2011. október 27., 09:412011. október 27., 09:41
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a cég szerdai közleményében ismerteti: a pesszimista szemlélet arra vezethető vissza, hogy a vállalatvezetők – különösen Közép-Európa északi részén – az európai államadósság-válság erősödésétől tartanak, ami rontja a régió gazdaságainak kilátásait. A térség egészét tekintve megállapítható: a közép-európai cégvezetőknek csupán 16 százaléka látja optimistán a régió általános gazdasági kilátásait az előttünk álló hat hónapra vonatkozóan, a vezetők 43 százaléka véli úgy, hogy a közeljövőben romlani fog a helyzet.
A korábbi felmérésekhez hasonlóan most is lényeges különbségek mutatkoznak a válaszadók véleményei között az egyes országok szintjén. A térség északi országainak cégvezetőire korábban jellemző optimizmus mostanra jelentősen gyengült. A lengyel cégvezetőknek mindössze 10 százaléka számít létszámnövekedésre a cégénél, szemben a júniusi 36 százalékkal, és alig több mint háromötöde (62 százalék) számít árbevétel-növekedésre – júniusban még 85 százalékuk bízott ebben, a visszaesés tehát igen jelentős. Csehországban a júniusi 16 százalékhoz képest a vezetőknek már több mint egynegyede (27 százalék) prognosztizál árbevétel-csökkenést; a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok egyenlő arányban (27-27 százalék) oszlanak meg azok között, akik az elkövetkezendő egy évben cégük alkalmazotti létszámának növekedésére, illetve csökkenésére számítanak.
A felmérésben vizsgált hat állam közül Szlovákia volt az, ahol a legjelentősebb romlás figyelhető meg az ország gazdasági kilátásait illetően. Júniusban a szlovák vállalatvezetőknek még 84 százaléka látta pozitívnak a gazdasági kilátásokat, manapság viszont már csak 12 százalékuk számít kedvező változásra; a vezetők 52 százaléka szerint kell gazdasági visszaesésre számítani, míg az előző kiadásban senki sem vélekedett így.
A felmérés szerint a kilátások délen is romlanak, de korántsem olyan mértékben, mint északon. A horvát cégvezetők visszafogottabban nyilatkoznak a hitellehetőségekről: az előző kutatás során regisztrált 83 százalékos részarányhoz képest már csak 64 százalékuk szerint állnak rendelkezésre a megfelelő hitelforrások. A hangulat romlása ellenére a következő egy évet tekintve a horvát vezetők a vállalkozások pénzügyi kilátásait, az új termékek és szolgáltatások piaci megjelenésének valószínűségét, valamint az alkalmazotti létszámok alakulását illetően optimistábbnak mondhatók, mint a többi ország cégvezetői. Seres Béla elmondta azt is, hogy az árbevételek következő évi alakulásával kapcsolatos várakozások tekintetében Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb változás. Júniusban a megkérdezettek 63 százaléka számított árbevétel-növekedésre – ez az érték mostanra 29 százalékra esett vissza. A cégvezetők nagyobbik része (57 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy árbevételük nagyságrendileg változatlan marad.
A román cégvezetők országuk elkövetkezendő hat hónapra vonatkozó általános gazdasági kilátásairól jórészt ugyanúgy vélekedtek, mint az előző felmérés alkalmával, ám a cégvezetők az eddigieknél negatívabban ítélték meg cégük pénzügyi kilátásait.
A Deloitte felmérése hat ország – Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia – legnagyobb vállalatainál vezető szerepet betöltő tisztségviselők véleményeit és várakozásait vizsgálja saját kutatási módszertan segítségével. A Deloitte az első Business Sentiment Index felmérés eredményeit 2009 szeptemberében tette közzé. A válaszadók csoportját közel 200 vállalatvezető alkotta, akik a térség legnagyobb vállalatait képviselték – olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok