
Sokak számára jó hír. Erdélyben és a Partiumban gyakoribb a viharkár, mint a földrengés vagy a földcsuszamlás
Fotó: Barabás Ákos
A kötelező lakásbiztosítás rendszerét gyökeresen átalakító módosításokra készül a Pénzügyi Felügyelet (ASF). Sokak számára jelenthet jó hírt, hogy a viharkárokra is kiterjesztenék a biztosítás hatályát.
2019. május 21., 17:152019. május 21., 17:15
2019. május 21., 18:212019. május 21., 18:21
Módosul a kötelező lakásbiztosításokról szóló törvény, a kötvény a jövőben a földrengés, a földcsuszamlás és az árvíz mellett fedezni fogja a vihar által okozott károkat is – jelentette be hétfőn Cristian Roşu, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alelnöke. Jelezte egyúttal, a módosítások nyomán lehetővé válik, hogy a biztosítótársaságok is forgalmazzák a kötelező kötvényeket. Szűkszavú nyilatkozatában Roşu ugyanakkor arról is beszélt, hogy a törvény módosítása nyomán bármely magán- vagy jogi személy lehet a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap (PAID) részvényese, s 15 százalékról 25 százalékra emelik a részvénybirtoklási arányt is, ám ez nem haladhatja meg a törzstőke 30 százalékát.
A tervezett módosítások együtt gyökeresen átalakíthatják a kötelező lakásbiztosítás rendszerét – értékelt hétfőn a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Mint részletezte, két területen is változást hozhat a rendszer módosítása:
Emlékeztetett, hogy már két évvel ezelőtt is próbálgatták, hogy bevigyenek más kockázatokat a károk közé, amiért kártérítést fizetnek a kötelező lakásbiztosítás tulajdonosainak. Akkor vihar- és tűzkárokról is beszéltek. Biró Albin úgy véli, a viharkárok bevétele jó lépés, főleg, hogy ezzel a bővítéssel egy időben nem tervezik a kötvény drágítását. Ha erre is kiterjesztik a kötelező biztosítást, több lesz a kárigénylés, de Romániában nem olyan nagy kiterjedésűek a viharok, mint például Amerikában, ahol a hurrikán végigsöpör az egész Atlanti-óceán partján, ezer kilométereken okoz károkat. Romániában ez egy időben legtöbb néhány települést érinthet, másrészt a vihar nem is okoz olyan hatalmas károkat, hiszen a házak általában téglából épülnek, a faházak összeillesztése is biztonságos.
– fejtette ki a szakember.
Biró Albin egyúttal felidézte, hogy mielőtt a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap kisajátította a kötelező lakásbiztosítások forgalmazásának jogát, a társaságok árulták a kötvényeket, s az értékesítés jóval eredményesebb volt, mintegy ötmillió ingatlant biztosítottak.
A PAID aztán közbelépett, mert az ő forgalma visszaesett 200-300 ezer kötvényre, hiszen kevésbé volt „élelmes”, mint a biztosítótársaságok, és kiépített értékesítési rendszere sem volt. Attól tartott, hogy biztosítói egyesülésként nem lesz életképes, nem tudja a viszontbiztosításokat kifizetni. Az eladás azért esett vissza, mert a brókerek nem voltak érdekeltek a kötelező lakásbiztosítás értékesítésében, hiszen a kötelező kötvények eladása után a PAID 20 százalékos jutalékot fizet, a 20 euró után így kevesebb, mint 20 lejt kapnak, miközben rengeteg papírmunkával jár az ügyintézés. „Ha visszatérnek a szabad értékesítésre, akkor a jelenlegi 1,7 millió kötvényt fel tudják tornázni újra 3-4, akár 5 millióra. Ezzel a PAID gondját nem orvosolják, kérdés, hogy ezt meg merik-e lépni” – mondta a biztosítási szakértő. „Elvileg a módosítás javulást eredményezhet, több lesz ugyan a kifizetendő kártérítés, de ha a biztosítótársaságok kezelik a pénzt, több lesz az eladott kötvény. Egészen átalakul az egész rendszer” – fogalmazta meg Biró Albin. Ugyanakkor arra is kitért, hogy
A kötelező lakásbiztosítási kötvény – mint ismeretes – a lakás építőanyagának függvényében évi 10 vagy 20 euró, és 10 000, illetve 20 000 euró értékig fedezi a keletkezett kárt. 2019 április végén 1,7 millió aktív kötvény volt.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!