900 alkalmazottól válik meg a borosjenői gyár
Fotó: Facebook/Aptiv
Hivatalosan is közölte az Arad Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökséggel (AJOFM) az Aptiv amerikai autóipai vállalat, hogy 900 alkalmazottjától válik meg a borosjenői gyárának bezárásával. A kistérség legnagyobb munkaadója az Európai Unión kívülre helyezi a termelést, amivel 60-70 kilométeres körzetben maradnak kereset nélkül az alkalmazottak családjai.
2025. november 14., 09:392025. november 14., 09:39
November elején beszámoltunk arról, hogy az Aptiv amerikai autóipari vállalat bejelentette borosjenői gyárának bezárását. Călin Abrudan polgármester akkor még a cégvezetés közlése alapján adta ezt a tájékoztatást, de most már az Aptiv hivatalosan is értesítette az Arad Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökséget (AJOFM), hogy 900 alkalmazottjától válik meg. A kollektív leépítés december 10. után kezdődik, és csak néhány dolgozó munkájára tartanak igényt, akik a berendezések leszerelését, illetve a cégbezárással járó ügyintézést végzik el.
Alexandru Molnar, az AJOFM igazgatója az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy az érintett munkavállalók számára ebben a hónapban két külön állásbörzét szerveznek. „Nálunk regisztrálták a kollektív elbocsátásról szóló értesítést, amely 900 autóipari dolgozót érint. Két állásbörzét fogunk szervezni, kifejezetten ennek a vállalatnak az alkalmazottai számára” – nyilatkozta Molnar.
Az Aptiv a Fehér-Körös-menti város legnagyobb munkaadója volt, és nemcsak helybelieket foglalkoztatott, hanem 60-70 kilométeres körzetből származóknak adott munkát, az alkalmazottak száma 800 és 1000 között váltakozott az elmúlt években.
A múlt héten Keresztes János, a borosjenői szórványmagyarság közösségszervezője a Krónikának azt mondta a helyi közhangulatról, hogy az alkalmazottakat sokkolta a gyárbezárás híre.
„Nagyon rosszul fogadták az emberek, el vannak keseredve. Sokan ott maradnak most a nyakukon a hitellel. Van olyan négytagú család az utcánkban, amelyiknek mind a négy tagja ott dolgozott, mind magyarok. De ők főnökök voltak, őket nem féltem, viszont van olyan szomszédom is, hogy a férj és feleség is ott volt munkás, és most ott maradnak a kisgyerekkel fizetés nélkül” – mondta korábban.
Mivel az autóipari beszállítók világszerte strukturális átalakuláson mennek keresztül, nehéz munkát találniuk az elbocsátás előtt állóknak.
Călin Abrudan borosjenői polgármester az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy tárgyalásokat folytat egy elektronikai berendezéseket gyártó befektetővel, amelyik a most üresen maradó üzemcsarnokot venné át, és 500 munkahelyet teremtene a városban, de legfeljebb egy év múlva kezdhetnék meg a termelést, addig az utcára kerülőknek el kell helyezkedniük valahol.
Utóbb az AJOFM sajtóközleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy megoldásokat keresnek a szomszédos Temes, Bihar és Hunyad megyékben is az érintett személyek munkaerőpiacra való mielőbbi visszaillesztése érdekében. „A cél az, hogy a lehető legzökkenőmentesebb átmenetet biztosítsuk új munkahelyek felé, az elbocsátott munkavállalók képesítése és szakmai tapasztalata alapján” – hangsúlyozta az intézmény.
Az AJOFM képviselői kiemelték, hogy a munkáltatók által bejelentett létszám nem mindig egyezik meg a ténylegesen elbocsátott személyek számával, mivel:
Vannak olyan esetek is, amikor az elbocsátásra kerülő személyek már megfelelnek a nyugdíjazás feltételeinek.
Váratlanul érte az alkalmazottakat az Aptiv amerikai autóipari vállalat borosjenői gyára bezárásának a híre. Ezer ember marad állás nélkül, és bár kapnak végkielégítést, kilátástalannak tűnik a jövőjük, mert helyben nincs ekkora munkaerőfelvevő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok Lukoilra vonatkozó szankcióinak bevezetése megnehezítheti a vállalat romániai működését, ha nem találnak gazdasági megoldást, a Lukoilnak nagyon nehéz lesz Romániában működnie – szögezte le Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ is tárgyalásra hívta a szerdán a fővárosban tüntető Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) képviselőit.
Jóváhagyta csütörtöki ülésén az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács (ECOFIN) Románia felülvizsgált helyreállítási tervét (PNNR) – közölte a pénzügyminisztérium.
Az elmúlt időszak drágításai nyomán elérték a 2025-ös csúcsot az üzemanyagárak, a gázolaj produkálta a leglátványosabb áremelkedést, amelynek literenkénti ára a legtöbb töltőállomáson átlépte a 8 lejes lélektani szintet, de a benzin ára is nőtt.
Románia állami nyugdíjrendszere a gyors népességöregedés, a tömeges munkaerő-elvándorlás, az informális foglalkoztatás és a növekvő költségvetési nyomás miatt veszélybe került – kongatták meg a vészharangot friss elemzésükben a BBTE elemzői.
Idén októberben több mint 14 ezer lakás cserélt gazdát Romániában, mégis ez volt a leggyengébb október az elmúlt négy évben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált a Közös Agrárpolitikát átszervező javaslata nyomán kialakult vitára. A Romániai Gazdák Klubja úgy fogalmaz, hogy az Európai Bizottság javaslata „pusztító költségvetési csökkentéseket rejt”.
Három potenciális vevője is akadt a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc romániai érdekeltségei iránt a Profit.ro forrásai szerint.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest.
A román baromfiipar legnagyobb vállalkozása körülbelül 150 millió eurót költ egy teljesen új állateledelgyár megépítésére Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!