A jövő megérkezett. Egyre több vállalkozó várja a hatékonyság növekedését a digitalizációtól
Fotó: 123RF
Az anyagiak és a megfelelő infrastruktúra hiánya is akadályozza a romániai ipari vállalkozásokat abban, hogy gyorsan kiaknázhassák a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. De a folyamat már elkezdődött, és egyre nő azoknak az aránya, akik a fokozódó munkaerőhiány miatt prioritásként kezelik a jövő technológiáit.
A romániai vállalkozók kétharmada kész jelentős összeget befektetni a digitalizációba az elkövetkező három évben olyan körülmények között, hogy 80 százalékuk szakképzett munkaerő hiányával küzd – derül ki az Ipari Akadémia megrendelésére a Cult Market Research által készített, A romániai ipari vállalkozások digitalizációja című kutatás következtetéseiből.
61 százalék hisz ugyanakkor abban is, hogy a korszerűsítés, valamint a munkaerőképzés is növelheti a termelékenységet.
A megkérdezettek 49 százaléka mondta azt, hogy a digitalizáció a gyártási folyamatok átszervezését jelentené, 25 százalék a munkakörülmények javítását látja benne, 15 százalék automatizálná a termelést.
A digitalizáció különben új prioritás a vállalatok számára, nagyjából három éve kezdett körvonalazódni. Előtérben a nagy, több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok vannak, amelyeknek egyúttal jelentős anyagi erőforrások állnak a rendelkezésükre. Ők 79 százalékban a gyártási folyamatot digitalizálnák, 50 százalékban a tevékenység ellenőrzését és 46 százalékban a tervezést.
– vonja le a következtetést az idézett kutatás.
Az okok pedig más ágazatokban is ismertek: nem áll a vállalatok rendelkezésére elégséges anyagi erőforrás, illetve nem megfelelő a jelenlegi infrastruktúrájuk újítások bevezetéséhez. Pedig egyre égetőbb szükségük van digitalizációra, mivel a munkaerőhiány egyre égetőbb.
Az informatikai szakemberek évek óta hangoztatják, hogy a digitalizáció megkerülhetetlen – szögezte le megkeresésünkre Bihari Béla, a székelyföldi IT Plus informatikai klaszter elnöke. Mint hangsúlyozta, a klaszter képviselői minden konferencián arra törekednek, hogy ne informatikusok beszéljenek informatikusoknak, ezért hívják a vállalkozókat is, mert egy ideje egyértelmű, hogy a digitalizáció a megoldás. Hiszen a munkaerő megtartása hamarosan annyira kritikussá válik, hogy ha nem tudnak a vállalkozók kompetens eszközökkel, megfelelő projektekkel versenyképes termékeket előállítani, egyszerűen elveszítik a meglevő alkalmazottaikat is, mert nem tudnak nekik versenyképes béreket biztosítani.
„Ez olyan, mint a 22-es csapdája” – fogalmazta meg Bihari Béla kiemelve, ahhoz, hogy a cégek versenyképesek legyenek, elkerülhetetlen, hogy a folyamataikat, az adatfeldolgozást automatizálják, felgyorsítsák, hogy minél rövidebb idő alatt, minél jobb minőségben, minél kevesebb tévedési hányadossal tudják a termékeiket előállítani.
„Most már Székelyföldön vagy Erdélyben sem fenntartható hosszú távon, hogy a gyártósoron, a termelésben minimálbérért dolgoztassák az embereket. Előbb-utóbb úgy kell a folyamatokat beállítani, hogy a számítógép asszisztált vagy másodlagos erőforrás legyen a gyártósoron. A humán erőforrás nem kizárható, de az embereket folyamatosan képzeni kell” – részletezte a szakember. Emlékeztetett, hogy
A közeljövőben így már egyetlen területen sem dolgozhatnak digitális analfabéták, ez a tudás bármilyen területen alapkompetencia kell hogy legyen, az oktatásban, az építészetben, az egészségügyben vagy éppen a jogban is adatfeldolgozásra lesz szükség – sorolta a példákat Bihari Béla.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy a Székelyföldön jelentős ágazatnak számító mezőgazdaságban sem lehet már magas minőségű és hozamú terményt elérni a precíziós mezőgazdaság bevezetése nélkül.
Mint illusztrálta,
Hozzátette: altalajszenzorokra lesz szükség, olyan traktorokra, melyek adatokat dolgoznak fel, GPS-koordinátákkal meghatározzák, hova kell műtrágya, hol szükséges az öntözés.
A szakértő szerint hosszú távon azért megkerülhetetlen a digitalizáció, mert a bérek megnőttek, és a romániai piacot elözönlötték a multinacionális cégek, melyek nagy digitalizációs tapasztalattal olcsón állítják elő a jó minőségű termékeiket. A jó hír, hogy jelenleg szinte minden pályázati kiírásnak van digitalizációs fejezete,
A jövő munkahelyei merőben át fognak alakulni, még a kereskedő, aki most a pénztárnál áll, és húzogatja az árut, arra ébredhet, hogy teljesen átalakult a munkája, mert áthelyezték egy olyan részlegre, ahol e-kereskedelem zajlik.
„Bármelyik területen az lesz a nyerő, aki az egyetemen adatbányászatot, adatelemzést tanul, mesterségesintelligencia-alapú megoldásokban gondolkodik” – szögezte le Bihari Béla, aki szerint mindez odavezet, hogy javul az életminőség, az életen át tartó tanulás részesei lehetünk akár az eredeti szakmánkban vagy átképzés révén. „Nem lesz már szokatlan, hogy ha nem arról a területről vonulunk nyugdíjba, amit az egyetemen megtanultunk, és amit pályakezdőként gyakoroltunk” – vetítette előre a nem is olyan távoli jövő képét a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!