Fotó: Facebook/Erdei-Dolóczki István
„Ha jól működtetik, eredményes lehet a független befektetési alap, nagy beruházásokat tudnak megfinanszírozni ebből a pénzből, és ez előrelendítheti az infrastruktúra-fejlesztést” – értékelt a képviselőházi döntést követően a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő.
Amint arról beszámoltunk, nagyszabású infrastrukturális beruházásokat készül megvalósítani a kormány abból a független fejlesztési és befektetési alapból, amelynek létrehozását szerdán fogadta el döntéshozó kamaraként a képviselőház, és amelybe 33 állami vállalat részvényei kerülnek.
A jogszabályt 174 honatya szavazta meg, 98-an ellene voksoltak három tartózkodás mellett. Az alap létrehozását a kormány fő erejét képező szociáldemokraták tűzték ki még a 2016-os parlamenti választás előtt. A tervezet kidolgozása csaknem másfél évet tartott. A tényleges munka megkezdéséig még Klaus Johannis államfőnek ki kell hirdetnie a jogszabályt.
Elfogadta a román képviselőház szerdán a 33 román állami vállalat részvényeit tartalmazó szuverén fejlesztési és befektetési alap létrehozásáról szóló törvényt.
Erdei-Dolóczki István kérdésünkre elmondta, hogy
Az alsóház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja szerint sok múlik majd azon, hogy működteti ezt az alapot a grémium, amelyet az élére kineveznek. „Lehet sikertörténet, de lehet fiaskó is.
– részletezte a szatmári politikus.
Mint kifejtette, első lépésben 1,8 milliárd lej készpénzt utalnak át az újonnan megalakuló cégnek, majd a 33 állami tulajdonban levő vállalat év végi profitját is ennek utalják. Eddig ezek a pénzek bekerültek a nagy „közös költségvetési kosárba”, onnan osztották szét, így azonban csak beruházásokra lehet majd fordítani.
A képviselő szerint nincs igazuk az ellenzőknek abban, hogy a jól működő állami cégek profitja kikerül az állami ellenőrzés alól, hiszen ahogy eddig is, a pénz a pénzügyminisztériumhoz jut, és a kormány dönt a felhasználásáról, viszont legalább ezt a pénzt nem lehet majd fizetésekre költeni, csak befektetésekre. Kockázat pedig mindenben van, hiszen az alap a megfinanszírozott cég részvényeit foglalja le fizetésképtelenség esetén, ám ha a cég csődbe megy, ez is veszteség, ám ezt Erdei-Dolóczki szerint nem lehet kivédeni.
A szociálliberális kormánykoalíció által megszavazott törvény szerint a befektetési alap törzstőkéje 9 milliárd lej (1,9 milliárd euró) lesz, amit a vállalatok adnak össze fokozatosan öt év alatt.
A szuverén alap működését egy kilenctagú testület felügyeli majd, tagjait a pénzügyminisztérium nevezi ki. A kormány szerint a szuverén alap megfelelő eszköz arra, hogy nagyszabású infrastrukturális beruházásokat valósítsanak meg.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a szuverén alap létrehozásával lényegében saját politikai céljaira akarja felhasználni az állami vállalatok vagyonát és pénzét. Az alap ugyanis az alárendeltségébe tartozó vállalatok privatizációjáról is dönthet.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ostobaságnak nevezte szerdán az ellenzék vádjait. „Nem vádak ezek, hanem ostobaságok, nincs valóságalapjuk” – szögezte le, kiemelve, hogy hasonló független befektetési alapok a világ számos országában működnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!