
Fotó: Pixabay.com
Felerősödött, és 2016-ban csúcsot döntött Romániában a belső migráció – közölte az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatait elemezve a Pressone.ro portál.
2017. október 23., 15:412017. október 23., 15:41
Az INS adatai szerint 2016-ban 389 ezer romániai állampolgár költözött az ország egyik településéről egy másik településére, és
A statisztikai adat azokra vonatkozik, akik bejelentették a hatóságoknál az új lakcímüket. Amint a portál megállapította, a tényleges belső migráció ennél jóval nagyobb arányú.
A belső migráció negyed évszázados adatait elemezve a cikkíró megállapította:
A statisztika érdekessége, hogy Bukarest immár tíz éve több embert bocsát ki, mint amennyit befogad. Esetében azonban a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a várost gyűrűként körülvevő Ilfov megye, és az ettől délre fekvő Giurgiu megye nagy számban vonzotta a Bukarestből elvándorlókat is. A Kárpátokon túli Romániában ezek mellett csupán a tengerparti Konstanca megye és a moldvai Iași megye tudott gyarapodni a belső migrációnak köszönhetően.
A tíz gyarapodó megye közül a többi hat Erdélyben található. Amint a portál megállapította:
Az ország 32 megyéjéből – köztük Maros, Hargita és Kovászna megyéből, illetve a szintén jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy és Szatmár megyéből – nemcsak a külföldi lehetőségek, hanem Románia jobban fejlődő megyéi is elvonzották az elmúlt 25 évben a mobilis rétegeket.
A Pressone.ro elemzése szerint a gyarapodó tíz megye és a főváros 1992-ben az ország lakosságának a harmadrészét ölelte fel, azonban e területeken mára a népesség csaknem fele lakik. A vonzó és leszakadó megyék közti különbségek Románia 2007-es EU-csatlakozása után felerősödtek. Az elemzés készítői szerint a romániai elitnek el kell döntenie, hogy a felemelkedő régiók húzóerejének növelésére, vagy a leszakadók felzárkóztatására összpontosít a következőkben.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!