Sokak számára jó hír. Erdélyben és a Partiumban gyakoribb a viharkár, mint a földrengés vagy a földcsuszamlás
Fotó: Barabás Ákos
A kötelező lakásbiztosítás rendszerét gyökeresen átalakító módosításokra készül a Pénzügyi Felügyelet (ASF). Sokak számára jelenthet jó hírt, hogy a viharkárokra is kiterjesztenék a biztosítás hatályát.
2019. május 21., 17:152019. május 21., 17:15
2019. május 21., 18:212019. május 21., 18:21
Módosul a kötelező lakásbiztosításokról szóló törvény, a kötvény a jövőben a földrengés, a földcsuszamlás és az árvíz mellett fedezni fogja a vihar által okozott károkat is – jelentette be hétfőn Cristian Roşu, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alelnöke. Jelezte egyúttal, a módosítások nyomán lehetővé válik, hogy a biztosítótársaságok is forgalmazzák a kötelező kötvényeket. Szűkszavú nyilatkozatában Roşu ugyanakkor arról is beszélt, hogy a törvény módosítása nyomán bármely magán- vagy jogi személy lehet a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap (PAID) részvényese, s 15 százalékról 25 százalékra emelik a részvénybirtoklási arányt is, ám ez nem haladhatja meg a törzstőke 30 százalékát.
A tervezett módosítások együtt gyökeresen átalakíthatják a kötelező lakásbiztosítás rendszerét – értékelt hétfőn a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Mint részletezte, két területen is változást hozhat a rendszer módosítása:
Emlékeztetett, hogy már két évvel ezelőtt is próbálgatták, hogy bevigyenek más kockázatokat a károk közé, amiért kártérítést fizetnek a kötelező lakásbiztosítás tulajdonosainak. Akkor vihar- és tűzkárokról is beszéltek. Biró Albin úgy véli, a viharkárok bevétele jó lépés, főleg, hogy ezzel a bővítéssel egy időben nem tervezik a kötvény drágítását. Ha erre is kiterjesztik a kötelező biztosítást, több lesz a kárigénylés, de Romániában nem olyan nagy kiterjedésűek a viharok, mint például Amerikában, ahol a hurrikán végigsöpör az egész Atlanti-óceán partján, ezer kilométereken okoz károkat. Romániában ez egy időben legtöbb néhány települést érinthet, másrészt a vihar nem is okoz olyan hatalmas károkat, hiszen a házak általában téglából épülnek, a faházak összeillesztése is biztonságos.
– fejtette ki a szakember.
Biró Albin egyúttal felidézte, hogy mielőtt a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap kisajátította a kötelező lakásbiztosítások forgalmazásának jogát, a társaságok árulták a kötvényeket, s az értékesítés jóval eredményesebb volt, mintegy ötmillió ingatlant biztosítottak.
A PAID aztán közbelépett, mert az ő forgalma visszaesett 200-300 ezer kötvényre, hiszen kevésbé volt „élelmes”, mint a biztosítótársaságok, és kiépített értékesítési rendszere sem volt. Attól tartott, hogy biztosítói egyesülésként nem lesz életképes, nem tudja a viszontbiztosításokat kifizetni. Az eladás azért esett vissza, mert a brókerek nem voltak érdekeltek a kötelező lakásbiztosítás értékesítésében, hiszen a kötelező kötvények eladása után a PAID 20 százalékos jutalékot fizet, a 20 euró után így kevesebb, mint 20 lejt kapnak, miközben rengeteg papírmunkával jár az ügyintézés. „Ha visszatérnek a szabad értékesítésre, akkor a jelenlegi 1,7 millió kötvényt fel tudják tornázni újra 3-4, akár 5 millióra. Ezzel a PAID gondját nem orvosolják, kérdés, hogy ezt meg merik-e lépni” – mondta a biztosítási szakértő. „Elvileg a módosítás javulást eredményezhet, több lesz ugyan a kifizetendő kártérítés, de ha a biztosítótársaságok kezelik a pénzt, több lesz az eladott kötvény. Egészen átalakul az egész rendszer” – fogalmazta meg Biró Albin. Ugyanakkor arra is kitért, hogy
A kötelező lakásbiztosítási kötvény – mint ismeretes – a lakás építőanyagának függvényében évi 10 vagy 20 euró, és 10 000, illetve 20 000 euró értékig fedezi a keletkezett kárt. 2019 április végén 1,7 millió aktív kötvény volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!