Érdekből vagy számításból. Ma már nehezebben adják fel biztosnak tűnő munkahelyüket az emberek, mint néhány éve
Új munkaerőpiaci trend „hódít”, a job hugging. A munkahely „öleléséről”, az általános bizonytalanságról, a mesterséges intelligencia (MI/AI) hatásáról dr. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológussal, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusával beszélgettünk. A HR-szakértő szerint a jelenség nem új, a jövő munkaerőpiacán pedig legfontosabb versenyelőny nem maga a technológia lesz, hanem az alkalmazkodóképesség, a tanulási hajlandóság és a jó ítélőképesség.
2026. július 11., 09:102026. július 11., 09:10
Miközben a 2020-szal kezdődött évtized első éveiben még a nagy felmondási hullám (Great Resignation) volt a nemzetközi munkaerőpiac egyik legfontosabb trendje, már ez gyökeresen megváltozott. Az angolszász HR-sajtóban tavaly nyáron bukkant fel a „job hugging” mint új trend, ami magyarul a munkahely „magunkhoz ölelését” jelenti. És mint az elnevezés is utal rá, azt feltételezi, hogy az emberek makacsul ragaszkodnak munkahelyükhöz akkor is, ha elégedetlenek, akkor is, ha korábban a távozást fontolgatták.
A jelenség HR-szakemberek szerint egyformán jelen van az Amerikai Egyesült Államokban és Európában, bár – húzta alá a Krónika megkeresésére dr. Marschalkó Eszter Enikő – egyelőre nagyon kevés olyan kutatás létezik, amely reprezentatív mintán vizsgálná a jelenséget.
Mint a munka- és szervezetpszichológus rámutatott:
A döntést elsősorban a gazdasági bizonytalanság, az állásvesztéstől való félelem, valamint az új munkahely megtalálásával kapcsolatos aggodalmak motiválják.
A trend mindenesetre irányváltást jelent. A szakértőt ezért egyebek mellett arról faggattuk, hogy az elmúlt bő egy-másfél évben mi változott meg annyira, hogy az emberek a maradás mellett döntenek.
„Az elmúlt években a »job hopping«, vagyis a gyakori munkahelyváltás volt a meghatározó trend, most viszont sok minden megváltozott. A gazdasági lassulás, a geopolitikai bizonytalanság, az infláció, a toborzási folyamatok automatizálása és a mesterséges intelligencia térnyerése együtt olyan környezetet teremtettek, amelyben az emberek sokkal óvatosabbak lettek. Ma már sokan nem azért maradnak a munkahelyükön, mert minden szempontból elégedettek, hanem mert a váltást jóval kockázatosabbnak érzik, mint néhány évvel ezelőtt.
– fogalmazta meg Marschalkó Eszter Enikő, aki szerint nincs egyetlen döntő ok, hanem több, egymást erősítő tényező vezetett oda, hogy ma egyre többen ragaszkodnak a munkahelyükhöz.
Dr. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológussal, a BBTE adjunktusa
Fotó: Marschalkó Eszter Enikő személyes archívuma
„A mesterséges intelligencia által hozott diszruptív (felforgató vagy romboló – szerk. megj.) innováció, a gazdasági lassulás, a geopolitikai feszültségek és a munkaerőpiac átalakulása együttesen olyan bizonytalanságot teremtettek, amely óvatosabbá tette a munkavállalókat” – fejtette ki.
Mint részletezte, a jelenség mögött álló mechanizmusokat – például a munkahelyi beágyazottságot (job embeddedness), a kilépés észlelt költségeit (continuance commitment) vagy a munkahelyváltással kapcsolatos kockázatkerülést – a szervezetpszichológia és a munkaerőpiaci kutatások már évtizedek óta vizsgálják. Az elmúlt húsz évben pedig már többször is láthattuk, hogy amikor megnő a bizonytalanság, az emberek kevésbé mernek munkahelyet váltani. Ez történt a 2008-as pénzügyi válság idején, a Covid-járvány alatt, és most is hasonló időszakot élünk.
A különbség inkább az, hogy ma ezt a viselkedést már egy új névvel, „job hugginggal” illetik.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Ha bizonytalanság, akkor abból Romániában tuti nincs hiány, ezért arra kértük a szakértőt, hogy beszéljen kicsit bővebben arról, hogyan van jelen a mindennapjainkban a job hugging.
Teljesen más a helyzet például Kolozsváron vagy Bukarestben, mint egy kisebb városban vagy vidéki térségben. Vannak települések, ahol a munkaerőpiac eleve szűkebb, így a munkahelyhez való ragaszkodás nem új jelenség, hanem hosszú ideje a mindennapok része – magyarázta Marschalkó Eszter Enikő.
Aki a kolozsvári régióban is azt tapasztalta az elmúlt évben, hogy érezhetően nőtt a bizonytalanság. „Meglepett például, hogy milyen sok álláskeresővel találkoztam, különösen nők körében, akiknek a munkakeresése gyakran öt hónapnál is tovább tartott. Úgy látom, hogy sokan már nem ugyanazokkal a bérigényekkel keresnek munkát, mint két évvel ezelőtt: hajlandóbbak kompromisszumot kötni, mert fontosabbá vált számukra a stabilitás.
