A döntések azon részét, amelyek közvetlenebbül érintik az euróövezeten kívüli európai uniós tagországokat is, nem 17-es körben, hanem az azt megelőzően tartott 27-es körű, teljes EU-csúcstalálkozón hozták meg.
Ezek kulcseleme az európai bankok feltőkésítésének szabályairól született megállapodás, amelynek értelmében ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni.
A megállapodás azt is tartalmazza, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek, és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell a más tagországokban működő leánybankjaikat is
Az elfogadott és közzétett hivatalos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell. Az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint a tőkeemelés összes igénye 106,4 milliárd euró lesz.
Az átfogó stratégia másik elemeként a Brüsszelben tárgyaló euróövezeti vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Közlésük szerint összesen mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásáról van szó, és ennek eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken.
Görögország számíthat a számára már nyáron kilátásba helyezett új hitelprogram jóváhagyására is.
Az uniós vezetők döntöttek arról is, hogy ezer milliárd euróra növelik annak az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható. A kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat.
Ez a mechanizmus a kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza az adósságválság továbbterjedését. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.
Az uniós vezetők külön üdvözölték azt, hogy Olaszország további reformok beindítására vállalt kötelezettséget. Rómának azért kell mozdulnia ezen a téren, mert a bruttó össztermékhez viszonyítva 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a nemzetközi pénzügyi piacokat.
A találkozó reggeli órákban nyilatkozó résztvevői kivétel nélkül sikerként értékelték a csúcsértekezlet eredményeit.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a meghozott döntések bizonyították, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megőrzéséért. Van Rompuyjel együtt kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az elhatározott átfogó stratégia segít visszanyerni a bizalmat az euróövezet és a közös valuta iránt.
Elégedettnek mondta magát a döntésekkel Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig országa életében új korszaknak ítélte a mostani megállapodások nyomán körvonalazódó helyzetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok