Mely szakmákat nem helyettesítheti a robot és a mesterséges intelligencia Romániában?

„Nem az a kérdés, hogy a munkavállalókat lecseréljük, hanem hogy az AI kiegészíti és támogatja az emberi teljesítményt” – magyarázta Panțiru. Hangsúlyozza, hogy szinte minden munkakör igényel empátiát, felelősséget és tudatosságot – olyan tulajdonságokat, amelyeket a gépek nem képesek reprodukálni. A tapasztalatok szerint az építőiparban, HoReCa szektorban, gyárakban és futárszolgálatoknál a kereslet stabil marad. „Gyakorlatból és tapasztalatból tudom, hogy bizonyos munkáltatók, amikor elemzik a szervezeti felépítést és AI-technológiák bevezetését fontolgatják, inkább a munkavállalók képzését veszik figyelembe az új szintre, nem a robotokkal történő helyettesítésüket.

– mondta Elena Panțiru.

Hozzátette, ma már nem csak a végzettség számít: a munkáltatók a gyors tanulásra és az új helyzetekhez való alkalmazkodás képességére helyezik a hangsúlyt. Érdekes, hogy a legnehezebben automatizálható állások – éppen ezek – azok, amelyekre a külső toborzás is irányul. A munkaerőhiány egyre súlyosabb, ezért a cégek gyakran külföldi dolgozókat is bevonnak az operatív feladatok ellátására.

Szakmák, ahol az emberi tényező pótolhatatlan

Rámutatott, bizonyos hosszú múltra visszatekintő szakmák esetében, még ha részlegesen be is vezették a modern technológiákat, a teljes automatizálás szinte lehetetlen. Ide tartoznak:

• hagyományos és technikai szakmák: a tanárok, pedagógusok, orvosok, ápolók, edzők esetében elengedhetetlen az emberi interakció és a kontextuális ítélőképesség. Az építőiparban a modern gépek és digitális megoldások ugyan hatékonyabbá tették a munkát, de minden építkezés egyedi körülményeket igényel, ami megnehezíti a teljes szabványosítást. A kőműves, ács, villanyszerelő, vízvezeték-szerelő vagy állványozó szakmák éppen ezért ma a legellenállóbbak az automatizálással szemben.
• szolgáltatások és művészet: a vendéglátásban a szakács, barista és konyhai személyzet példája mutatja, hogy az automatizálás eszközei – például ipari mosogatógépek – nem helyettesítik az emberi beavatkozást a szervezésben és a folyamathoz való alkalmazkodásban.

A mesterséges intelligencia még új terület, ezért sok fiatal nem rendelkezik a szükséges gyakorlati vagy digitális készségekkel, és az oktatásban az AI nem kötelező tananyag. Emiatt a munkaerőpiac még nem kínál elegendő felkészült szakembert. A cégeknek gyorsan van szükségük munkaerőre, így kénytelenek képzéseket biztosítani a dolgozóknak. Ugyanakkor az AI-képzéssel rendelkező jelöltek versenyképesebbek, és magasabb fizetést kérnek.

A szakember arról is beszélt, az MI és a digitalizáció már érezteti hatását: a call centerek virtuális asszisztensei és az önkiszolgáló pénztárak csökkentik az emberi jelenlét szükségességét, de technikai problémák vagy komplex helyzetek esetén az emberi beavatkozás nélkülözhetetlen marad.

Milyen lehetőségeket nyit a munkaerőhiány a fiatalok és a szakmaváltók előtt?

A munkaerőhiány nem akadály, hanem lehetőség: a hiányzó dolgozók miatt gyorsabban lehet elhelyezkedni, és nagyobb esély van a szakmai előrelépésre. A cégek hajlandók befektetni a képzésbe és támogatni a pályakezdőket, így azok, akik készségeiket fejlesztik, előnyre tehetnek szert.

Panțiru szerint a fiataloknak nyitottnak kell lenniük a különböző szektorok lehetőségeire: építőipar, szerelések, karbantartás, élelmiszeripar, logisztika stabil és keresett területek. Véleménye szerint a siker kulcsa a folyamatos tanulás, gyakorlati tapasztalat és a technológiában való jártasság. Megjegyezte, a karrierlehetőségek nem a változásoktól mentes szektorban adódnak, hanem ott, ahol a szakember képes alkalmazkodni és fejlődni.

korábban írtuk

Megváltoztatja a lakosság vásárlási szokásait a mesterséges intelligencia

A karácsonyi vásárlás mikéntjét is nagy mértékben befolyásolja már Romániában a mesterséges intelligencia (AI): a vásárlók előbb a chatbotokkal folytatnak csevegést, azt követően döntik el egyre többen, hogy mit vegyenek az ünnepekre.