Idén adták át a Váradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi utat
Fotó: Florin Birta/Facebook
Nemcsak az autópályák, hanem a gyorsforgalmi utak építése is dübörög Romániában. Utóbbi több szempontból „alulmarad” a sztrádákkal szemben, viszont sok helyen népszerű, mert kevesebbe kerül – vagyis csak elméletileg. Romániában ugyanis a gyorsforgalmi utaknak elkeresztelt autóutak költségei a pályákéval vetekednek.
2024. szeptember 20., 07:582024. szeptember 20., 07:58
2024. szeptember 20., 08:452024. szeptember 20., 08:45
Egy kis fogalomtisztázás mindjárt az elején: magyar nyelvkörnyezetben egyaránt a gyorsforgalmi utak kategóriájába tartozik az autópálya (románul autostradă, angolul motorway) és az úgynevezett autóút (románul drum expres – DEx, angolul high-speed highway), illetve a gyorsút is (átmenet az autóút és a főút között Magyarországon).
Craiova és Pitești között épült meg az első gyorsforgalmi útszakasz (DEx) Romániában
Fotó: Asociația Pro Infrastructură/Marius Pătrulescu
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának tájékoztatása szerint ezekben közös, hogy
Az autópályák és az autóutak, azaz a gyorsforgalmik további közös sajátosságai közlekedés szempontjából:
Viszont számos tekintetben különbözik egymástól a nagy távolságú közlekedésre tervezett autópálya vagy sztráda és a közepes hosszúságú összeköttetéseket biztosító autóút vagy nálunk sima gyorsforgalmi.
Az autópályán valamivel szélesebbek a sávok (3,75 méter/3,5 m), és 2,5 méter széles leállósávval is rendelkezik, miközben gyorsforgalmin (DEx) csak egy 1,5 méteres kiegészítő aszfaltrészt építenek. A menetirányokat elválasztó sáv is szűkebb, tehát a gyorsforgalmi út összfelülete több méterrel keskenyebb.
Gyorsforgalmi autópálya módra Kolozsvár közelében
Fotó: Gazda Árpád
Emiatt elvileg olcsóbb is megépíteni: hosszabb távon, nehezebb terepen 100 millió eurós tételű spórolásokat is eredményezhet a sztrádához képest. Ennek ellenére Romániában csak a közelmúltban eszméltek fel arra, hogy a sokat húzott-nyúzott-görgetett, számtalanszor kudarcba fulladt sztrádaprojektek helyett-mellett érdemes a célnak ugyanúgy megfelelő gyorsforgalmi utakat is építeni.
A ráeszmélés azonban mára odáig „fejlődött”, hogy lassan ugyanannyiba kerül mindkettő: manapság szinte sztrádaáron épülnek gyorsforgalmi utak Romániában. Ezt Gabriel Budescu, a Közúti Beruházások Országos Társaságának (CNIR) elnöke is elismerte a Hotnews hírportál kérdésére.
A nemrég alapított új hatóság, a CNIR átveszi a még csak tervezett, jövőbeli projekteket a közúti infrastruktúráért felelős társaságtól (CNAIR), utóbbi a már meglévő utakat kezeli a továbbiakban. A CNIR első, nulláról induló projektje a Focșani–Brăila-gyorsforgalmi (DEx). A kiírt licit szerint a 73 kilométeres autóút kilométerenként mintegy 14 millió euróba kerülhet, ami már sztrádaköltségeket „üt”.
Budescu szerint akkor dől el, hogy milyen besorolást kap egy tervezett út, amikor a megvalósíthatósági tanulmány készülte során felmérik az ár-érték arányt, a várható forgalmat, költségeket. „Véleményem szerint módosítani kell a gyorsforgalmik (DEx) normatíváit, ugyanis a mi autóutunknak 1,5 méteres útszegélye van, ami románul mondva »se nem strucc, se nem teve« (se ez, se az).
– vélekedett a közúti beruházások hatóságának vezetője. Elismerve, hogy jelenleg egyáltalán nem nagy az eltérés. Főleg annak ismeretében, hogy mielőtt tavaly átadták volna az első gyorsforgalmi útszakaszt (DEx) Romániában, 100-ról 120 km/h-ra emelték a sebességhatárt. Emiatt az útszerkezet nagyjából hasonló a pályákéhoz, jelentősebb spórolást csak az útszegély csökkentésével lehetne elérni. Miközben bizonyos távolságonként vészleállóhelyeket létesítenének, megőrizve ezáltal az aszfaltcsík gyorsforgalmi besorolását.
Budescu szerint jelenleg egy sztrádakilométert átlagosan 15 millió euróból meg lehet építeni, miközben az autóút kilométere 13-14 millió euróba kerül. Az igazgató úgy véli, ez azért történhet meg, mert „minél többet akarunk”: ha már gyorsforgalmit építünk, akkor az legyen „kövér”. A jövőre nézve szükségesnek tartja a normatívák átgonsolását, mert „nagyon elszálltak” az útépítésárak, és előbb-utóbb spórolni kell valamin.
Az autópálya szélesebb a gyorsforgalmi vagy autóúthoz képest
Fotó: Haáz Vince
A Hotnews emlékeztet: jelenleg két autóúton lehet közlekedni Romániában. A Craiova– Pitești-gyorsforgalmiból (DEx 12) két szakasz készült el eddig, 72 kilométeren át lehet közlekedni Balș és Colonești között.
a Dex 16 a nagyváradi körgyűrű szentandrási csomópontjából indul ki, és az észak-erdélyi sztrádához csatlakozik Bihar településnél – már ahhoz az 5,5 kilométeres szakaszhoz, amely eddig Bihar megyében elkészült belőle. A 19 kilométeres aszfaltcsíkból 13 kilométer gyorsforgalmi út, 6 kilométer pedig négysávos főút.
Utóbbi a hagyományos országútnak vagy európai útnak felel meg. Itt megemlítendő, hogy Romániában nemrég létrehoztak egy Transregio (TR) besorolást is: ezek nem gyorsforgalmik, „csupán” a régi európai vagy országutak korszerűsített, biztonságosabb változata, melyek menetirányonként akár kétsávosak is lehetnek.
Visszatérve az autóút-gyorsforgalmikra, a meglévő szakaszok mellett jelenleg összesen több mint 65 kilométernyi új aszfaltcsíkot építenek: Erdélyben a Kolozs megyei Tordatúr mellett a DN1-es főutat az észak-erdélyi autópályával összekötő DEx 4-est. De tovább dolgoznak a Craiova–Pitești-vonalon, illetve épül a Galac–Brăila (DEx 6) aszfaltcsík is.
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter a napokban azt nyilatkozta, jelenleg csaknem 800 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út áll kivitelezés alatt Romániában.
Bár eleinte határidő előttre várták az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmi út elkészültét, most már az is nehezen elképzelhető, hogy februárig befejezik.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) adatai szerint jelenleg 781,38 kilométernyi autópályán és expressz úton dolgoznak Romániában, amelyből 263,43 kilométer a tervezési, 517,95 kilométer pedig a kivitelezési szakaszban van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!