2011. október 27., 09:412011. október 27., 09:41
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a cég szerdai közleményében ismerteti: a pesszimista szemlélet arra vezethető vissza, hogy a vállalatvezetők – különösen Közép-Európa északi részén – az európai államadósság-válság erősödésétől tartanak, ami rontja a régió gazdaságainak kilátásait. A térség egészét tekintve megállapítható: a közép-európai cégvezetőknek csupán 16 százaléka látja optimistán a régió általános gazdasági kilátásait az előttünk álló hat hónapra vonatkozóan, a vezetők 43 százaléka véli úgy, hogy a közeljövőben romlani fog a helyzet.
A korábbi felmérésekhez hasonlóan most is lényeges különbségek mutatkoznak a válaszadók véleményei között az egyes országok szintjén. A térség északi országainak cégvezetőire korábban jellemző optimizmus mostanra jelentősen gyengült. A lengyel cégvezetőknek mindössze 10 százaléka számít létszámnövekedésre a cégénél, szemben a júniusi 36 százalékkal, és alig több mint háromötöde (62 százalék) számít árbevétel-növekedésre – júniusban még 85 százalékuk bízott ebben, a visszaesés tehát igen jelentős. Csehországban a júniusi 16 százalékhoz képest a vezetőknek már több mint egynegyede (27 százalék) prognosztizál árbevétel-csökkenést; a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok egyenlő arányban (27-27 százalék) oszlanak meg azok között, akik az elkövetkezendő egy évben cégük alkalmazotti létszámának növekedésére, illetve csökkenésére számítanak.
A felmérésben vizsgált hat állam közül Szlovákia volt az, ahol a legjelentősebb romlás figyelhető meg az ország gazdasági kilátásait illetően. Júniusban a szlovák vállalatvezetőknek még 84 százaléka látta pozitívnak a gazdasági kilátásokat, manapság viszont már csak 12 százalékuk számít kedvező változásra; a vezetők 52 százaléka szerint kell gazdasági visszaesésre számítani, míg az előző kiadásban senki sem vélekedett így.
A felmérés szerint a kilátások délen is romlanak, de korántsem olyan mértékben, mint északon. A horvát cégvezetők visszafogottabban nyilatkoznak a hitellehetőségekről: az előző kutatás során regisztrált 83 százalékos részarányhoz képest már csak 64 százalékuk szerint állnak rendelkezésre a megfelelő hitelforrások. A hangulat romlása ellenére a következő egy évet tekintve a horvát vezetők a vállalkozások pénzügyi kilátásait, az új termékek és szolgáltatások piaci megjelenésének valószínűségét, valamint az alkalmazotti létszámok alakulását illetően optimistábbnak mondhatók, mint a többi ország cégvezetői. Seres Béla elmondta azt is, hogy az árbevételek következő évi alakulásával kapcsolatos várakozások tekintetében Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb változás. Júniusban a megkérdezettek 63 százaléka számított árbevétel-növekedésre – ez az érték mostanra 29 százalékra esett vissza. A cégvezetők nagyobbik része (57 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy árbevételük nagyságrendileg változatlan marad.
A román cégvezetők országuk elkövetkezendő hat hónapra vonatkozó általános gazdasági kilátásairól jórészt ugyanúgy vélekedtek, mint az előző felmérés alkalmával, ám a cégvezetők az eddigieknél negatívabban ítélték meg cégük pénzügyi kilátásait.
A Deloitte felmérése hat ország – Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia – legnagyobb vállalatainál vezető szerepet betöltő tisztségviselők véleményeit és várakozásait vizsgálja saját kutatási módszertan segítségével. A Deloitte az első Business Sentiment Index felmérés eredményeit 2009 szeptemberében tette közzé. A válaszadók csoportját közel 200 vállalatvezető alkotta, akik a térség legnagyobb vállalatait képviselték – olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok