Sokak számára jó hír. Erdélyben és a Partiumban gyakoribb a viharkár, mint a földrengés vagy a földcsuszamlás
Fotó: Barabás Ákos
A kötelező lakásbiztosítás rendszerét gyökeresen átalakító módosításokra készül a Pénzügyi Felügyelet (ASF). Sokak számára jelenthet jó hírt, hogy a viharkárokra is kiterjesztenék a biztosítás hatályát.
2019. május 21., 17:152019. május 21., 17:15
2019. május 21., 18:212019. május 21., 18:21
Módosul a kötelező lakásbiztosításokról szóló törvény, a kötvény a jövőben a földrengés, a földcsuszamlás és az árvíz mellett fedezni fogja a vihar által okozott károkat is – jelentette be hétfőn Cristian Roşu, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alelnöke. Jelezte egyúttal, a módosítások nyomán lehetővé válik, hogy a biztosítótársaságok is forgalmazzák a kötelező kötvényeket. Szűkszavú nyilatkozatában Roşu ugyanakkor arról is beszélt, hogy a törvény módosítása nyomán bármely magán- vagy jogi személy lehet a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap (PAID) részvényese, s 15 százalékról 25 százalékra emelik a részvénybirtoklási arányt is, ám ez nem haladhatja meg a törzstőke 30 százalékát.
A tervezett módosítások együtt gyökeresen átalakíthatják a kötelező lakásbiztosítás rendszerét – értékelt hétfőn a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Mint részletezte, két területen is változást hozhat a rendszer módosítása:
Emlékeztetett, hogy már két évvel ezelőtt is próbálgatták, hogy bevigyenek más kockázatokat a károk közé, amiért kártérítést fizetnek a kötelező lakásbiztosítás tulajdonosainak. Akkor vihar- és tűzkárokról is beszéltek. Biró Albin úgy véli, a viharkárok bevétele jó lépés, főleg, hogy ezzel a bővítéssel egy időben nem tervezik a kötvény drágítását. Ha erre is kiterjesztik a kötelező biztosítást, több lesz a kárigénylés, de Romániában nem olyan nagy kiterjedésűek a viharok, mint például Amerikában, ahol a hurrikán végigsöpör az egész Atlanti-óceán partján, ezer kilométereken okoz károkat. Romániában ez egy időben legtöbb néhány települést érinthet, másrészt a vihar nem is okoz olyan hatalmas károkat, hiszen a házak általában téglából épülnek, a faházak összeillesztése is biztonságos.
– fejtette ki a szakember.
Biró Albin egyúttal felidézte, hogy mielőtt a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap kisajátította a kötelező lakásbiztosítások forgalmazásának jogát, a társaságok árulták a kötvényeket, s az értékesítés jóval eredményesebb volt, mintegy ötmillió ingatlant biztosítottak.
A PAID aztán közbelépett, mert az ő forgalma visszaesett 200-300 ezer kötvényre, hiszen kevésbé volt „élelmes”, mint a biztosítótársaságok, és kiépített értékesítési rendszere sem volt. Attól tartott, hogy biztosítói egyesülésként nem lesz életképes, nem tudja a viszontbiztosításokat kifizetni. Az eladás azért esett vissza, mert a brókerek nem voltak érdekeltek a kötelező lakásbiztosítás értékesítésében, hiszen a kötelező kötvények eladása után a PAID 20 százalékos jutalékot fizet, a 20 euró után így kevesebb, mint 20 lejt kapnak, miközben rengeteg papírmunkával jár az ügyintézés. „Ha visszatérnek a szabad értékesítésre, akkor a jelenlegi 1,7 millió kötvényt fel tudják tornázni újra 3-4, akár 5 millióra. Ezzel a PAID gondját nem orvosolják, kérdés, hogy ezt meg merik-e lépni” – mondta a biztosítási szakértő. „Elvileg a módosítás javulást eredményezhet, több lesz ugyan a kifizetendő kártérítés, de ha a biztosítótársaságok kezelik a pénzt, több lesz az eladott kötvény. Egészen átalakul az egész rendszer” – fogalmazta meg Biró Albin. Ugyanakkor arra is kitért, hogy
A kötelező lakásbiztosítási kötvény – mint ismeretes – a lakás építőanyagának függvényében évi 10 vagy 20 euró, és 10 000, illetve 20 000 euró értékig fedezi a keletkezett kárt. 2019 április végén 1,7 millió aktív kötvény volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjai nélkül még inkább elszabadult volna a költségvetési hiány és az infláció. Az államfő azt is kijelentette, hogy néhány intézkedés esetében másként járt volna el.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!