Négynapos, maratoni vitát követően elfogadta a parlament két háza pénteken délután az idei költségvetést, valamint a társadalombiztosítás büdzséjét. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyái alkotta kormánytöbbség 245 igen szavazattal 63 ellenében, egy tartózkodás mellett szavazta meg a költségvetési törvényt. Bár az ellenzék közel hétezer módosító indítványt nyújtott be, a parlamenti vita során a többség mindegyiket elvetette – kivéve a liberálisok javaslatát, amelynek értelmében 25 ezer lejjel bővítik a környezetvédelmi tárca büdzséjét a Brassó megyei Nárcisz-mező természetvédelmi terület rehabilitálására.
Ami a társadalombiztosítási költségek előirányzatát illeti, 238 honatya támogatta, 52 elutasította azt, egy képviselő pedig tartózkodott. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ tagjai nemmel szavaztak.
Emil Boc miniszterelnök a szavazás után is elmondta azt, amit az elmúlt hetekben többször is megfogalmazott, miszerint az államapparátusnak a jövőben kevesebb pénzbe kell kerülnie, a beruházások révén nem pusztán a gazdasági hanyatlást kell megállítani, hanem a munkahelyeket is védelmezni kell.
A PDL–PSD-koalíció a meglehetősen későre tető alá hozott költségvetésében és válságkezelő csomagjában az idei államháztartási kiadások 20 százalékát kívánja az infrastruktúra fejlesztésére fordítani, 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos államháztartási hiánnyal számol, ugyanakkor csupán 5 százalékkal nőnek majd a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak.
A központi és a helyi közigazgatásban dolgozó, körülbelül 7000 magas rangú állami tisztségviselő bérét az esztendő teljes időszakára befagyasztják. A tervek szerint 250 millió euróval feltőkésítik a többségi állami tulajdonban lévő CEC Bankot (a román takarékpénztárat), így támogatva a kis- és középvállalkozásokat. Működésbe helyezik a kis- és középvállalkozások hiteleinek fedezésére hivatott garanciaalapot. Az újra befektetett nyereséget a kormány a második negyedévtől adómentessé teszi.
Az ellenzék a parlamenti elutasítást követően is bírálta a költségvetést. Frunda György RMDSZ-szenátor szerint amennyiben nemcsak törvény-, hanem alkotmányellenességet is tapasztal a 2009-es költségvetés elfogadásában, az RMDSZ kész az alkotmánybírósághoz fordulni.
Frunda szerint a jelenlegi kormánykoalíció minden ellenzéki javaslatot lesöpörve, arrogáns módon, még a törvénytelenségtől sem riadva vissza, futószalagon szavazta meg a büdzsé valamennyi tételeit. Az RMDSZ politikusa nem csak azt nehezményezi, hogy a PD-L és a PSD vezetői nagyvonalúan eltekintenek attól, hogy az esti órákban a parlament széksorai kiürülnek, és nincs meg a szükséges létszám.
Frunda szerint a múlt héten nemcsak a döntéshozó testület működési szabályzata sérült, hanem maga a költségvetés egyes kitételei is törvényellenesek. „A pedagógusoknak nem adták meg a törvény által előírt és az alkotmánybíróság által is megerősített 50 százalékos béremelést, a nyugdíjpontot 45 százalék alá nyomták, az egészségügyből csúfot űztek, különböző veszélyeknek téve ki a betegeket, a törvénykezésben dolgozóknak csak június elsejéig biztosították a javadalmazásukat” – sorolta Frunda György, aki az utóbbi tíz esztendő leggyengébben összeállított költségvetéseként jellemezte az elfogadás előtt állót.
A politikus ugyanakkor irreálisnak tartja a büdzsét, mivel az nagyrészt olyan bizonytalan bevételekre alapoz, mint például az uniós támogatások. Frunda saccolása szerint az idei költségvetési deficit jóval meg fogja haladni a kormánypártok által tervezett 2 százalékot. „A kormánykoalíció tagjai és az államelnök a nadrágszíj megszorításáról beszélnek, ami szép és jó lenne, ha az intézkedést önmagukkal kezdenék.
Ehhez képest az elnöki hivatal idei költségvetése 47 százalékkal nagyobb a tavalyihoz képest” – jelentette ki Frunda. Szerinte szavazatvásárlásnak is tekinthető az a most bevezetett előjog, mely a költségvetési bizottság tagjait illeti. Ennek alapján valamennyien egy külön költségvetési tétel fölött rendelkeznek, melyet szavazókörzetükre fordíthatnak.
Míg a legtöbb kormánypárti politikus valamelyik környékbeli templom javítására vagy felépítésére irányozta elő az összeget, az alsóházi bizottság két RMDSZ-es tagja, a Bihar megyei Lakatos Péter és a Szatmár megyei Erdei D. István úgy egyeztek meg, hogy a tételt szétosztják a 31 szövetségi szenátor és képviselő között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok