
Fotó: MTI
Nem sikerült a termelőknek megvásárolniuk a nagyváradi cukorgyárat, a német beruházó az üzem bezárása mellett döntött.
2018. január 16., 10:242018. január 16., 10:24
Bezár a nagyváradi cukorgyár, miután nem sikerült jövedelmezővé tenni – a Pfeifer & Langen német beruházó azonban a Diamant (Gyémánt) márkanevet is magával viszi, és Lengyelországban, valamint Ukrajnában folytatja a termelést. Az érintettek felhívják a figyelmet,
A cukorrépa-termesztők különben próbálták menteni a helyzetet, és tavaly szövetségbe tömörülve tettek ajánlatot a gyár megvásárlására, a tárgyalások azonban kudarcba fulladtak. Mint Dan Corbuţ, a szövetkező 85 gazda egyike a Bihoreanul helyi lapnak január elején elmondta, az árról nem sikerült megállapodásra jutniuk, a kért összeg meghaladta a lehetőségeiket.
„2020-ig a cukorrépa-kultúra értéke meghaladja a hektáronkénti ezer eurót, és jó lett volna kihasználni ezt az időszakot, de miután a tulajdonosok így döntöttek, nincs mit tennünk” – nyilatkozta a sajtónak Alexandru Lukacs, az észak-nyugati régió termelői egyesületének elnöke.
Nicolae Hodişan, a Bihar megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője éppen ezért úgy látja, hogy a gazdáknak nem marad más választásuk, mint áttérni más kultúrákra. Sokuk számára viszont ez hatalmas veszteséggel jár, mivel nem számoltak a gyár bezárásával, és hatalmas összegeket fektettek be a cukorrépa-termesztéssel kapcsolatos eszközökbe.
„Az általunk meghozott erőfeszítések dacára, a helyi menedzsmentnek a németországi vezetőséggel vállvetve, nem sikerült bebizonyítani, hogy a gyár versenyképes és jövedelmező lehet” – ismerte el Takács János, a Zahărul vezetője. A kiszivárgott információk szerint az alkalmazottakat két ütemben bocsátják el, annak függvényében, hogy meddig sikerült feldolgozniuk és értékesíteniük a készleteket.
Sajtóértesülések szerint a Váradról távozó befektetői csoport hat ukrajnai gyárát is bezárta, és négy németországi üzeméből is egyre lakat került.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!