Parkolók, pihenőhelyek, elektromos töltőállomások is lesznek a gyorsforgalmi út mentén – látványterv is készült ezekről
Fotó: Arad Megyei Tanács
Kijelölték a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út második, a Bihar megyei Nagyszalonta és az Arad megyei Kisjenő közötti szakaszának az építőjét is – adta hírül a Facebook-oldalán Cristian Pistol, a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Állami Vállalt (CNAIR) vezérigazgatója. A 39,7 kilométeres gyorsforgalmi szakaszra kiírt versenytárgyalás eredményeként egy török–román cégtársulásnak ítélték oda a munkavégzést.
2025. augusztus 04., 17:592025. augusztus 04., 17:59
2025. augusztus 05., 10:422025. augusztus 05., 10:42
Felgyorsultak az események a Nagyvárad és Arad között megépítendő gyorsforgalmi út kivitelezése körül: májusban aláírták a szerződést az első, Nagyvárad és Nagyszalonta közötti szakasz megépítésére, a múlt csütörtökön jelentették be, hogy a harmadik, Kisjenő és Arad közötti szakasz építőjét is kijelölték, hétfőn pedig a CNAIR vezérigazgatója arról számolt be, hogy a Szalonta és Kisjenő közötti táv „gazdája” is meglett.
A megbízást az ONUR TAAHHUT TASIMACILIK INSAAT TICARET VE SANAYI A.S–STRACO HOLDING S.R.L török–román cégtársulás nyerte el, amely áfa nélküli áron
A szerződést tíz napon belül aláírják, amennyiben nem óvják meg a versenytárgyalás eredményét, és a nyertesnek a szerződéskötéstől számítva 24 hónapon belül át kell adnia a gyorsforgalmi utat. A költségeket a 2021–2027 európai uniós költségvetési ciklus infrastrukturális fejlesztési programja keretében fedezik – közölte Cristian Pistol.
A Nagyszalonta–Kisjenő útszakasz hossza 39,7 kilométer, ehhez hozzáadódik egy 10 km-es út, ami a sarkadi román–magyar határátkelőig vezet, és ami összeköttetést teremt a magyarországi autópálya-hálózattal.
A további szakaszok az alábbiak:
A román közútkezelő társaság szerdán bejelentette, hogy kijelölték az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezőjét. A 47,07 kilométeres gyorsforgalmi útszakasz megépítése 2,85 milliárd lejbe kerül áfa nélkül.
A Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út teljes hossza 120,47 km lesz, és mentesíti majd a tranzit- és teherfogalomtól a jelenlegi országút mentén fekvő településeket. Fontos része lesz az kelet-közép-európai Észak–Dél irányú közlekedési folyosónak is, hiszen az A1-es autópálya Arad–Temesvár közötti szakasza, illetve a majdan megépülő Temesvár–Temesmóra sztráda révén közúti „főütőér” lesz, gyorsforgalmi összeköttetést teremt majd Belgrádig, Szerbia fővárosáig, ebből pedig a romániai gazdaság is hasznot húzhat.
„Ma Mircea Mălannal a közlekedési minisztériumban jártam, ahol Sorin Grindeanu miniszter jelenlétében tanúja voltam a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út Nagyvárad–Nagyszalonta-szakaszára vonatkozó szerződés aláírásának” – újságolta csütörtökön Florin Birta.
Összesen kilenc cég, illetve cégcsoportosulás nyújtott be árajánlatot a bánsági autópálya megépítésére: a 73 kilométeres sztráda Temesvártól a Temesmóráig, a román–szerb határig tart majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!