Hirdetés

Fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer, veszélyben a „dekrétumgyerekek” nemzedékének öregségi illetménye

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Összeomlás szélére került a román nyugdíjrendszer, amelynek deficitje immár meghaladja a háromszázalékos költségvetési hiány mértékét. Szakértők szerint egy évtized múlva kezdetét veszi a „nyugdíjasok apokalipszisa”, a foglalkoztatottak mintegy harmadának eltűnésével ugyanis megfordul a hatmillió aktív dolgozó és 5,3 millió nyugdíjas jelenlegi aránya.

Rostás Szabolcs

Bálint Eszter

2018. április 17., 10:332018. április 17., 10:33

2018. április 17., 11:102018. április 17., 11:10

Baljós adatok láttak napvilágot a nyugdíjrendszer állapotáról a román statisztikai hivatal (INS) nemrég közzétett éves jelentésében. Ebből kiderül, hogy az állami nyugdíjalap deficitje 2017-ben a román össztermék (GDP) 3,5 százaléka fölé ugrott, meghaladva a háromszázalékos költségvetési hiánycélt.

Ennek következtében az állam a nyugdíjak folyósítása érdekében minden egyes öregségi illetmény egyharmadát hitelből kénytelen előteremteni.

Hirdetés

A jelenlegi kormány nem volt tekintettel az évek óta hízó nyugdíjdeficitre és az aktív dolgozók, illetve a nyugdíjasok arányának kedvezőtlen alakulására. A másfél éve hatalmon lévő balliberális koalíció 2017 januárjában 5,2 százalékkal emelte az öregségi juttatást, nem sokkal később 520 lejre srófolta fel a minimálnyugdíjat, júliustól pedig következett a nyugdíjpont megemelése ezer lejre. Mindehhez hozzájárult még, hogy egy évvel ezelőtt eltörölték a kétezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak adókötelezettségét.

•  Fotó: Mihály Csaba Galéria

Fotó: Mihály Csaba

Ezek az intézkedések becslések szerint mintegy 7,9 milliárd lejjel terhelték meg az állami költségvetést. Az alacsony jövedelműek esetében indokolt volt a nyugdíjemelés, hiszen nagyon sokan élnek pár száz lejes illetményből, miközben az átlagnyugdíj havi 1071 lejre rúg (ami mintegy 13 százalékkal nagyobb, mint 2016-ban).

Hatalmas megterhelést jelent azonban a nyugdíjrendszer számára az a több mint 180 ezer „kivételezett” személy – parlamenti képviselők, bírák és ügyészek, diplomaták, a hadsereg, a belügyminisztérium és a titkosszolgálatok egykori dolgozói –, akiknek különleges szolgálati nyugdíjára tavaly 1,3 milliárd eurót fordított a román állam.

Sőt ezeknek a kategóriáknak a körét egy nemrég előterjesztett törvénytervezet alapján hamarosan kiterjeszthetik a helyi választott képviselőkre is.

Nem véletlen, hogy a bukaresti kormány szemet vetett a 2007-ben bevezetett magánnyugdíjrendszerre, és idén a korábbi 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentette a második, kötelező magánpillérbe befolyó hozzájárulás mértékét. Emiatt az Európai Bizottság nemrég arra figyelmeztette Bukarestet, hogy az intézkedés rövid távon csökkenti ugyan a költségvetési hiányt, hosszú távon azonban veszélybe sodorja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Viorica Dăncilă miniszterelnök azzal igyekezett nyugtatni a brüsszeli és hazai aggodalmakat, hogy kormánya adóreformja, a bértörvény és a készülő új nyugdíjtörvény képes biztosítani a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Ezzel szemben

a kilátások egyáltalán nem biztatóak, belátható időn belül nyugállományba vonul ugyanis a „dekrétumgyerekeknek” nevezett korosztály nemzedéke, és ennek nyomán közel kétmillió fővel gyarapodik a nyugdíjasok tábora.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Arról a generációról van szó, amely a Ceaușescu-diktatúra által a népszaporulat felgyorsítása érdekében, az abortusz betiltásáról 1966-ban hozott rendelet utáni három évben született, és amelynek 1,8 millió tagja 2030-ban kezdi a nyugdíjba vonulást. Szociológusok és pénzügyi elemzők szerint várhatóan ekkor indul a „nyugdíjasok apokalipszisa”, ugyanis

a foglalkoztatottak mintegy harmadának eltűnésével jelentősen megfordul a hatmillió aktív dolgozó és 5,3 millió nyugdíjas jelenlegi aránya.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a leendő nyugdíjasok illetményét nem az államnak, hanem a majdani adófizetőknek kell majd előteremteniük, és források híján egy, másfél évtized múlva az öregségi illetmények nem haladják meg a nyugdíjba vonuló adófizető utolsó bérének tizenöt százalékát.

Egyre biztosabb: opcionális lesz a második pillér

Konkurenciát teremtene a nyugdíjrendszer második pillérének, vagyis a kötelező magánnyugdíjaknak az állami nyugdíjrendszerrel Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, aki a napokban beszélt a témáról a Digi24 hírtelevíziónak. Hangsúlyozta, a cél, hogy az első pillér ha kell, még jobb hozammal bírjon, mint amit a magánnyugdíjpénztárak nyújtani tudnak, „hogy az emberek azt választhassák, ami számukra a legjobb”. A pénzügyi tárca vezetője kijelentésével újfent arra az elmúlt időszakban sokat hangoztatott kormányzati elképzelésre utalt, amellyel opcionálissá tennék a második pillért, vagyis az adófizetők választhatnának, hogy fizetik a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulást, vagy a teljes összeget az államkasszába folyósítják. Egy másik tévés nyilatkozatban Teodorovici normálisnak nevezte, hogy az állam biztosítsa a polgároknak a választás lehetőségét.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Eközben Viorica Dăncilă kormányfő csütörtökön, a kormányülés első felében közölte, azt akarja, hogy a nyugdíjrendszer második pillérét rendező új jogszabályi keretet még az idei év vége előtt elfogadják. Leszögezte: „senkinek sem lesz kisebb az állami nyugdíja, amiért hozzájárul a második pillérhez”. „Mivel az elmúlt időszakban egy sor spekuláció látott napvilágot, néhány pontosítással szolgálnék a nyugdíjrendszer második pillére kapcsán. A második pillér fejlesztését célzó jogszabályi keret véglegesítése a következő negyedév egyik prioritását képezi, és ebben az értelemben biztosítani fogjuk, hogy senkinek sem lesz kisebb az állami nyugdíja, amiért hozzájárul a második pillérhez” – jelentette ki.

Közölte: alakult egy csapat, amely egyeztetéseket folytat a magánnyugdíj-biztosító pénztárak képviselőivel és a haszonélvezők szervezeteivel, hogy „új keretet teremtsenek, európai keretet, ami nyitottabb a megtakarítások és beruházások irányába”.

„Célkitűzésünk, hogy a második negyedév végéig ez a jogszabályi keret megkapja a Pénzügyi Felügyelet (ASF) jóváhagyását, hogy aztán a kormány is elfogadhassa” – hangsúlyozta Viorica Dăncilă.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 30., kedd

Válságokat idéző sebességgel illan el a román gazdaság iránti bizalom

Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.

Válságokat idéző sebességgel illan el a román gazdaság iránti bizalom
Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Kíváncsi, mikor mehet nyugdíjba? Ezzel a kalkulátorral azonnal megtudhatja, mennyit kell még dolgoznia

Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.

Kíváncsi, mikor mehet nyugdíjba? Ezzel a kalkulátorral azonnal megtudhatja, mennyit kell még dolgoznia
2026. június 29., hétfő

Romániai járatokat töröl a Wizz Air, erdélyi repterek is érintettek

A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.

Romániai járatokat töröl a Wizz Air, erdélyi repterek is érintettek
2026. június 29., hétfő

Romániában az egyik legalacsonyabbak az árak, de a vásárlóerő is

Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.

Romániában az egyik legalacsonyabbak az árak, de a vásárlóerő is
Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér

A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér
2026. június 29., hétfő

Enyhén csökkent a szegénységben élők száma

A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.

Enyhén csökkent a szegénységben élők száma
2026. június 28., vasárnap

Gázolajdrágulást hozhat július

Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.

Gázolajdrágulást hozhat július
Gázolajdrágulást hozhat július
2026. június 28., vasárnap

Gázolajdrágulást hozhat július

Hirdetés
2026. június 28., vasárnap

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé

Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé
2026. június 27., szombat

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály

Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

Hirdetés
Hirdetés