Ilie Bolojan szerint Románia nehéz gazdasági helyzetben van, és nem kizárt, hogy adóemelésekre lesz szükség
Fotó: Presidency.ro
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan, a PNL potenciális kormányfőként emlegetett ügyvivő elnöke a Nicușor Dan államelnökkel a Cotroceni-palotában folytatott szerdai konzultációt követően.
2025. május 28., 14:302025. május 28., 14:30
„Bonyolult gazdasági helyzetben vagyunk, amelyben a hiány mély, megközelíti a tavalyi szintet, ezt viszont nem tudjuk sokáig ilyen formában cipelni” – fejtette ki a Nicușor Dan hétfői beiktatásáig az ügyvivő elnöki feladatokat ellátó Bihar megyei politikus.
A liberálisok vezetője a deficit mellett azt is hangsúlyozta, hogy Romániának az államadósság gyorsuló növekedésével is szembe kell néznie.
– mondta Bolojan, hozzátéve, hogy ráadásul az európai alapok felhasználása sem hatékony, ami problémákat okoz a befektetések terén.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
„Hajlandóak leszünk támogatni egy olyan komplex intézkedéscsomagot, amely nem borítja fel a gazdaságot: az állam működtetésével járó terhek csökkentése, a hatékonyság hiányának visszaszorítása, ahol lehet csökkenteni a létszámot, (…) minden olyan kiadás megszüntetése, amely nem indokolható, decentralizáció, bürokráciamentesítés, hogy ugyanolyan jó szolgáltatásokat nyújtsunk, de sokkal kevesebb kiadással. A második összetevő a költségvetési bevételek növelése.
– sorolta Ilie Bolojan.
Hozzátette: az alakuló kormánynak újra kell tárgyalnia az országos helyreállítási tervet (PNRR), mivel vannak olyan összetevői, amelyeket Románia már nem tud lezárni, de sürgősen teljesíteni kell a még befutható mérföldköveket is, hogy le lehessen hívni a PNRR keretében rendelkezésre álló újabb összegeket.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Nem ez amúgy az első alkalom, hogy Ilie Bolojan arról beszél, hogy adóemelések jöhetnek az elszabadult költségvetési hiány visszaszorítása érdekében.
Nagy a hiányunk, tavaly körülbelül 9 százalékos volt. Ahhoz, hogy fedezni tudjuk az ország bevételei és a sokkal magasabb kiadásaink közötti szakadékot, kölcsönöket kell felvennünk, és gyakorlatilag hetente körülbelül 1 milliárd eurót veszünk fel, ami miatt Románia adóssága az elmúlt években elég gyorsan nőtt. (…) A válság súlyosbodása tulajdonképpen azt a kockázatot jelenti, hogy ha nem csökkentjük az állami kiadásokat, hogy hatékonyabb államunk legyen,
– nyilatkozta például május 13-án is a Rock Fm műsorában.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Mint ismeretes,
Nicușor Dan ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy két-három héten belül megalakul az új kormány. Ismét hangsúlyozta, hogy egy kisebbségi kormány nem tudná garantálni a gazdasági stabilitást és kiszámíthatóságot, ehhez stabil parlamenti többségre van szükség, ezért szeretné, hogy mind a négy Európa-barát párt tagja legyen a jövendőbeli kabinetnek.
Mint ismeretes, korábban
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a megmérettetés második fordulóját követően lapunknak kifejtette: nem lát könnyű kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet főként a tavalyi választási szuperév kampányadakozásainak „köszönhetünk”, emiatt az adóemelést sem zárja ki.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!