Biztos szakma. Többek között a vendéglátóiparban sem helyettesítheti az emberi munkaerőt a mesterséges intelligencia
Fotó: Freepik.com
Az építőipar, vendéglátás és szolgáltatások területén az AI és a robotok nem tudják teljesen helyettesíteni az embert. A gyakorlati készségekkel és alkalmazkodóképességgel rendelkező fiatalok így biztos karrierre és gyors elhelyezkedésre számíthatnak ezekben a szakmákban.
2026. február 21., 15:382026. február 21., 15:38
Ahogy a mesterséges intelligencia és az automatizálás egyre erőteljesebben jelenik meg a munkaerőpiacon, úgy tűnik a hagyományos szakmák egy része fenyegetettségnek van kitéve. A valóság azonban más képet mutat: az építőipar, a vendéglátás, a szolgáltatások és a karbantartás területén most mindig szükség van szakképzett munkaerőre. Elena Panțiru, a Romániai Munkaerőimportőrök Szövetségének (PIFM) alelnöke a Digi24. hírportálnak adott interjúban elmagyarázta, hogy azok a fiatalok, akik képesek a gyakorlati készségeket a technológiához való alkalmazkodással ötvözni, a munkaerőhiányt hosszú távú szakmai előnnyé alakíthatják. Mint fogalmazott,
„Nem az a kérdés, hogy a munkavállalókat lecseréljük, hanem hogy az AI kiegészíti és támogatja az emberi teljesítményt” – magyarázta Panțiru. Hangsúlyozza, hogy szinte minden munkakör igényel empátiát, felelősséget és tudatosságot – olyan tulajdonságokat, amelyeket a gépek nem képesek reprodukálni. A tapasztalatok szerint az építőiparban, HoReCa szektorban, gyárakban és futárszolgálatoknál a kereslet stabil marad. „Gyakorlatból és tapasztalatból tudom, hogy bizonyos munkáltatók, amikor elemzik a szervezeti felépítést és AI-technológiák bevezetését fontolgatják, inkább a munkavállalók képzését veszik figyelembe az új szintre, nem a robotokkal történő helyettesítésüket.
– mondta Elena Panțiru.
Hozzátette, ma már nem csak a végzettség számít: a munkáltatók a gyors tanulásra és az új helyzetekhez való alkalmazkodás képességére helyezik a hangsúlyt. Érdekes, hogy a legnehezebben automatizálható állások – éppen ezek – azok, amelyekre a külső toborzás is irányul. A munkaerőhiány egyre súlyosabb, ezért a cégek gyakran külföldi dolgozókat is bevonnak az operatív feladatok ellátására.
Rámutatott, bizonyos hosszú múltra visszatekintő szakmák esetében, még ha részlegesen be is vezették a modern technológiákat, a teljes automatizálás szinte lehetetlen. Ide tartoznak:
A mesterséges intelligencia még új terület, ezért sok fiatal nem rendelkezik a szükséges gyakorlati vagy digitális készségekkel, és az oktatásban az AI nem kötelező tananyag. Emiatt a munkaerőpiac még nem kínál elegendő felkészült szakembert. A cégeknek gyorsan van szükségük munkaerőre, így kénytelenek képzéseket biztosítani a dolgozóknak. Ugyanakkor az AI-képzéssel rendelkező jelöltek versenyképesebbek, és magasabb fizetést kérnek.
A szakember arról is beszélt, az MI és a digitalizáció már érezteti hatását: a call centerek virtuális asszisztensei és az önkiszolgáló pénztárak csökkentik az emberi jelenlét szükségességét, de technikai problémák vagy komplex helyzetek esetén az emberi beavatkozás nélkülözhetetlen marad.
A munkaerőhiány nem akadály, hanem lehetőség: a hiányzó dolgozók miatt gyorsabban lehet elhelyezkedni, és nagyobb esély van a szakmai előrelépésre. A cégek hajlandók befektetni a képzésbe és támogatni a pályakezdőket, így azok, akik készségeiket fejlesztik, előnyre tehetnek szert.
Panțiru szerint a fiataloknak nyitottnak kell lenniük a különböző szektorok lehetőségeire: építőipar, szerelések, karbantartás, élelmiszeripar, logisztika stabil és keresett területek. Véleménye szerint a siker kulcsa a folyamatos tanulás, gyakorlati tapasztalat és a technológiában való jártasság. Megjegyezte, a karrierlehetőségek nem a változásoktól mentes szektorban adódnak, hanem ott, ahol a szakember képes alkalmazkodni és fejlődni.
A karácsonyi vásárlás mikéntjét is nagy mértékben befolyásolja már Romániában a mesterséges intelligencia (AI): a vásárlók előbb a chatbotokkal folytatnak csevegést, azt követően döntik el egyre többen, hogy mit vegyenek az ünnepekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!