Gyakran külföldi vendégmunkás hozza a pizzát
Fotó: Orbán Orsolya
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. Sokszor ők viszik el a szemetet házunk elől vagy ők takarítják az utcákat, őket látjuk számos építőtelepen, ők hozzák haza a kajarendelést, ők szolgálnak ki a kávézóban vagy a wellnessben, és nem csak. Számos ágazat munkáltatói vallják egybehangzóan, hogy nagy szükség van a vendégmunkásokra, itthon ugyanis nem találnak megfelelő alkalmazottakat bizonyos posztokra. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
2026. június 24., 07:582026. június 24., 07:58
Igazi paradoxon jellemzi 2026-ban a romániai munkaerőpiacot: miközben számos gazdasági ágazat került annyira nehéz helyzetbe, hogy átszervezésekre, elbocsátásokra kényszerül, más szektorokban egyre nehezebb alkalmazottakat találni, így a cégek kénytelenek munkaerőt „importálni”. Az elmúlt két évben 3–4-szeresére nőtt a vendégmunkások iránti igény – húzza alá az Adevărul.ro portál elemzése, amely arra is rávilágít, hogy mekkora fizetésre számíthatnak az ide érkezők, és amúgy nagyjából mennyit keresnének otthon.
A bérkülönbségek nagy mértékben magyarázzák az ázsiai munkavállalók érdeklődését a romániai munkaerőpiac iránt.
Ehhez képest
Vagyis az átlagbér szintje 2–4-szer alacsonyabb, ami a romániai munkaerőpiacot vonzó célponttá teszi azok számára, akik jobban fizetett munkalehetőségeket keresnek.
A kolozsvári köztisztasági vállalat is foglalkoztat vendégmunkásokat
Fotó: Kiss Judit
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A fizetés mellett sok munkáltató teljes egészében vagy részben fedezi a szállásköltségeket, és különféle kiegészítő juttatásokat is biztosít, ami még vonzóbbá teszi a romániai állásajánlatokat a külföldi munkavállalók számára.
„A külföldi munkavállalók esetében a román jogszabályok általában nem írják elő a munkáltató számára, hogy ingyenesen biztosítsa mind a szállást, mind az étkezést. Ezeket az előnyöket a munkaszerződés, az állásajánlat vagy a vállalat belső szabályzata határozza meg.
– nyilatkozta az Adevărulnak Cosmin Șerban, a munkaerő-toborzással foglalkozó TAKT Recruitment ügyvezető igazgatója és társalapítója.
Példaként említette, hogy a teherszállítási ágazatban az EU-n kívülről toborzott teherautósofőrök számára a munkáltatók gyakran biztosítják a szállást a Romániában töltött időszakokra, és étkezési utalványokat vagy napidíjat is adnak. „Ezek az előnyök a fizetésen felül járnak, és céljuk a lakóhelytől távol végzett munkával járó költségek fedezése” – fogalmazta meg a szakember.
A rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint jelenleg 140–150 ezer között alakul a Romániában dolgozó nem európai uniós munkavállalók száma, csaknem 50 százalékuk Nepálból és Srí Lankából származik. A munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek többsége 18 és 34 év közötti: közel 80 500 fő, 67 500 személy pedig 35 és 64 év közötti.
Romániában egyre több unión kívüli munkavállaló dolgozik a logisztikai központokban, akik számára most teljesen felszerelt lakókonténereket alakítanak ki. A kezdeményezés már bizonyított, Románia piacvezető futárcége pedig további fejlesztésekre készül.
A kormány azzal próbálja ellensúlyozni a munkaerőhiányt, hogy évente több tízezer munkavállalót hoz be az Európai Unión kívülről, ahelyett, hogy olyan politikákat fogadna el, amelyek a diaszpórában élő románok hazatérését és a bérek emelését célozzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
A 2026. október 1–15. közötti időszakban is marad a gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentése – jelentette be a pénzügyminisztérium.
Enyhén csökkentek a hitelkamatok, mérséklődött a lakásárak emelkedése, a nettó átlagbér pedig éves szinten 5,5%-kal nőtt – ezzel magyarázható, hogy a lakosságot sújtó számos anyagi megterhelés ellenére 2026-ban elérhetők maradtak a lakáshitelek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás