HIRDETÉS

Terméketlen önerő: importárutól roskadoznak a polcok

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2018. február 14., 15:28 utolsó módosítás: 2018. február 14., 15:34
HIRDETÉS

Aggasztó méreteket ölt a romániai élelmiszerimport, holott a szakértők egybehangzó véleménye szerint az országban hatalmas mezőgazdasági potenciál rejlik, és a gazdák képesek lennének az éghajlati viszonyoknak megfelelő gyümölcsöket, zöldségeket megtermeszteni, illetve hús- és tejtermékeket előállítani. Sok termék érkezik Magyarországról.

Fotó: Gecse Noémi

Spanyolországi paradicsom, lengyelországi alma, németországi sajt vagy éppen hús, magyarországi liszt – és a sor a végtelenségig folytatható. Elég tehát magyarázatnak az egyre mélyülő román külkereskedelmi mérleghiányra, ha csak körülnézünk a szupermarketek polcai között. A déligyümölcsök, óceáni halak, tengeri herkentyűk, illetve az ezekből készült konzervek esetében elkerülhetetlen az import, de

nagyon sok olyan áruból is a külpiacokról kell fedezni az egyre bővülő fogyasztást, amelyeket az országban is meg lehetne termeszteni, elő lehetne állítani.

HIRDETÉS

A jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkező Románia évtizedeken keresztül előszeretettel azt hangoztatta, hogy egész Európát képes ellátni gabonával és élelmiszerrel. Szakértők szerint ezt a hiedelmet elsősorban a kommunista propaganda terjesztette, az akkori, a belföldi termelést jóformán teljes mértékben a kivitelnek alárendelő bukaresti hatóságok pedig mesterségesen felduzzasztották a termésre és az exportra vonatkozó adatokat.

És miközben az ország szinte mindent megtermelt, az erőltetett kivitel miatt a kommunizmus évtizedeiben a lakosság jelentős része alapélelmiszerekhez nem jutott hozzá, sőt sokan éheztek. Mára annyiban változott a helyzet, hogy a folyamatosan emelkedő gabonatermelés ellenére a romániai lakosság egyre többet fogyaszt importból.

Meghökkentette Isărescut az almaimport

Egy korábbi inflációs jelentés pénteki bemutatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is megpróbálta ráirányítani a figyelmet a helyzet abszurditására.

Nagyon aggaszt a külkereskedelmi mérleg hiánya. Ott mélyült, ahol azt hittünk, rejlik bennünk potenciál: az élelmiszereknél és a mezőgazdasági termékeknél. Meghökkentett, hogy Románia nagyon sok almát importál.

Nálunk van az Európai Unióban almával beültetett területek 14 százaléka, de az uniós kínálat alig 3 százalékát biztosítjuk mi. Ez természetesen azt jelenti, hogy a gyümölcsösök elöregedettek, de azt is, hogy nagyon kevéssé versenyképesek az árak” – fejtette ki a jegybankelnök.

Fotó: Barabás Ákos

Hozzátette: a romániai élelmiszeripar versenyképességi indexe igen alacsony, alacsony a hozam, és az ebben rejlő lehetőségek igen kis mértékben vannak kiaknázva.

Hasonlóképpen vélekedik Aurel Tănase, a Romconserv munkáltatói szövetség elnöke. „Romániában csaknem 40 ezer hektáron vannak almafák. Ekkora területről biztosítani kellene csaknem a teljes fogyasztást, ám mégsem tesszük. A lakosság lengyelországi, magyarországi vagy ausztriai almát eszik, mert olcsóbb” – mutatott rá a gondok egyik fő forrására Aurel Tănase.

Pedig lehetőség lenne a helyzet orvoslására – hívják fel a figyelmet a mezőgazdaságban jártas szakemberek. Az Európai Unió például 300 millió eurót biztosít Romániának gyümölcsfák ültetésére.

Addig is azonban egyre mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölte, hogy tavaly 12,95 milliárd euróra rúgott az import és az export közötti különbség, ez az összeg pedig 2,98 milliárd euróval haladja meg a 2016-os szintet. A 2017-es esztendőben a kivitel 9,1 százalékkal, míg a behozatal 12,2 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, előbbi értéke 62,64 milliárd eurót tett ki, utóbbié azonban elérte a 75,59 milliárd eurót.

Hogy ebből mekkora hányadot tesznek ki az élelmiszerek, még nem közölte a statisztikai intézet. E tekintetben a legfrisseb rendelkezésre álló adatok a tavalyi év első tíz hónapjára vonatkoznak. A statisztikai intézet által nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a 2017. január–október időszakban Románia csak az Európai Unió tagállamaiból 5 milliárd euró értékben importált élelmiszereket – ebből az összegből 1,3 milliárd eurót jelentenek az állati eredetű termékek és élő állatok, 1,5 milliárd eurót a zöldségfélék és azokból készült élelmiszerek, 2 milliárdot az italok és dohányipari termékek, 136,4 millió euró értékben pedig különböző olajokat hoztak be a romániai gazdasági szereplők.

Részleteire bontva kiderül, hogy

Románia a húspiacon szorul a leginkább importra,

legyen szó sertésről vagy csirkéről. A lakosság a tavalyi év első tíz hónapjában 621,6 millió euró értékben evett importhúst, ami 18,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten. A legtöbb hús és aprólék, összesen 144,5 millió euró értékben Németországból érkezett a romániai boltok polcaira, majd Magyarország és Spanyolország következik 111,9, illetve 102 millió euróval.

