Fotó: Gecse Noémi
Aggasztó méreteket ölt a romániai élelmiszerimport, holott a szakértők egybehangzó véleménye szerint az országban hatalmas mezőgazdasági potenciál rejlik, és a gazdák képesek lennének az éghajlati viszonyoknak megfelelő gyümölcsöket, zöldségeket megtermeszteni, illetve hús- és tejtermékeket előállítani. Sok termék érkezik Magyarországról.
2018. február 14., 15:282018. február 14., 15:28
2018. február 14., 15:342018. február 14., 15:34
Spanyolországi paradicsom, lengyelországi alma, németországi sajt vagy éppen hús, magyarországi liszt – és a sor a végtelenségig folytatható. Elég tehát magyarázatnak az egyre mélyülő román külkereskedelmi mérleghiányra, ha csak körülnézünk a szupermarketek polcai között. A déligyümölcsök, óceáni halak, tengeri herkentyűk, illetve az ezekből készült konzervek esetében elkerülhetetlen az import, de
A jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkező Románia évtizedeken keresztül előszeretettel azt hangoztatta, hogy egész Európát képes ellátni gabonával és élelmiszerrel. Szakértők szerint ezt a hiedelmet elsősorban a kommunista propaganda terjesztette, az akkori, a belföldi termelést jóformán teljes mértékben a kivitelnek alárendelő bukaresti hatóságok pedig mesterségesen felduzzasztották a termésre és az exportra vonatkozó adatokat.
És miközben az ország szinte mindent megtermelt, az erőltetett kivitel miatt a kommunizmus évtizedeiben a lakosság jelentős része alapélelmiszerekhez nem jutott hozzá, sőt sokan éheztek. Mára annyiban változott a helyzet, hogy a folyamatosan emelkedő gabonatermelés ellenére a romániai lakosság egyre többet fogyaszt importból.
Egyetlen hónap alatt egy százalékponttal nőtt, a tavaly decemberben feljegyezett 3,3 százalékról 4,3 százalékra emelkedett az éves infláció Romániában – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett havi jelentéséből.
Egy korábbi inflációs jelentés pénteki bemutatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is megpróbálta ráirányítani a figyelmet a helyzet abszurditására.
Nálunk van az Európai Unióban almával beültetett területek 14 százaléka, de az uniós kínálat alig 3 százalékát biztosítjuk mi. Ez természetesen azt jelenti, hogy a gyümölcsösök elöregedettek, de azt is, hogy nagyon kevéssé versenyképesek az árak” – fejtette ki a jegybankelnök.
Fotó: Barabás Ákos
Hozzátette: a romániai élelmiszeripar versenyképességi indexe igen alacsony, alacsony a hozam, és az ebben rejlő lehetőségek igen kis mértékben vannak kiaknázva.
Hasonlóképpen vélekedik Aurel Tănase, a Romconserv munkáltatói szövetség elnöke. „Romániában csaknem 40 ezer hektáron vannak almafák. Ekkora területről biztosítani kellene csaknem a teljes fogyasztást, ám mégsem tesszük. A lakosság lengyelországi, magyarországi vagy ausztriai almát eszik, mert olcsóbb” – mutatott rá a gondok egyik fő forrására Aurel Tănase.
Addig is azonban egyre mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölte, hogy tavaly 12,95 milliárd euróra rúgott az import és az export közötti különbség, ez az összeg pedig 2,98 milliárd euróval haladja meg a 2016-os szintet. A 2017-es esztendőben a kivitel 9,1 százalékkal, míg a behozatal 12,2 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, előbbi értéke 62,64 milliárd eurót tett ki, utóbbié azonban elérte a 75,59 milliárd eurót.
Hogy ebből mekkora hányadot tesznek ki az élelmiszerek, még nem közölte a statisztikai intézet. E tekintetben a legfrisseb rendelkezésre álló adatok a tavalyi év első tíz hónapjára vonatkoznak. A statisztikai intézet által nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a 2017. január–október időszakban Románia csak az Európai Unió tagállamaiból 5 milliárd euró értékben importált élelmiszereket – ebből az összegből 1,3 milliárd eurót jelentenek az állati eredetű termékek és élő állatok, 1,5 milliárd eurót a zöldségfélék és azokból készült élelmiszerek, 2 milliárdot az italok és dohányipari termékek, 136,4 millió euró értékben pedig különböző olajokat hoztak be a romániai gazdasági szereplők.
Részleteire bontva kiderül, hogy
legyen szó sertésről vagy csirkéről. A lakosság a tavalyi év első tíz hónapjában 621,6 millió euró értékben evett importhúst, ami 18,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten. A legtöbb hús és aprólék, összesen 144,5 millió euró értékben Németországból érkezett a romániai boltok polcaira, majd Magyarország és Spanyolország következik 111,9, illetve 102 millió euróval.
