Fotó: Facebook/Erdei-Dolóczki István
„Ha jól működtetik, eredményes lehet a független befektetési alap, nagy beruházásokat tudnak megfinanszírozni ebből a pénzből, és ez előrelendítheti az infrastruktúra-fejlesztést” – értékelt a képviselőházi döntést követően a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő.
Amint arról beszámoltunk, nagyszabású infrastrukturális beruházásokat készül megvalósítani a kormány abból a független fejlesztési és befektetési alapból, amelynek létrehozását szerdán fogadta el döntéshozó kamaraként a képviselőház, és amelybe 33 állami vállalat részvényei kerülnek.
A jogszabályt 174 honatya szavazta meg, 98-an ellene voksoltak három tartózkodás mellett. Az alap létrehozását a kormány fő erejét képező szociáldemokraták tűzték ki még a 2016-os parlamenti választás előtt. A tervezet kidolgozása csaknem másfél évet tartott. A tényleges munka megkezdéséig még Klaus Johannis államfőnek ki kell hirdetnie a jogszabályt.
Elfogadta a román képviselőház szerdán a 33 román állami vállalat részvényeit tartalmazó szuverén fejlesztési és befektetési alap létrehozásáról szóló törvényt.
Erdei-Dolóczki István kérdésünkre elmondta, hogy
Az alsóház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja szerint sok múlik majd azon, hogy működteti ezt az alapot a grémium, amelyet az élére kineveznek. „Lehet sikertörténet, de lehet fiaskó is.
– részletezte a szatmári politikus.
Mint kifejtette, első lépésben 1,8 milliárd lej készpénzt utalnak át az újonnan megalakuló cégnek, majd a 33 állami tulajdonban levő vállalat év végi profitját is ennek utalják. Eddig ezek a pénzek bekerültek a nagy „közös költségvetési kosárba”, onnan osztották szét, így azonban csak beruházásokra lehet majd fordítani.
A képviselő szerint nincs igazuk az ellenzőknek abban, hogy a jól működő állami cégek profitja kikerül az állami ellenőrzés alól, hiszen ahogy eddig is, a pénz a pénzügyminisztériumhoz jut, és a kormány dönt a felhasználásáról, viszont legalább ezt a pénzt nem lehet majd fizetésekre költeni, csak befektetésekre. Kockázat pedig mindenben van, hiszen az alap a megfinanszírozott cég részvényeit foglalja le fizetésképtelenség esetén, ám ha a cég csődbe megy, ez is veszteség, ám ezt Erdei-Dolóczki szerint nem lehet kivédeni.
A szociálliberális kormánykoalíció által megszavazott törvény szerint a befektetési alap törzstőkéje 9 milliárd lej (1,9 milliárd euró) lesz, amit a vállalatok adnak össze fokozatosan öt év alatt.
A szuverén alap működését egy kilenctagú testület felügyeli majd, tagjait a pénzügyminisztérium nevezi ki. A kormány szerint a szuverén alap megfelelő eszköz arra, hogy nagyszabású infrastrukturális beruházásokat valósítsanak meg.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a szuverén alap létrehozásával lényegében saját politikai céljaira akarja felhasználni az állami vállalatok vagyonát és pénzét. Az alap ugyanis az alárendeltségébe tartozó vállalatok privatizációjáról is dönthet.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ostobaságnak nevezte szerdán az ellenzék vádjait. „Nem vádak ezek, hanem ostobaságok, nincs valóságalapjuk” – szögezte le, kiemelve, hogy hasonló független befektetési alapok a világ számos országában működnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!