A helyzet ennél is rosszabb a tej, tejtermékek, tojás, méz és más állati eredetű élelmiszerek esetében, ahol a behozatal 27,2 százalékkal nőtt a 2016-os adatokhoz mérten, és elérte a 398,5 millió eurót. Itt is a németek a „nyerők” 111,2 millió euróval, majd Lengyelország következik 76,2 millió euróval, a top háromba pedig etekintetben is belefért Magyarország, ahonnan 75 millió euró értékben érkeztek hasonló áruk.

A zöldségtermést 257,5 millió eurós behozatallal kellett kipótolni: Hollandiából 43,1 millió euró, Németországból 36 millió euró, míg Magyarországról 26,2 millió euró értékben importált Románia. A gyümölcsök tekintetében pedig még nagyobb értékű, 421,1 millió euró értékű volt az import. A toplistát Görögország vezeti 78,4 millió euróval, a második Hollandia 69,2 millió euróval, a harmadik pedig Lengyelország 52,9 millió euróval. Malomipari termékek 84,3 millió euró értékben érkeztek az országba, az abszolút listavezető pedig Magyarország 41,5 millió euróval.

Fotó: Barabás Ákos

Törekedni kell az önellátásra
Románia a hetedik legnagyobb gabonatermelő ország Európában, ám a termés nagy részét külföldön értékesítik, a határon túl dolgozzák fel, és a már kész termék – keksz, száraztészta – kerül vissza az országba, így itt hozzáadott érték nem termelődik”

– irányította rá a figyelmet a probléma lényegére Magyar Lóránd. Az RMDSZ Szatmár megyei mezőgazdasági szakpolitikusa rámutatott, a kenyér az egyetlen, ami szinte száz százalékban az országban készül, ám a sütőiparban is kérdéses, hogy honnan szerzik be a lisztet. Romániában több európai országgal ellentétben gondot jelent, hogy nincs kereslet a hagyományos, a helyi termék iránt.

Voltak próbálkozások a törvényhozásban, hogy ezt fellendítsék, például volt egy olyan kezdeményezés, hogy az üzletek polcain a termékek 50 százaléka legyen hazai, ám ez a nagyáruházak ellenlobbija miatt megbukott, s az sem működik, hogy minden boltban legyen elkülönített rész a helyi eredetű árunak. A parlamenti képviselő szerint Románia az európai uniós forrásokat kevésbé használta fel a feldolgozó ipar kialakítására, fejlesztésére, már eleve rosszak voltak a kiírások.

A gazdáknak sokkal kényelmesebb, ha csak a termeléssel foglalkoznak, a terményt értékesítik, és a feldolgozással már nem bonyolítják az életüket. Különben is az erdélyi magyar gazdaságok jellegzetessége, hogy általában 10–20 hektáron gazdálkodnak, ebben pedig nincs kapacitás a feldolgozás működtetésére is.

Szövetkezés, támogatás szükséges

Magyar Lóránd ugyanakkor azt is problémásnak látja, hogy közel harminc év eltelt a rendszerváltás óta, és még mindig nincs valós szándék a szövetkezésre. Pozitív példaként említette a Kézdivásárhely környéki tejtermelőket, akik szövetkeztek, és most 100 ezer eurós pályázatot is benyújtottak.

Magyar Lóránd Fotó: Facebook/Magyar Lóránd

„Mindannyiunk felelőssége, hogy ezen a hozzáálláson változtassunk, hiszen szövetkezve, feldolgozással, hozzáadott értéket termelve egy liter tejet már nem 1,1 lejért, hanem például 1,5 lejért értékesíthet a gazda” – szögezte le Magyar Lóránd.

Hozzátette, a kormányzat felelőssége, hogy kidolgozzanak egy ösztönző támogatási rendszert. Romániában egy húsmarha után 400– 500 eurós támogatást kap a gazda, miközben Dániában ennek a kétszeresét.

Nem azért drágább a romániai élelmiszer, mint a magyar, vagy a lengyel, mert nálunk rosszabbak az előállítási körülmények, hanem mert nálunk a gazdák kevesebb támogatást kapnak. Ezt kell megoldani EU-s vagy kormányzati forrásokból”

– fejtette ki a szakpolitikus.

Szerinte a vidékfejlesztési terv alapja az állattenyésztés támogatása kell hogy legyen, jelenleg például a Romániában hizlalt malacok 80–90 százaléka külföldről érkezik, kocafarmokat kellene létesíteni állami támogatással, ezzel még a helyben megtermelt gabonának is találnak rendeltetést. A képviselő leszögezte, mindenképpen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, el kell érni, hogy a helyi terméknek nagyobb súlya legyen, hiszen például Magyarországon a nagyáruházak polcain is túlnyomó többségben vannak a hazai áruk, a boroktól a sajtokig.

„Kinyírják” a kisboltokat a multik

Kevéssel több mint 119 ezer bolt működik jelen pillanatban Romániában, ami csaknem 30 ezerrel kevesebb, mint 2006-ban, azaz az ország európai uniós csatlakozása előtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott adatsorokból. A legnagyobb változás a 10 ezer négyzetméteresnél nagyobb üzleteknél történt, 2006-ban ugyanis még csak 16 ilyen volt, mára pedig már számuk elérte a 75-öt. Csaknem háromszor több, 141 olyan bolt van, ami nagyobb 5000 négyzetméternél, az 1000 és 2499 négyzetméter közöttieknél pedig a bővülés ennél is nagyobb, 3,8 százalékos. Ellenben a legkisebb boltok, butikok, amelyek a 120 négyzetmétert sem érik el, száma 21 százalékkal, 140 900 egységről 110 270-re csökkent valamivel több mint tíz év alatt.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS