrica már nem a legolcsóbb: 0,77 lejes tarifája az első árplafon fölött van. A következő fogyasztói kategóriában (havi 100–255 kWh között) viszont még mindig az egyetlen, amely a 0,8 lejes árplafon alatt köt új szerződést 0,77 lej/kWh-s díjszabással, igaz, nyolc további ajánlat pontosan az ársapka értékének felel meg. A nagy fogyasztók (255 kWh fölött) számára megállapított 1,3 lej/kWh-s plafon alatt pedig 9 ajánlatot talált kedden reggel a Hotnews.
Mindezek láttán felmerül a kérdés: miért kell továbbra is fenntartani az árkorlátozást-kompenzálást – amelyről már bejelentették, hogy 2025 áprilisáig biztos érvényben lesz –, és miért nem hagyják, hogy az árliberalizáció magától szabályozza az árakat. Ugyanis az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot, amelyek értelmében
mivel – amint arról beszámoltunk – az energiahordozók tőzsdei ára jócskán csökkent az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanásakor elért maximális értékekhez képest. Mivel azonban Romániában még mindig a két évvel ezelőtti szinten tartják az árakat, ez jelentős nyereséget hoz a szolgáltatóknak, miközben az államnak közpénzekből kell kiegyenlítenie a lakossági ár és a valós piaci ár közötti különbséget.
Az intézkedés fenntartása azért is „sántít”, mert cégek számára januártól már nem alkalmazzák. Ezért Brüsszel magyarázatot vár arra, hogy ilyen körülmények között a lakosság számára miért kell mégis fenntartani.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter múlt héten bejelentette, a bukaresti kormány is vizsgálja, milyen változtatásokat eszközölhetnek. Viszont célként nem az árliberalizációt, hanem „a számlák további csökkentését” nevezte meg, konkrétumokkal azonban nem szolgált. Néhány nappal korábban még azt nyilatkozta, 2025 áprilisáig nem változtatnak az ársapka szintjén, hogy ne okozzanak újabb bonyodalmakat a szolgáltatóknak a számlakibocsátás terén.
Arról, hogy mi fog történni a rendszer megszűnése után, Burduja jelezte, az egész piac, az egész termelői és szállítói lánc azt akarja, hogy fokozatosan megszűnjenek az intézkedések, hogy kilépjenek a kompenzációs és felső határértéket megállapító rendszerből.
– tette hozzá Sebastian Burduja. A miniszter azt is elmondta, hogy eddig az energiaügyi minisztérium adóssága a szállítók felé mintegy 2 milliárd lej. „Az egész rendszer sokkal kevesebbe kerül, ha a 2024. január-decemberi naptári évre vonatkoztatjuk, akkor valahol 3 milliárd lej körüli összegre számítunk, ez az ANRE becslése” – mondta a miniszter, arra utalva, hogy a tavalyi év végén közölt becslések szerint 2023-ban 9-10 milliárd lejt költött az állam az energiaár-kompenzációra.
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!