Fotó: Rostás Szabolcs
A háztartások végső kiadásait tekintve Románia és Bulgária volt a legolcsóbb ország az EU-ban 2022-ben; a két államban a fogyasztási javak és a szolgáltatások árszínvonala az uniós átlag 59 százaléka volt, a harmadik helyen Lengyelország állt, az uniós átlag 62 százalékával – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adataiból.
2024. január 19., 16:542024. január 19., 16:54
A háztartások végső kiadásainak árszínvonala Dániában volt a legmagasabb, 49 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. A további sorrend Írország (+42 százalék), Luxemburg (+37 százalék) és Finnország (+26 százalék).
Az árszínvonalindex azt fejezi ki, hogy a különböző tagországokban az egyes árucsoportok és szolgáltatások esetében hány egységnyi azonos valuta szükséges ugyanannak az árumennyiségnek a megvásárlásához.
Az intézet az Eurostat közleményét idézve arról is tájékoztat, hogy élelmiszerek és alkoholmentes italok árucsoportban Románia a legolcsóbb uniós ország, a második helyen Lengyelország áll. A legdrágább tagállamok Dánia és Luxemburg.
Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor Bulgáriában a legolcsóbbak a dohánytermékek és a szeszes italok (az árszínvonal az uniós átlag 66 százaléka), a ruházati cikkek és lábbelik (80 százalék), illetve a legalacsonyabbak a lakásfenntartás (víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költségei (38 százalék). A dohánytermékek és szeszes italok árucsoportban (73 százalék), illetve a lakásfenntartási költségek (39 százalék) tekintetében Lengyelország a második helyen áll az EU-ban.
Ezzel szemben Dániában a legdrágábbak a ruházati cikkek és lábbelik (133 százalék), Írországban pedig az alkoholos italok és dohánytermékek (216 százalék), valamint lakásfenntartási költségek (195 százalék) – írta az Agerpres.
Szintén Romániában és Bulgáriában a legolcsóbbak a bútorok és más lakásberendezési cikkek.
A szállítás és a vendéglátóipari szolgáltatások terén is Dánia a legdrágább, és Luxemburgban a legnagyobb a bútorok és más lakásberendezési cikkek ára.
A vásárlóerő-paritás alapján számított egy főre eső GDP tekintetében Románia és Magyarország egyaránt az uniós átlag 76 százalékán állt 2022-ben, míg Bulgáriában volt a legalacsonyabb ez a mutató (38 százalék). Luxemburgban volt ezzel szemben a legmagasabb az egy főre jutó GDP, a mutató 156 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.
Több száz élelmiszeripari termék lesz drágább 2024. január 1-jétől, miután a Ciolacu-kormány egyes termékek esetében 4, mások esetében 10 százalékponttal megemelte az áfát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moldovát Romániával összekötő nagyfeszültségű távvezetéket Trump Liberty Line-nak fogják nevezni – jelentette be az Egyesült Államok chișinăui nagykövetsége.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!