Fotó: Facebook/Erdei-Dolóczki István
„Ha jól működtetik, eredményes lehet a független befektetési alap, nagy beruházásokat tudnak megfinanszírozni ebből a pénzből, és ez előrelendítheti az infrastruktúra-fejlesztést” – értékelt a képviselőházi döntést követően a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő.
Amint arról beszámoltunk, nagyszabású infrastrukturális beruházásokat készül megvalósítani a kormány abból a független fejlesztési és befektetési alapból, amelynek létrehozását szerdán fogadta el döntéshozó kamaraként a képviselőház, és amelybe 33 állami vállalat részvényei kerülnek.
A jogszabályt 174 honatya szavazta meg, 98-an ellene voksoltak három tartózkodás mellett. Az alap létrehozását a kormány fő erejét képező szociáldemokraták tűzték ki még a 2016-os parlamenti választás előtt. A tervezet kidolgozása csaknem másfél évet tartott. A tényleges munka megkezdéséig még Klaus Johannis államfőnek ki kell hirdetnie a jogszabályt.
Elfogadta a román képviselőház szerdán a 33 román állami vállalat részvényeit tartalmazó szuverén fejlesztési és befektetési alap létrehozásáról szóló törvényt.
Erdei-Dolóczki István kérdésünkre elmondta, hogy
Az alsóház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja szerint sok múlik majd azon, hogy működteti ezt az alapot a grémium, amelyet az élére kineveznek. „Lehet sikertörténet, de lehet fiaskó is.
– részletezte a szatmári politikus.
Mint kifejtette, első lépésben 1,8 milliárd lej készpénzt utalnak át az újonnan megalakuló cégnek, majd a 33 állami tulajdonban levő vállalat év végi profitját is ennek utalják. Eddig ezek a pénzek bekerültek a nagy „közös költségvetési kosárba”, onnan osztották szét, így azonban csak beruházásokra lehet majd fordítani.
A képviselő szerint nincs igazuk az ellenzőknek abban, hogy a jól működő állami cégek profitja kikerül az állami ellenőrzés alól, hiszen ahogy eddig is, a pénz a pénzügyminisztériumhoz jut, és a kormány dönt a felhasználásáról, viszont legalább ezt a pénzt nem lehet majd fizetésekre költeni, csak befektetésekre. Kockázat pedig mindenben van, hiszen az alap a megfinanszírozott cég részvényeit foglalja le fizetésképtelenség esetén, ám ha a cég csődbe megy, ez is veszteség, ám ezt Erdei-Dolóczki szerint nem lehet kivédeni.
A szociálliberális kormánykoalíció által megszavazott törvény szerint a befektetési alap törzstőkéje 9 milliárd lej (1,9 milliárd euró) lesz, amit a vállalatok adnak össze fokozatosan öt év alatt.
A szuverén alap működését egy kilenctagú testület felügyeli majd, tagjait a pénzügyminisztérium nevezi ki. A kormány szerint a szuverén alap megfelelő eszköz arra, hogy nagyszabású infrastrukturális beruházásokat valósítsanak meg.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a szuverén alap létrehozásával lényegében saját politikai céljaira akarja felhasználni az állami vállalatok vagyonát és pénzét. Az alap ugyanis az alárendeltségébe tartozó vállalatok privatizációjáról is dönthet.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ostobaságnak nevezte szerdán az ellenzék vádjait. „Nem vádak ezek, hanem ostobaságok, nincs valóságalapjuk” – szögezte le, kiemelve, hogy hasonló független befektetési alapok a világ számos országában működnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!