
Fotó: Jakab Mónika
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető azt is hozzátette, hogy az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
2024. január 25., 18:002024. január 25., 18:00
2024. január 25., 18:072024. január 25., 18:07
„Mindenképpen megtartjuk a kompenzációs rendszert, tehát a maximált árakat a romániai átlagemberek és a romániai cégek számára a gazdaságban. Ez a rendszer stabilitást biztosított a végfelhasználóknak, de a beszállítóknak is” – mondta a miniszter a Prima News-nak.
„Ráadásul 5 millió romániai háztartásról beszélünk, amelyek egy évben átlagosan havi 35 lejes villanyszámlát fizetnek, ami a mi vásárlóerőnkkel rendelkező országban ésszerű összeg” – mondta Burduja. A miniszter rámutatott, hogy a piaci liberalizáció egy „tökéletes vihar” része, az ukrajnai háborúval és a világjárványból való kilábalással együtt.

Az energiaárak emelkedését korlátozó és kompenzáló rendszert egy adott pillanatban ki kell vezetni, mert nem szorul az összes fogyasztó állami segítségre – jelentette ki Silvia Vlăsceanu, a Villamosenergia-termelők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
„Fontos, hogy az EU minden államnak, nem csak Romániának, lehetővé tette, hogy a végfogyasztók, különösen a kiszolgáltatottak védelmét szolgáló intézkedéseket hozzon, és ezek az intézkedések legalább 2025 tavaszáig maradnak. A rendszert 2025 márciusáig szándékozunk fenntartani” – tette hozzá a miniszter. Arról, hogy mi fog történni a rendszer megszűnése után, Burduja jelezte,
„Ha hirtelen intézkedéshez folyamodnánk, az ismét áremelkedéshez vezetne, ezért a kilépés fokozatos lesz, nagyon jól átgondolt” – tette hozzá Sebastian Burduja. A miniszter azt is elmondta, hogy eddig az energiaügyi minisztérium adóssága a szállítók felé mintegy 2 milliárd lej. „Az egész rendszer sokkal kevesebbe kerül, ha a 2024. január-decemberi naptári évre vonatkoztatjuk, akkor valahol 3 milliárd lej körüli összegre számítunk, ez az ANRE becslése” – mondta a miniszter.
Az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot, amelyek értelmében az ársapkarendszer miatt Romániában már magasabbak az árak, mint a kontinens többi részén, mivel az energiahordozók tőzsdei ára jócskán lecsökkent az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanásakor elért maximális értékekhez képest.
Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben a korlátozásokat hirtelen oldanák fel, az jókora anyagi terhet róna a felhasználókra, ezért szükséges lenne, hogy a kormány olyan intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek nyomán az árplafon csupán fokozatosan szűnik meg.

Az energiahordozók ársapkájának fenntartása jövőre csak hárommilliárd lejbe kerül az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárd lejjel – közölte Sebastian Burduja energiaügyi miniszter péntek este.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!