Több milliárd eurónyi uniós támogatástól eshet el Románia
Fotó: Pixabay.com
Dragoș Pâslaru beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani. A tárcavezető úgy véli, ez a helyzet az ország közigazgatásában tapasztalható populizmus miatt alakult ki, annak a hozzáállásnak köszönhetően, miszerint „úgy is jó lesz, mi van, ha késünk, hiszen a múltban is így tettünk”.
2025. június 26., 17:182025. június 26., 17:18
2025. június 26., 17:302025. június 26., 17:30
Dragoș Pâslaru egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy előzetes megbeszélések kezdődtek annak megállapítására, hogy mely PNRR-projektek valósulhatnak meg a jövő év végéig, hány milliárd euró van veszélyben. „Az Európai Bizottság a minisztériumok csapataival előzetes megbeszélést kezdett arról, hogy a helyreállítási tervben szereplő teljes összegből mit lehet valóban megvalósítani a határidő, tehát 2026 végéig, és mit nem. És felfedezünk egy rendszerszintű problémát” – figyelmeztetett a News.ro portál által idézett tárcavezető.
„Iskolákról, kórházakról, autópálya-szakaszokról, vasúti infrastruktúráról, szociális infrastruktúráról, a fiatalok lakhatásáról, a kis- és középvállalkozásoknak és a magánszektor fejlesztésére szánt pénzekről, erdősítésről beszélünk, szinte az összes olyan fejezetről, vagy a döntő fontosságú fejezetek jó részéről van szó, amelyeket jelenleg jelentős kiigazítás veszélye fenyeget” – mondta Dragos Pâslaru.
A miniszter az Agerpres szerint kijelentette, hogy az EU helyreállítási alapjában rendelkezésre álló 28,5 milliárd euróból „21 milliárd eurót lehet most reálisan megmenteni”. Szerinte volna néhány többé-kevésbé látványos megoldás Románia forrásfelhasználási képességének növelésére, de a 21 milliárd eurót kell kiindulópontnak tekinteni.
Pîslaru elmondta azt is, hogy a 13,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás teljes összegének lehívására mindenképp van esély. „Ez már egy jó dolog, mert a hitelfelvétel esetében (...) amúgy is problémát jelentett volna a pénz visszafizetése” – magyarázta.
A nemzeti liberális párti (PNL), azaz a korábbi kormányban is jelen lévő alakulat minisztere úgy véli, hogy az ország vezetésében tapaszt populizmus miatt jutottunk idáig. Emlékeztetett: ott volt a több mint egy évvel meghosszabbított választási időszak, egyes reformokat elutasítottak vagy halasztottak, mert nem voltak népszerűek, nem hoztak szavazatokat.
Ez arról szól, hogy volt egy tervünk, és ezeket a dolgokat nem végezték el időben vagy elhalasztották” – magyarázta az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter. Aki további problémaként azonosította a Romániában jellemző magatartás, a „minek sietni, ha így is, úgy is működik” elv térnyerését.
Pâslaru elmondása szerint tájékoztatta Ilie Bolojan miniszterelnököt is a válságos helyzetről.
és ő nemcsak hogy azonnal megértette, hanem még aznap, tegnap reggel 6 órára összehívott egy találkozót az összes olyan szakminisztériummal, amelyek kulcsfontosságúak a reformok és a nagyberuházások végrehajtása szempontjából, és én elkészítettem és átadtam nekik egy részletes tájékoztatót minden egyes minisztérium számára, tudják, a mérföldkövek és az egyes mérföldkövekre vonatkozó célok koncepcióját, amelyekkel mind a 3. kifizetési igényt illetően rendelkezünk, hogy elkerüljük a felfüggesztést és a pénz végleges elvesztését, a 4. kifizetési igényt illetően is” – fejtette ki az európai beruházásokért felelős új miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a négyes számú kifizetési kérelemmel kapcsolatban is van még tennivaló „Ha azt tesszük, amit eddig tettünk, vagyis megvárjuk, hogy mi történik az előző követeléssel, és nem készítjük elő a következőt, akkor problémánk van. Valójában a 4. számú fizetési követelésben bízom, és azon fogok dolgozni a kollégáimmal együtt, hogy egy példátlan, öt-hat milliárd euró körüli összeget tudjunk behozni, ami egy rendkívüli fellélegzés lenne Románia államháztartása számára” – emelte ki Pâslaru.
„De ha késünk, és nem cselekszünk, akkor elveszítjük a támogatást. És ez nem történhet meg. Rendkívül szigorú ellenőrzési rendszerünk lesz ezen a területen. Az olyan projektek esetében, amelyeknek jelenleg nincs fizikai előrehaladása, nem tudják megmagyarázni, hogy miként lehetne belőle valami, megállapítottuk, hogy a minisztériumoknak előbb egy megvalósítási tervvel kell előállniuk” – mondta Pâslaru.
Állásfoglalást fogadott el a szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament, amelyben többek között javasolja a EU helyreállítási finanszírozásának (RFF) meghosszabbítását az előrehaladott állapotban lévő beruházások számára.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!