– ecsetelte a szakember.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
Felidézte: az IT-szektoron például az elmúlt időszakban több leépítési hullám is végigsöpört.
„Találkoztam olyan szakemberrel, aki két év alatt háromszor veszítette el a munkáját, és minden alkalommal újra kellett kezdenie az álláskeresést. Ez érthető módon növeli a bizonytalanságérzetet nemcsak azokban, akiket érintett a leépítés, hanem azokban is, akik még rendelkeznek munkahellyel.
Ugyanakkor azt is látom, hogy a magas szintű szakértelem továbbra is komoly értéket képvisel. Azok a »senior« szakemberek, akik képesek együtt dolgozni a mesterséges intelligenciával, felülvizsgálni annak eredményeit, illetve speciális tudással rendelkeznek, továbbra is keresettek, és jellemzően gyorsabban találnak új lehetőséget” – emelte ki.
Miközben ma egy álláshelyre kétszer annyi jelentkező jut, mint tavaly, az álláshirdetések száma harmadával csökkent – a Bestjobs szakértői szerint így lehet összefoglalni a 2026-os munkaerőpiacot.
Milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának abban, hogy az emberek inkább „magukhoz ölelik” jelenlegi munkahelyüket?
„Az AI-nak is fontos szerepe van, de nem önmagában. A mesterséges intelligencia nemcsak bizonyos munkaköröket alakít át, hanem a toborzási és kiválasztási folyamatokat is. Egyre több vállalat alkalmaz AI-alapú előszűrést, automatizált értékelést vagy készségfelmérést, ami azt az érzést keltheti a munkavállalókban, hogy nehezebb lesz új állást találni, és magasabbak lesznek az elvárások. Ez tovább erősítheti azt az érzést, hogy érdemesebb megtartani a jelenlegi munkahelyet, mint kockáztatni egy váltást. Az is lehet, hogy közben az illető más munkahely után néz, csak a váltás lehetősége, ajánlatok hiányában, nem adódik könnyen” – válaszolta a munka- és szervezetpszichológus.
Sok munkahelyen megkerülhetetlen ma már a mesterséges intelligencia használata
Fotó: Orbán Orsolya
„Az AI ma már nemcsak egy új technológia, hanem egy olyan változás, amely alapjaiban alakítja át a munka világát. Sok munkavállaló nem attól fél, hogy holnap elveszíti az állását az AI miatt, hanem attól, hogy ha mégis váltania kellene, egy sokkal nehezebben kiszámítható munkaerőpiacon kellene helytállnia.
Emiatt sokan inkább a jelenlegi munkahelyükön próbálnak alkalmazkodni, mintsem belevágjanak egy bizonytalan váltásba” – sorolta a HR-szakértő.
A mesterséges intelligenciát sok munkahelyen úgy mutatják be, mint egy láthatatlan segítőt: mintha egy egész csapat dolgozna a háttérben, amelyre rá lehet bízni a rutinfeladatokat. Egy friss felmérés alapján azonban a gyakorlat sokszor mást mutat.
Kérdésünkre úgy vélekedett, hogy Romániában egyelőre nem beszélhetünk tömeges, kizárólag az AI miatt bekövetkező elbocsátásokról. Sokkal inkább egy fokozatos átalakulásnak lehetünk szemtanúi. Vagyis az AI nem egyszerűen munkahelyeket szüntet meg, hanem átalakítja a munkaköröket és a munkavégzés módját. Egyre több rutinszerű feladat automatizálható, miközben nő az igény azokra a készségekre, amelyeket nehezebb kiváltani, például a problémamegoldásra, a kritikus gondolkodásra, a kreativitásra vagy az emberi kapcsolatok kezelésére.
„Sokan úgy tekintenek az AI-ra, mint egy önálló megoldásra, pedig valójában egyre nagyobb szükség lesz olyan szakemberekre, akik képesek megfelelően irányítani, felügyelni és ellenőrizni a működését.
Úgy gondolom, hogy a következő években éppen ezek a kompetenciák fognak felértékelődni. Nem az lesz a legnagyobb előny, hogy valaki tudja használni az AI-t, hanem az, hogy tudja, mikor lehet benne megbízni, mikor téved, és hogyan lehet a saját szaktudásával kiegészíteni” – hangsúlyozta Marschalkó Eszter Enikő.
Ezért szerinte a jövő egyik legnagyobb kihívása nem maga az AI lesz, hanem az, hogy megőrizzük a mély szakmai tudást és a kritikus gondolkodást.
„Ha kizárólag az AI által generált válaszokra támaszkodunk, könnyen előfordulhat, hogy meggyőzőnek tűnő, de pontatlan vagy akár teljesen téves információkat fogadunk el. Éppen ezért továbbra is kulcsfontosságú marad a folyamatos tanulás, a megbízható források használata és az alapos szakmai felkészültség” – mutatott rá.
