Az erdélyi egyetemek vezetői szerint a felsőoktatási intézmények nem korlátozhatják működésüket kizárólag arra, hogy éppen milyen szakemberekből van hiány a piacon, hiszen ennél szélesebb társadalmi feladatot látnak el
Fotó: Pixabay
Új szakok, korszerűsített tantervek és egyre több technológiai tartalom jelzi, hogy az erdélyi egyetemek is igyekeznek alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz. De meddig kell követniük a gazdasági igényeket, és hol kezdődik az egyetemek tágabb társadalmi küldetése? A kérdésről a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetőségét kérdeztük.
2026. június 21., 10:172026. június 21., 10:17
A mesterséges intelligencia térnyerése, a digitalizáció, a gyorsan változó gazdasági környezet és az új technológiák megjelenése alapjaiban alakítja át a munka világát. Miközben egyes szakmák átalakulnak, mások eltűnése körül zajlanak találgatások, az egyetemeknek is újra és újra fel kell tenniük ugyanazt a kérdést: milyen tudással érdemes felvértezni a hallgatókat ahhoz, hogy néhány év múlva is versenyképesek legyenek?
A Sapientián három fő szempont találkozik a szakindításoknál
Fotó: Borbély Fanni
Az erdélyi felsőoktatási intézmények számára a kihívás különösen összetett, hiszen nemcsak a gazdaság változásaira kell reagálniuk, hanem a kisebbségi magyar felsőoktatás sajátos feladataira, a regionális igényekre és a tudományos képzések fenntartásának felelősségére is. A Krónika megkeresése nyomán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Tonk Márton, valamint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetője és tanulmányi rektorhelyettese, Markó Bálint beszélt arról, hogyan próbálják összehangolni a képzési kínálatot a folyamatosan változó világ igényeivel.
Bár a közbeszédben gyakran úgy jelenik meg a kérdés, hogy egy szak „piacképes-e”, mindkét egyetemi vezető szerint a felsőoktatás feladata ennél jóval összetettebb.
Úgy véli, az egyetemek nem korlátozhatják működésüket kizárólag arra, hogy éppen milyen szakemberekből van hiány a piacon, hiszen ennél szélesebb társadalmi feladatot látnak el. A felsőoktatás egyszerre szolgálja a tudományos utánpótlást, az értelmiségképzést és a közösségi fejlődést is. Mint fogalmazott, attól, hogy egy adott pillanatban nem mutatkozik látványos munkaerőpiaci kereslet például a klasszika-filológusok iránt, még lehetnek olyan fiatalok, akik ezen a területen szeretnének elmélyülni, és az egyetemeknek kötelességük biztosítani számukra ezt a lehetőséget. Szerinte
Hasonlóan fogalmazott Markó Bálint is: szerinte egy közintézménynek nem csupán a legnépszerűbb szakokat kell működtetnie, hanem azokat is, amelyek nélkül egy társadalom hosszú távon nem tud egészségesen működni.
Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora szerint fontos különbséget tenni a munkaerőpiaci elvárások és a felsőoktatás küldetése között
Fotó: Borbély Fanni
A BBTE tanulmányi rektorhelyettese szerint ugyanilyen fontosak azok a kisebb szakok is, amelyek első pillantásra kevésbé tűnnek piacképesnek. A néprajz, a teatrológia vagy más bölcsészeti területek esetében szerinte nem arról van szó, hogy a társadalomnak ne lenne szüksége ezekre a szakemberekre, hanem arról, hogy az érdeklődés csökkent.
Az viszont mindkét intézménynél alapelv, hogy a képzési kínálat nem maradhat változatlan. A BBTE több forrásból gyűjt információkat. Rendszeresen kérdezik a végzett hallgatókat arról, hogyan boldogulnak a munkaerőpiacon, milyen munkakörökben helyezkedtek el és mennyire tudják hasznosítani az egyetemen megszerzett tudást. Másfelől
Markó Bálint, a BBTE magyar tagozatának vezetője arról beszélt, hogyan próbálják összehangolni a képzési kínálatot a folyamatosan változó világ igényeivel
Fotó: Tuchiluș Alex
A Sapientián három fő szempont találkozik a szakindításoknál:
Tonk Márton példaként említette a tervezett magyar nyelvű építőmérnöki képzést, illetve az állatorvosképzés kérdését, amelyek jelenleg nem érhetők el magyar nyelven Romániában, miközben valós társadalmi igény mutatkozik rájuk.
A képzés ötlete nem az egyetem vezetésétől származott, hanem a székelyföldi sportélet szereplői fogalmazták meg az igényt helyben képzett szakemberekre. Az első évfolyam már idén végez, ráadásul minimális lemorzsolódással.
Mindkét egyetem vezetője szerint a jövő egyik kulcsszava az interdiszciplinaritás.
Markó Bálint úgy látja, hogy ma már nem elegendő egyetlen szakterület mély ismerete.
Ezt a szemléletet tükrözik a BBTE új kettős szakjai is, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók egyszerre két különböző területen szerezzenek tudást és végzettséget. A cél, hogy ne csupán egyetlen szakmában legyenek versenyképesek, hanem a különböző területek találkozási pontjain is.
A rektorhelyettes szerint ma már a legizgalmasabb fejlődési lehetőségek éppen ezeken a határterületeken jelennek meg.
A technológiai változások közül kétségkívül a mesterséges intelligencia gyakorolja jelenleg a legnagyobb hatást az egyetemekre.
A változások nemcsak a mérnöki vagy informatikai képzéseket érintik, hanem a társadalomtudományokat, az egészségtudományokat és a művészeti területeket is.
A BBTE hasonló logika mentén indított az elmúlt években olyan képzéseket, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a cloud-technológiákra épülő szakok. Markó Bálint szerint ezek közül több már jóval azelőtt elindult, hogy a téma szélesebb körben bekerült volna a felsőoktatási vitákba, így az egyetem nem csupán követte, hanem bizonyos esetekben megelőzte a trendeket.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem a közelmúltban dupla szakokat indított
Fotó: Orbán Orsolya
Mindkét vezető ugyanakkor óvatosságra int azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia tömegesen megszüntetné a szakmákat.
Sokkal valószínűbb, hogy az AI számos munkafolyamatot átalakít és hatékonyabbá tesz, miközben új kihívásokat is teremt – például az áltudományok, a félretájékoztatás vagy a mesterségesen generált tartalmak terjedése révén.
Az erdélyi egyetemek előtt nem az a kérdés, hogy alkalmazkodjanak-e a változó világhoz, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen irányba tegyék ezt. A cél ugyanis nem egyszerűen az, hogy a hallgatók az első munkahelyüket megtalálják, hanem hogy tíz vagy húsz év múlva is képesek legyenek eligazodni egy olyan világban, amelynek szakmáit ma még talán nem is ismerjük.
Az AI egyre több beteg első információforrása, de miközben segíthet, könnyen félre is vezethet. Ép ész vs. gép ész című cikksorozatunkban Szabó Zoltán marosvásárhelyi háziorvossal és Pál-Varga Andrea családorvos-rezidenssel beszélgettünk.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Az ügyészség szerint nyolc kutya halálát okozta, további 95 állatot pedig tartósan éheztetett. Állatkínzásért maximum 5, állatok megöléséért pedig akár 7 év börtönbüntetést is kaphat.
Agyagedény, macskás hátizsák, kézműves táska vagy egyszerűen csak a hangulat – egészen különböző dolgokat vinnének haza a Farkas utcai kézműves vásárból azok, akiket a Kolozsvári Magyar Napok egyik legforgalmasabb helyszínén kérdeztünk.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!