Fotó: Haáz Vince
Romániában is „beköszöntött” a jó ideje világszerte érzékelhető energiaár-csökkenés: az ukrajnai háború okozta válság kitörése óta először a szolgáltatók tucatszámra a kormány által megszabott árplafon alá „merészkedtek” az új ügyfeleknek szóló ajánlataikkal.
2024. február 06., 18:012024. február 06., 18:01
Az elektromos áram piacán egyre több vállalat kínál ilyen szerződéseket: a Hotnews hírportál beszámolója szerint kedden reggel 19 olyan ajánlat szerepelt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) árösszevető honlapján, amely a 100 kilowattórás havi fogyasztás alatti háztartások számára megszabott 0,68 lej/kWh-s árplafon alatt volt; hétfőn még csak 17 „ment alá”, tehát számuk növekedőfélben van.
Érdekesség, hogy a sokáig „verhetetlen” árakat kínáló állami vállalat, a Hidroelectrica már nem a legolcsóbb: 0,77 lejes tarifája az első árplafon fölött van. A következő fogyasztói kategóriában (havi 100–255 kWh között) viszont még mindig az egyetlen, amely a 0,8 lejes árplafon alatt köt új szerződést 0,77 lej/kWh-s díjszabással, igaz, nyolc további ajánlat pontosan az ársapka értékének felel meg. A nagy fogyasztók (255 kWh fölött) számára megállapított 1,3 lej/kWh-s plafon alatt pedig 9 ajánlatot talált kedden reggel a Hotnews.
Mindezek láttán felmerül a kérdés: miért kell továbbra is fenntartani az árkorlátozást-kompenzálást – amelyről már bejelentették, hogy 2025 áprilisáig biztos érvényben lesz –, és miért nem hagyják, hogy az árliberalizáció magától szabályozza az árakat. Ugyanis az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot, amelyek értelmében
mivel – amint arról beszámoltunk – az energiahordozók tőzsdei ára jócskán csökkent az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanásakor elért maximális értékekhez képest. Mivel azonban Romániában még mindig a két évvel ezelőtti szinten tartják az árakat, ez jelentős nyereséget hoz a szolgáltatóknak, miközben az államnak közpénzekből kell kiegyenlítenie a lakossági ár és a valós piaci ár közötti különbséget.
Az intézkedés fenntartása azért is „sántít”, mert cégek számára januártól már nem alkalmazzák. Ezért Brüsszel magyarázatot vár arra, hogy ilyen körülmények között a lakosság számára miért kell mégis fenntartani.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter múlt héten bejelentette, a bukaresti kormány is vizsgálja, milyen változtatásokat eszközölhetnek. Viszont célként nem az árliberalizációt, hanem „a számlák további csökkentését” nevezte meg, konkrétumokkal azonban nem szolgált. Néhány nappal korábban még azt nyilatkozta, 2025 áprilisáig nem változtatnak az ársapka szintjén, hogy ne okozzanak újabb bonyodalmakat a szolgáltatóknak a számlakibocsátás terén.
Arról, hogy mi fog történni a rendszer megszűnése után, Burduja jelezte, az egész piac, az egész termelői és szállítói lánc azt akarja, hogy fokozatosan megszűnjenek az intézkedések, hogy kilépjenek a kompenzációs és felső határértéket megállapító rendszerből.
– tette hozzá Sebastian Burduja. A miniszter azt is elmondta, hogy eddig az energiaügyi minisztérium adóssága a szállítók felé mintegy 2 milliárd lej. „Az egész rendszer sokkal kevesebbe kerül, ha a 2024. január-decemberi naptári évre vonatkoztatjuk, akkor valahol 3 milliárd lej körüli összegre számítunk, ez az ANRE becslése” – mondta a miniszter, arra utalva, hogy a tavalyi év végén közölt becslések szerint 2023-ban 9-10 milliárd lejt költött az állam az energiaár-kompenzációra.
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!