A Black Sea AI Gigafactory AI-gyár regionális központtá teheti Romániát, csak érje meg az óriásberuházás
Fotó: Mesterséges intelligencia/ChatGPT
Románia újonnan kiépítendő nukleáris kapacitása 80 százalékát „elszívhatja” az a mesterségesintelligencia-gyár, amelynek megvalósítását nemrég jelentette be az Európai Bizottság, a bukaresti kormány pedig memorandummal „alapozta meg” az AI-gyárat. A tét óriási, hiszen a több milliárd euróba kerülő, hatalmas energiaigényű beruházás regionális iparági központtá teheti Romániát egy hihetetlenül gyorsan fejlődő ágazatban – amelyről idővel az is kiderülhet, hogy mégsem mutatott jó irányt. Cikkünkben bemutatjuk a Dél-Romániába tervezett AI-gyár előnyeit-hátrányait, de kitérünk a Kolozsváron épülő kutatóközpontra, illetve Magyarország szuperszámítógépére és leendő „AI-antennájára” is.
2025. december 04., 08:012025. december 04., 08:01
„AI-gyár” alatt (AI – Artificial Intelligence, azaz mesterséges intelligencia) nem hagyományos üzemet értünk – mint például egy autó- vagy csokoládégyár –, hanem nagy teljesítményű számítógépes központot. Olyan infrastruktúrát, amelyet kifejezetten arra terveznek, hogy fejlett mesterségesintelligencia-modellek (gépi tanulás, generatív AI, nagyméretű nyelvi modellek, kutatás, adatfeldolgozás stb.) fejlesztését, tanítását és futtatását szolgálja. Európa igyekszik behozni a lemaradását e téren.
Ezek az intézmények részei annak az ambíciózus tervnek, hogy az EU – mint „AI-kontinens” – megerősítse digitális szuverenitását, versenyképességét és technológiai önállóságát.
A közösségi szintű koordinációt az EuroHPC (European High-Performance Computing, azaz európai nagy teljesítményű számítástechnika) közös vállalkozásra bízták, amely 2024 decemberében hét konzorciumot választott ki az első AI-gyárak létrehozására, több ország részvételével. Az EuroHPC-infrastruktúrát elérhetővé tették a mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépeknek, az induló innovatív vállalkozások és a tágabb innovációs közösség számára.
Az EuroHPC 2025 márciusában bejelentette további hat mesterségesintelligencia-gyár kiválasztását, októberben pedig újabb „hatos” bővítésről adott hírt: itt már Románia pályázata is nyert, így összesen 19 ilyen létesítmény működhet 16 tagországban. Ugyanakkor ezek mellett 13 mesterségesintelligencia-gyári „antennát” is kiválasztottak októberben hét tagállamban, köztük Magyarországon.
Egy AI-gyár lényegében nagyméretű adatközpont, amelyben:
Tehát nem egy „gyár” a szó hagyományos értelmében, hanem egy high-tech adatközpont, amely mesterségesintelligencia-alkalmazások kifejlesztésére, futtatására, skálázására alkalmas – a kutatástól a termékig.
AI-gyárak és antennák helyszínei Európában
Fotó: Ec.europa.eu
Ezek az infrastruktúrák rengeteg előnyt hoznak:
Ugyanakkor nem rózsás minden:
Románia ilyen körülmények között döntött úgy, hogy otthont ad egy nagy volumenű AI-infrastruktúrának: az úgynevezett Black Sea AI Gigafactorynak. A projektet – mint kiemelt stratégiai beruházást – kormányzati memorandum hagyta jóvá november végén. A munkát az energiaügyi minisztérium koordinálja, legyen szó helyszínválasztásról, energiaellátásról, a hálózatra csatlakozásról, továbbá az együttműködésről a magánszektorral, kutatókkal és pénzügyi partnerekkel.
A gigagyár itt is várhatóan a többihez hasonló lesz: több mint 100 000 mesterséges intelligencia-gyorsító chip, nagy sebességű optikai összeköttetések (földi és tengeri kábelek), hibrid hűtési rendszer, magas szintű kiberbiztonság.
Energiaellátás terén a cél, hogy az új AI-központot elsősorban nulla-kibocsátású forrásokból táplálják, főként a tervezett új nukleáris kapacitásokból:
A Profit.ro portál szerint a kormány által elfogadott memorandumban az áll, hogy a projekt keretében több mint 100 000 AI-gyorsítót telepítenek két különálló helyszínen: a Konstanca megyei Cernavodában (I. fázis) és a Dâmbovița megyei Doicești-ban (II. fázis). Mindkét helyszínt stratégiai előnyeik miatt választották ki, az energiaellátás, a digitális infrastruktúra és a nemzetközi összeköttetés szempontjából.
A projekt maximálisan 1500 MW-os energiamixszel fog működni, ezzel Románia a környezetbarát, szén-dioxid-mentes atomenergiával működő nagy teljesítményű számítástechnika stratégiai központjává válik – áll a kormány által jóváhagyott memorandumban.
Románia a Cernavodă atomerőmű 3. és 4. blokkjának építését tervezi, összesen 1400 MW beépített kapacitással, valamint egy 462 MW-os kis moduláris reaktort (SMR) Doicești-ben. Összesen ez 1862 MW új atomenergiát jelent, amelynek több mint 80%-át jelentené az AI-gyár által „elszívott” 1500 MW.
A finanszírozás vegyes: részben uniós támogatás, részben román állami hozzájárulás és magánbefektetések. A cél, hogy az AI-gyár 2028 végéig működőképes legyen.
A kormányzati dokumentumban hangsúlyozzák, a Black Sea AI Gigafactory nem csupán Románia számára fontos: az egész régió (Románia, Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Törökország) technológiai és infrastruktúra-központja lehet, segítve az EU-val való integrációt, fejlesztéseket és digitális szuverenitást.
Az AI-gyárak – például olyan ambiciózus projektek, mint a Black Sea AI Gigafactory – nem egyszerű technológiai beruházások. Ezek olyan stratégiai lépések lehetnek, amelyek átalakíthatják nem csak Románia, hanem az egész régió digitális jövőjét. Ha sikerül fenntartható módon, stabil energiaellátással, versenyképes környezetben megvalósítani, Románia kelet-európai AI- és számítástechnikai központtá válhat. Ugyanakkor nem elhanyagolhatóak azok a kockázatok sem, amelyek energiaigény, környezet, költségek és technológiai bonyodalmak miatt merülnek fel.
A rohamosan fejlődő technológia láttán újabb AI-gyárak létesülnek Európában
Fotó: Freepik.com
Eközben a Kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) új mesterségesintelligencia-kutatóközpontja is fontos láncszeme lehet az Európai Unió AI-fejlesztési stratégiájának. Bár a romániai AI-gyár és az egyetemi kutatóközpont különálló projektek, a kettő majdan összekapcsolható. A gigagyár biztosítja a nagy léptékű számítási infrastruktúrát, míg a kolozsvári központ a helyi szakmai háttért, a kutatás-fejlesztést, a tehetségképzést és a gyakorlati innovációt.
Kolozsvár számára a beruházás több irányú hasznot ígér:
A beruházás részben állami forrásból valósul meg, és „magyar kivitelezésben” épül. A központ részét képezi az egyetem stratégiai fejlesztésének: egy 13 850 négyzetméteres komplexum épül, amelyben 30 laboratórium, 15 támogató helyiség, konferencia- és együttműködési terek kapnak helyet. A kezdeti tervek szerint a központban körülbelül 300 kutató, doktorandusz és szakember fog dolgozni. Az építési munkálatokat tavaly májusban kezdték el, és a jelenlegi becslések szerint jövő tavasszal zárulhatnak.
Magyarország ugyan még nem rendelkezik AI-gyárral, de fontos alapot jelent számára a Debreceni Egyetemen működő Komondor szuperszámítógép, amely a régió egyik legerősebb HPC-rendszere. A Komondor jelentősége abban áll, hogy kutatóknak, ipari szereplőknek és innovatív vállalkozásoknak biztosít nagy számítási kapacitást, többek között mesterséges intelligencia-modellek tanításához, egészségügyi és agráradatok elemzéséhez, valamint ipari szimulációkhoz. Stabil technológiai hátteret ad ahhoz, hogy Magyarország bekapcsolódjon az európai AI-infrastruktúrákba.
Ezek az „antennák” tulajdonképpen regionális hozzáférési pontok: kisebb, rugalmasabb, helyi központok, amelyek összekapcsolják az európai vállalkozásokat, kutatókat és közigazgatást a nagy AI-gyárak számítási kapacitásával.
Az AI-antenna egyfajta digitális gyorsítóállomás: nem igényel több milliárd eurós beruházást, mégis lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság közvetlenül kapcsolódjon Európa mesterségesintelligencia-gerincéhez. Ez a pozíció hosszú távon stratégiai előnyt jelenthet az ország technológiai fejlődésében és versenyképességében.
Cikkünk a mesterséges intelligencia segítségével készült.
Sepsiszentgyörgyről indult, Budapesten tanult, és mára a mesterséges intelligencia egyik ígéretes kutatója az orvosbiológiai alkalmazások terén. Bedőházi Zsolt ugyanis elérte, hogy algoritmusai képesek tuberkulózist kimutatni mikroszkópos képekből.
A mesterséges intelligencia (AI) széles körű elterjedésével mondhatni egy új világ köszöntött ránk: az AI ott van, ha tájékozódni szeretnénk, segít a tartalom-előállításban, de beszélgetni is lehet vele.
Több mint kétszáz részvevővel rajtolt el pénteken Székelyudvarhelyen a 10. Digitális Székelyföld Konferencia, amelynek egyik központi témája a mesterséges intelligencia (MI). Az eseményen Magyarország MI-stratégiáját is bemutatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban több mint huszonöt éven át tartó tárgyalás után aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!