
A jövő megérkezett. Egyre több vállalkozó várja a hatékonyság növekedését a digitalizációtól
Fotó: 123RF
Az anyagiak és a megfelelő infrastruktúra hiánya is akadályozza a romániai ipari vállalkozásokat abban, hogy gyorsan kiaknázhassák a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. De a folyamat már elkezdődött, és egyre nő azoknak az aránya, akik a fokozódó munkaerőhiány miatt prioritásként kezelik a jövő technológiáit.
A romániai vállalkozók kétharmada kész jelentős összeget befektetni a digitalizációba az elkövetkező három évben olyan körülmények között, hogy 80 százalékuk szakképzett munkaerő hiányával küzd – derül ki az Ipari Akadémia megrendelésére a Cult Market Research által készített, A romániai ipari vállalkozások digitalizációja című kutatás következtetéseiből.
61 százalék hisz ugyanakkor abban is, hogy a korszerűsítés, valamint a munkaerőképzés is növelheti a termelékenységet.
A megkérdezettek 49 százaléka mondta azt, hogy a digitalizáció a gyártási folyamatok átszervezését jelentené, 25 százalék a munkakörülmények javítását látja benne, 15 százalék automatizálná a termelést.
A digitalizáció különben új prioritás a vállalatok számára, nagyjából három éve kezdett körvonalazódni. Előtérben a nagy, több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok vannak, amelyeknek egyúttal jelentős anyagi erőforrások állnak a rendelkezésükre. Ők 79 százalékban a gyártási folyamatot digitalizálnák, 50 százalékban a tevékenység ellenőrzését és 46 százalékban a tervezést.
– vonja le a következtetést az idézett kutatás.
Az okok pedig más ágazatokban is ismertek: nem áll a vállalatok rendelkezésére elégséges anyagi erőforrás, illetve nem megfelelő a jelenlegi infrastruktúrájuk újítások bevezetéséhez. Pedig egyre égetőbb szükségük van digitalizációra, mivel a munkaerőhiány egyre égetőbb.
Az informatikai szakemberek évek óta hangoztatják, hogy a digitalizáció megkerülhetetlen – szögezte le megkeresésünkre Bihari Béla, a székelyföldi IT Plus informatikai klaszter elnöke. Mint hangsúlyozta, a klaszter képviselői minden konferencián arra törekednek, hogy ne informatikusok beszéljenek informatikusoknak, ezért hívják a vállalkozókat is, mert egy ideje egyértelmű, hogy a digitalizáció a megoldás. Hiszen a munkaerő megtartása hamarosan annyira kritikussá válik, hogy ha nem tudnak a vállalkozók kompetens eszközökkel, megfelelő projektekkel versenyképes termékeket előállítani, egyszerűen elveszítik a meglevő alkalmazottaikat is, mert nem tudnak nekik versenyképes béreket biztosítani.
„Ez olyan, mint a 22-es csapdája” – fogalmazta meg Bihari Béla kiemelve, ahhoz, hogy a cégek versenyképesek legyenek, elkerülhetetlen, hogy a folyamataikat, az adatfeldolgozást automatizálják, felgyorsítsák, hogy minél rövidebb idő alatt, minél jobb minőségben, minél kevesebb tévedési hányadossal tudják a termékeiket előállítani.
„Most már Székelyföldön vagy Erdélyben sem fenntartható hosszú távon, hogy a gyártósoron, a termelésben minimálbérért dolgoztassák az embereket. Előbb-utóbb úgy kell a folyamatokat beállítani, hogy a számítógép asszisztált vagy másodlagos erőforrás legyen a gyártósoron. A humán erőforrás nem kizárható, de az embereket folyamatosan képzeni kell” – részletezte a szakember. Emlékeztetett, hogy
A közeljövőben így már egyetlen területen sem dolgozhatnak digitális analfabéták, ez a tudás bármilyen területen alapkompetencia kell hogy legyen, az oktatásban, az építészetben, az egészségügyben vagy éppen a jogban is adatfeldolgozásra lesz szükség – sorolta a példákat Bihari Béla.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy a Székelyföldön jelentős ágazatnak számító mezőgazdaságban sem lehet már magas minőségű és hozamú terményt elérni a precíziós mezőgazdaság bevezetése nélkül.
Mint illusztrálta,
Hozzátette: altalajszenzorokra lesz szükség, olyan traktorokra, melyek adatokat dolgoznak fel, GPS-koordinátákkal meghatározzák, hova kell műtrágya, hol szükséges az öntözés.
A szakértő szerint hosszú távon azért megkerülhetetlen a digitalizáció, mert a bérek megnőttek, és a romániai piacot elözönlötték a multinacionális cégek, melyek nagy digitalizációs tapasztalattal olcsón állítják elő a jó minőségű termékeiket. A jó hír, hogy jelenleg szinte minden pályázati kiírásnak van digitalizációs fejezete,
A jövő munkahelyei merőben át fognak alakulni, még a kereskedő, aki most a pénztárnál áll, és húzogatja az árut, arra ébredhet, hogy teljesen átalakult a munkája, mert áthelyezték egy olyan részlegre, ahol e-kereskedelem zajlik.
„Bármelyik területen az lesz a nyerő, aki az egyetemen adatbányászatot, adatelemzést tanul, mesterségesintelligencia-alapú megoldásokban gondolkodik” – szögezte le Bihari Béla, aki szerint mindez odavezet, hogy javul az életminőség, az életen át tartó tanulás részesei lehetünk akár az eredeti szakmánkban vagy átképzés révén. „Nem lesz már szokatlan, hogy ha nem arról a területről vonulunk nyugdíjba, amit az egyetemen megtanultunk, és amit pályakezdőként gyakoroltunk” – vetítette előre a nem is olyan távoli jövő képét a szakember.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!