Csökkentette az idei és jövő évi növekedési előrejelzését az EBRD

Csökkentette tevékenységi területének egészére – de különösen a közép-kelet-európai EU-térségre – adott idei és jövő évi növekedési előrejelzését tegnap a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely szerint nem kizárható, hogy az euróövezeti válság eszkalálódása esetén a régiót a 2008–2009-esnél is nagyobb külső sokk éri.

Hírösszefoglaló

2011. október 19., 06:222011. október 19., 06:22

A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására húsz éve alakult pénzintézet legújabb, idei negyedik prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme az idén 4,5 százalék lesz. Az előző, júliusi előrejelzésben az EBRD még javította a működési területére adott növekedési becslését, 4,8 százalékra a májusban jósolt 4,4 százalékról. A bank az idei első, januári becslésben 4,2 százalékos, az azt megelőző, tavaly októberi prognózisban 4,1 százalékos, a még eggyel korábbi, tavaly júliusban kiadott jelentésében 3,9 százalékos átlagos növekedést jósolt 2011 egészére az általa befektetésekkel segített országcsoportban. Az EBRD szerint a közép-európai és balti csoportban az idén átlagosan 3,1 százalékos gazdasági növekedés várható a júliusban jósolt 3,5 százalék helyett.

Ennél is nagyobb mértékben rontotta ugyanakkor a pénzintézet a jövő évi prognózisokat. A bank 2012-ben a tevékenységi régió egészében az eddigi 4,4 százalék helyett most már csak 3,2 százalékos GDP-pluszt vár, ám a közép-európai és balti csoportban mindössze 1,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít jövőre, éppen a felét az eggyel korábbi prognózisban 2012-re szereplő 3,4 százalékos előrejelzésnek.

Az EBRD tegnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a bank tevékenységi területének gazdaságai sok szempontból most jobban felkészültek a 2008-ashoz hasonló külső sokk elviselésére, és egy ilyen mértékű sokkhatás megismétlődése esetén valószínűtlen a gazdasági teljesítmények olyan „szélsőséges összeomlása”, mint amilyent 2009-ben sok térségi ország átélt. Az EBRD szerint azonban az euróövezeti stressz további erősödése esetén a térséget érő külső sokk akár súlyosabb is lehet a 2008–2009-esnél. Megvan ugyanis a kockázata annak, hogy csökken az euróövezeti bankok kapacitása az átalakuló térségben lévő leánybankjaik támogatására, ami jelentős hitelszűkét okozhat e régióban, potenciálisan súlyos hatást gyakorolva a térség gazdasági teljesítményére – áll az EBRD elemzésében.

Hans-Dietrich Genscher gyors döntést vár
Európa és a világ érdekében gyors döntésekre szólította fel az Európai Unió állam- és kormányfőit a kontinens egyik legtekintélyesebb politikusa, Hans-Dietrich Genscher (képünkön). Az európai egyesülés egyik fő zászlóvivőjének számító Genscher – aki 1974 és 1992 között, két hét megszakítással összesen 18 évig volt a szövetségi köztársaság, majd az egyesült Németország külügyminisztere – a Der Tagesspiegel napilap tegnapi számában megjelent írásában figyelmeztetett arra, hogy a tagállamok vezetőinek küszöbönálló csúcsértekezletükön gyors és egyértelmű döntéseket kell hozniuk, amelyek rövid időn belül megvalósíthatók. Genscher úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi pénzügyi válságnak több oka van. A közvetlen okot az euróövezet egyes tagállamainak felelőtlen eladósodása jelenti. Ugyanakkor a válság kialakulásához hozzájárult a stabilitási kritériumok felelőtlen felpuhulása a kilencvenes években. Ehhez jön még az, hogy az euró bevezetése után nem helyeztek kellő súlyt egy közös európai gazdasági és pénzügyi politika kialakítására, valamint a globális pénzpiacok átláthatóságának és szabályozásának biztosítására – érvelt. A 84 éves, de idős kora ellenére ma is rendkívül aktív, egyben véleményformáló szerepet betöltő Hans-Dietrich Genscher hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a pénzpiacok a kalandorok és a hozzá nem értők „játszóterévé” váljanak. Úgy ítélte meg, a mai helyzetben a fő kérdés az: „Több Európa vagy kevesebb”. Az egykori miniszter szerint a globalizáció csak egy választ tesz lehetővé, ez pedig a több Európa. Írásában Genscher felsorolta az általa legfontosabbnak tartott teendőket. Első helyen az Európai Unión belüli stabilitási szabályok erősítését említette. A szigorúbb feltételeket, az automatikus szankciókat és az adósságfékeket ennek kapcsán elengedhetetlennek nevezte. Második helyen a gyors döntések szükségességét hangsúlyozta a jelenlegi helyzet menedzselése, illetve mindenekelőtt a görög válság megoldása érdekében. Figyelmeztetett továbbá arra, hogy Európának egy cselekvőképes gazdasági és valutaunióvá kell válnia, és sürgette a pénzpiacok átláthatóságának, illetve szabályozásának biztosítását.