Szó sincs róla. Ilie Bolojan szerint nem lehet tovább növelni a vállalkozások terheit
Fotó: Orbán Orsolya
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
2026. augusztus 26., 09:312026. augusztus 26., 09:31
2026. augusztus 26., 10:252026. augusztus 26., 10:25
Bolojan erről kedden este beszélt a Digi 24 hírcsatornának.
„Ez egy felelőtlen javaslat, amely nem veszi figyelembe a valós helyzetünket.
– szögezte le.
Elmondta, hogy a közszféra kiadásainak csökkentése a közigazgatási személyzet 10 százalékos leépítését jelenti, ami szerinte a helyi önkormányzatokban csak részben valósul meg.
„A lépések elhúzódnak a folyamatban lévő bírósági eljárások miatt” – mutatott rá.
A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
Bolojan szerint a kiadások csökkentését célzó egy másik intézkedés a nyugdíjkorhatár emelése azokban az ágazatokban, ahol „ma az emberek 48–50 évesen mennek nyugdíjba”.
A miniszterelnök szerint nincsenek olyan emberek, akik helyettesítenék azokat, akik ilyen korán nyugdíjba mennek.
Azt is kifejtette, miért nem lehet többé kiegészítő adókat kivetni a magánszektorra.
– mondta Bolojan.
Kifejtette, hogy a munkaerő-költségekkel és az áramköltségekkel kapcsolatos összes ilyen tényező veszélyezteti a versenyképességet.
„Erős gazdaság nélkül nem lehet fejlődésről beszélni” – szögezte le.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Azt a javaslatot, hogy a közszféra béremeléseit a magánvállalkozásokra kivetett nyereségadó növeléséből fedezzék, Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke tette.
Mint arról beszámoltunk, a közalkalmazotti bértörvény tervezete heves vitákat váltott ki, az egészségügyben sztrájkoltak is, és az oktatási szakszervezetek is elégedetlenek, mivel úgy vélik, az új jogszabály nyomán csökkenne a jövedelmük.
A bértörvényt augusztus végéig el kellene fogadni, mivel a Romániának az európai uniós helyreállítási alap keretében járó támogatás egyik mérföldkövének számít, azonban még mindig heves viták övezik, és a pártok között az államfő által keddre összehívott egyeztetés nyomán sem körvonalazódik a megállapodás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!