„Az egyik ilyen a tudás illúziója. A mesterséges intelligencia rendkívül meggyőzően fogalmaz, ezért könnyen azt az érzést keltheti, hogy valódi szakértelemmel rendelkezünk egy témában, miközben valójában csak jól megfogalmazott válaszokat olvasunk. Ez különösen veszélyes lehet olyan területeken, ahol mély szakmai tudásra és kritikus gondolkodásra van szükség.
A másik kérdés az úgynevezett machiavellizmus. Ha a teljesítményt kizárólag az eredmény alapján mérjük, könnyen előfordulhat, hogy egyesek az AI-t nem a munkájuk támogatására, hanem a kompetenciáik elfedésére használják. Rövid távon ez akár sikeres stratégiának is tűnhet, hosszú távon azonban alááshatja a bizalmat, a szakmai fejlődést és a szervezeti kultúrát.
– húzta alá.
Az építőipar, vendéglátás és szolgáltatások területén az AI és a robotok nem tudják teljesen helyettesíteni az embert. A gyakorlati készségekkel és alkalmazkodóképességgel rendelkező fiatalok így biztos karrierre számíthatnak ezekben a szakmákban.
A HR-szakértőt természetesen arról is faggattuk, hogy milyen munkaerőpiaci trendek várhatók a jövőben, ki indul előnnyel és milyen kompetenciákra lesz szükség.
„Szerintem néhány év múlva már nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy ki marad és ki vált munkahelyet, hanem az, hogy ki tud folyamatosan alkalmazkodni. A munkaerőpiac egyre kevésbé a pozíciókról, és egyre inkább az alkalmazkodóképességről fog szólni” – hangzott a válasz.
A jövőben valószínűleg nem az lesz a legértékesebb munkavállaló, aki a legjobban használja az AI-t, hanem az, aki képes együtt dolgozni vele, miközben megőrzi a szakmai ítélőképességét.
Ilyen szempontból fontos megjegyezni, azt is, hogy továbbra is kell tanulni fogalmirendszert építeni, a nagy képet meglátni, nyelveket beszélni, valamiben szolid tudást építeni – emelte ki.
Meglátása szerint a következő évek egyik legfontosabb kihívása az lesz, hogy ne keverjük össze az információhoz való gyors hozzáférést a valódi tudással.
„Már nem lesz elég egyszer megszerezni egy diplomát vagy elsajátítani egy szakmát. Azok lesznek hosszú távon versenyképesek, akik folyamatosan képezik magukat, nyitottak az új technológiákra, ugyanakkor megőrzik a mély szakmai tudásukat és a kritikus gondolkodásukat. Ha egyetlen üzenetet kellene megfogalmaznom, akkor azt mondanám: a jövő munkaerőpiacán nem az AI fogja helyettesíteni az embert, hanem azok az emberek kerülnek előnybe, akik megtanulják felelősen és tudatosan használni az AI-t. A legfontosabb versenyelőny pedig nem maga a technológia lesz, hanem az alkalmazkodóképesség, a tanulási hajlandóság és a jó ítélőképesség.
ellenben nincs rövidítő azoknak, akik ebben tényleg meg akarják állni a helyüket” – összegzett a HR-szakértő.
Új szakok, korszerűsített tantervek és egyre több technológiai tartalom jelzi, hogy az erdélyi egyetemek is igyekeznek alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy mindössze 35 banis árkülönbség miatt tett panaszt a fogyasztóvédelemnél egy jászvásári férfi, miután a pénztárnál nem kapta meg a meghirdetett kedvezményt egy rekesz sörre. Az ügy végül 50 ezer lejes bírsággal zárult az érintett szupermarket számára.
Ausztria fővárosa jelentős idegenforgalmi adóemelést jelentett be, miután 2025-ben rekordszámú látogatót fogadott.
A román állampolgárok negyede idén is inkább külföldön tölti a nyári szabadságát, a legnépszerűbb célpontok pedig továbbra is a mediterrán térség országai.
Július 1-jétől Romániában is hatályba lépett az Európai Unió kriptoeszközök piacát szabályozó MiCA-rendelete.
A Dacia szerdán Milánóban mutatta be új modelljét, a Strikert, amely a márka történetének eddigi leghosszabb sorozatgyártású autója.
Nem a Közel-Kelettel folytatott kereskedelem, hanem az energiaárak emelkedése jelentheti a legnagyobb veszélyt a román gazdaság számára a közel-keleti konfliktus elhúzódása esetén.
Jelentősen bővülhetnek a légi utasok jogai az Európai Unióban, miután az Európai Parlament kedden elfogadta az erről szóló új szabálycsomagot.
Több mint kétszázezer hamisított óvszert fedeztek fel az európai piacokon, többek közt a romániai piacon is, az óvszerek nem felelnek meg az orvosi termékekre vonatkozó uniós minőségi előírásoknak.
A következő napokban a legtöbb romániai mezőgazdasági térségben élénkülnek a szántóföldi növények, valamint a gyümölcs‑ és szőlőkultúrák vegetációs folyamatai – az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) friss agrometeorológiai előrejelzése szerint.
A természetes személyeknek szóló 2026-os roncsautóprogramot változatlan formában indítják el, 300 millió lejes költségvetéssel – jelentette be hétfőn a bukaresti környezetvédelmi minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!