Terméketlen önerő: importárutól roskadoznak a polcok

A jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkező Románia évtizedeken keresztül előszeretettel azt hangoztatta, hogy egész Európát képes ellátni gabonával és élelmiszerrel. Szakértők szerint ezt a hiedelmet elsősorban a kommunista propaganda terjesztette, az akkori, a belföldi termelést jóformán teljes mértékben a kivitelnek alárendelő bukaresti hatóságok pedig mesterségesen felduzzasztották a termésre és az exportra vonatkozó adatokat.

És miközben az ország szinte mindent megtermelt, az erőltetett kivitel miatt a kommunizmus évtizedeiben a lakosság jelentős része alapélelmiszerekhez nem jutott hozzá, sőt sokan éheztek. Mára annyiban változott a helyzet, hogy a folyamatosan emelkedő gabonatermelés ellenére a romániai lakosság egyre többet fogyaszt importból.

korábban írtuk

Tovább emelkedett az infláció Romániában

Egyetlen hónap alatt egy százalékponttal nőtt, a tavaly decemberben feljegyezett 3,3 százalékról 4,3 százalékra emelkedett az éves infláció Romániában – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett havi jelentéséből.

Meghökkentette Isărescut az almaimport

Egy korábbi inflációs jelentés pénteki bemutatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is megpróbálta ráirányítani a figyelmet a helyzet abszurditására.

Nálunk van az Európai Unióban almával beültetett területek 14 százaléka, de az uniós kínálat alig 3 százalékát biztosítjuk mi. Ez természetesen azt jelenti, hogy a gyümölcsösök elöregedettek, de azt is, hogy nagyon kevéssé versenyképesek az árak” – fejtette ki a jegybankelnök.

Addig is azonban egyre mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölte, hogy tavaly 12,95 milliárd euróra rúgott az import és az export közötti különbség, ez az összeg pedig 2,98 milliárd euróval haladja meg a 2016-os szintet. A 2017-es esztendőben a kivitel 9,1 százalékkal, míg a behozatal 12,2 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, előbbi értéke 62,64 milliárd eurót tett ki, utóbbié azonban elérte a 75,59 milliárd eurót.

Hogy ebből mekkora hányadot tesznek ki az élelmiszerek, még nem közölte a statisztikai intézet. E tekintetben a legfrisseb rendelkezésre álló adatok a tavalyi év első tíz hónapjára vonatkoznak. A statisztikai intézet által nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a 2017. január–október időszakban Románia csak az Európai Unió tagállamaiból 5 milliárd euró értékben importált élelmiszereket – ebből az összegből 1,3 milliárd eurót jelentenek az állati eredetű termékek és élő állatok, 1,5 milliárd eurót a zöldségfélék és azokból készült élelmiszerek, 2 milliárdot az italok és dohányipari termékek, 136,4 millió euró értékben pedig különböző olajokat hoztak be a romániai gazdasági szereplők.

Részleteire bontva kiderül, hogy

legyen szó sertésről vagy csirkéről. A lakosság a tavalyi év első tíz hónapjában 621,6 millió euró értékben evett importhúst, ami 18,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten. A legtöbb hús és aprólék, összesen 144,5 millió euró értékben Németországból érkezett a romániai boltok polcaira, majd Magyarország és Spanyolország következik 111,9, illetve 102 millió euróval.

A helyzet ennél is rosszabb a tej, tejtermékek, tojás, méz és más állati eredetű élelmiszerek esetében, ahol a behozatal 27,2 százalékkal nőtt a 2016-os adatokhoz mérten, és elérte a 398,5 millió eurót. Itt is a németek a „nyerők” 111,2 millió euróval, majd Lengyelország következik 76,2 millió euróval, a top háromba pedig etekintetben is belefért Magyarország, ahonnan 75 millió euró értékben érkeztek hasonló áruk.

A zöldségtermést 257,5 millió eurós behozatallal kellett kipótolni: Hollandiából 43,1 millió euró, Németországból 36 millió euró, míg Magyarországról 26,2 millió euró értékben importált Románia. A gyümölcsök tekintetében pedig még nagyobb értékű, 421,1 millió euró értékű volt az import. A toplistát Görögország vezeti 78,4 millió euróval, a második Hollandia 69,2 millió euróval, a harmadik pedig Lengyelország 52,9 millió euróval. Malomipari termékek 84,3 millió euró értékben érkeztek az országba, az abszolút listavezető pedig Magyarország 41,5 millió euróval.

– irányította rá a figyelmet a probléma lényegére Magyar Lóránd. Az RMDSZ Szatmár megyei mezőgazdasági szakpolitikusa rámutatott, a kenyér az egyetlen, ami szinte száz százalékban az országban készül, ám a sütőiparban is kérdéses, hogy honnan szerzik be a lisztet. Romániában több európai országgal ellentétben gondot jelent, hogy nincs kereslet a hagyományos, a helyi termék iránt.

Voltak próbálkozások a törvényhozásban, hogy ezt fellendítsék, például volt egy olyan kezdeményezés, hogy az üzletek polcain a termékek 50 százaléka legyen hazai, ám ez a nagyáruházak ellenlobbija miatt megbukott, s az sem működik, hogy minden boltban legyen elkülönített rész a helyi eredetű árunak. A parlamenti képviselő szerint Románia az európai uniós forrásokat kevésbé használta fel a feldolgozó ipar kialakítására, fejlesztésére, már eleve rosszak voltak a kiírások.

Szövetkezés, támogatás szükséges

Magyar Lóránd ugyanakkor azt is problémásnak látja, hogy közel harminc év eltelt a rendszerváltás óta, és még mindig nincs valós szándék a szövetkezésre. Pozitív példaként említette a Kézdivásárhely környéki tejtermelőket, akik szövetkeztek, és most 100 ezer eurós pályázatot is benyújtottak.

– fejtette ki a szakpolitikus.

Szerinte a vidékfejlesztési terv alapja az állattenyésztés támogatása kell hogy legyen, jelenleg például a Romániában hizlalt malacok 80–90 százaléka külföldről érkezik, kocafarmokat kellene létesíteni állami támogatással, ezzel még a helyben megtermelt gabonának is találnak rendeltetést. A képviselő leszögezte, mindenképpen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, el kell érni, hogy a helyi terméknek nagyobb súlya legyen, hiszen például Magyarországon a nagyáruházak polcain is túlnyomó többségben vannak a hazai áruk, a boroktól a sajtokig.