A helyzet ennél is rosszabb a tej, tejtermékek, tojás, méz és más állati eredetű élelmiszerek esetében, ahol a behozatal 27,2 százalékkal nőtt a 2016-os adatokhoz mérten, és elérte a 398,5 millió eurót. Itt is a németek a „nyerők” 111,2 millió euróval, majd Lengyelország következik 76,2 millió euróval, a top háromba pedig etekintetben is belefért Magyarország, ahonnan 75 millió euró értékben érkeztek hasonló áruk.
A zöldségtermést 257,5 millió eurós behozatallal kellett kipótolni: Hollandiából 43,1 millió euró, Németországból 36 millió euró, míg Magyarországról 26,2 millió euró értékben importált Románia. A gyümölcsök tekintetében pedig még nagyobb értékű, 421,1 millió euró értékű volt az import. A toplistát Görögország vezeti 78,4 millió euróval, a második Hollandia 69,2 millió euróval, a harmadik pedig Lengyelország 52,9 millió euróval. Malomipari termékek 84,3 millió euró értékben érkeztek az országba, az abszolút listavezető pedig Magyarország 41,5 millió euróval.
Fotó: Barabás Ákos
– irányította rá a figyelmet a probléma lényegére Magyar Lóránd. Az RMDSZ Szatmár megyei mezőgazdasági szakpolitikusa rámutatott, a kenyér az egyetlen, ami szinte száz százalékban az országban készül, ám a sütőiparban is kérdéses, hogy honnan szerzik be a lisztet. Romániában több európai országgal ellentétben gondot jelent, hogy nincs kereslet a hagyományos, a helyi termék iránt.
Voltak próbálkozások a törvényhozásban, hogy ezt fellendítsék, például volt egy olyan kezdeményezés, hogy az üzletek polcain a termékek 50 százaléka legyen hazai, ám ez a nagyáruházak ellenlobbija miatt megbukott, s az sem működik, hogy minden boltban legyen elkülönített rész a helyi eredetű árunak. A parlamenti képviselő szerint Románia az európai uniós forrásokat kevésbé használta fel a feldolgozó ipar kialakítására, fejlesztésére, már eleve rosszak voltak a kiírások.
Magyar Lóránd ugyanakkor azt is problémásnak látja, hogy közel harminc év eltelt a rendszerváltás óta, és még mindig nincs valós szándék a szövetkezésre. Pozitív példaként említette a Kézdivásárhely környéki tejtermelőket, akik szövetkeztek, és most 100 ezer eurós pályázatot is benyújtottak.
Magyar Lóránd
Fotó: Facebook/Magyar Lóránd
„Mindannyiunk felelőssége, hogy ezen a hozzáálláson változtassunk, hiszen szövetkezve, feldolgozással, hozzáadott értéket termelve egy liter tejet már nem 1,1 lejért, hanem például 1,5 lejért értékesíthet a gazda” – szögezte le Magyar Lóránd.
Hozzátette, a kormányzat felelőssége, hogy kidolgozzanak egy ösztönző támogatási rendszert. Romániában egy húsmarha után 400– 500 eurós támogatást kap a gazda, miközben Dániában ennek a kétszeresét.
– fejtette ki a szakpolitikus.
Szerinte a vidékfejlesztési terv alapja az állattenyésztés támogatása kell hogy legyen, jelenleg például a Romániában hizlalt malacok 80–90 százaléka külföldről érkezik, kocafarmokat kellene létesíteni állami támogatással, ezzel még a helyben megtermelt gabonának is találnak rendeltetést. A képviselő leszögezte, mindenképpen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, el kell érni, hogy a helyi terméknek nagyobb súlya legyen, hiszen például Magyarországon a nagyáruházak polcain is túlnyomó többségben vannak a hazai áruk, a boroktól a sajtokig.
„Kinyírják” a kisboltokat a multik
Kevéssel több mint 119 ezer bolt működik jelen pillanatban Romániában, ami csaknem 30 ezerrel kevesebb, mint 2006-ban, azaz az ország európai uniós csatlakozása előtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott adatsorokból. A legnagyobb változás a 10 ezer négyzetméteresnél nagyobb üzleteknél történt, 2006-ban ugyanis még csak 16 ilyen volt, mára pedig már számuk elérte a 75-öt. Csaknem háromszor több, 141 olyan bolt van, ami nagyobb 5000 négyzetméternél, az 1000 és 2499 négyzetméter közöttieknél pedig a bővülés ennél is nagyobb, 3,8 százalékos. Ellenben a legkisebb boltok, butikok, amelyek a 120 négyzetmétert sem érik el, száma 21 százalékkal, 140 900 egységről 110 270-re csökkent valamivel több mint tíz év alatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!