Fotó: Rostás Szabolcs
A háztartások végső kiadásait tekintve Románia és Bulgária volt a legolcsóbb ország az EU-ban 2022-ben; a két államban a fogyasztási javak és a szolgáltatások árszínvonala az uniós átlag 59 százaléka volt, a harmadik helyen Lengyelország állt, az uniós átlag 62 százalékával – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adataiból.
2024. január 19., 16:542024. január 19., 16:54
A háztartások végső kiadásainak árszínvonala Dániában volt a legmagasabb, 49 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. A további sorrend Írország (+42 százalék), Luxemburg (+37 százalék) és Finnország (+26 százalék).
Az árszínvonalindex azt fejezi ki, hogy a különböző tagországokban az egyes árucsoportok és szolgáltatások esetében hány egységnyi azonos valuta szükséges ugyanannak az árumennyiségnek a megvásárlásához.
Az intézet az Eurostat közleményét idézve arról is tájékoztat, hogy élelmiszerek és alkoholmentes italok árucsoportban Románia a legolcsóbb uniós ország, a második helyen Lengyelország áll. A legdrágább tagállamok Dánia és Luxemburg.
Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor Bulgáriában a legolcsóbbak a dohánytermékek és a szeszes italok (az árszínvonal az uniós átlag 66 százaléka), a ruházati cikkek és lábbelik (80 százalék), illetve a legalacsonyabbak a lakásfenntartás (víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költségei (38 százalék). A dohánytermékek és szeszes italok árucsoportban (73 százalék), illetve a lakásfenntartási költségek (39 százalék) tekintetében Lengyelország a második helyen áll az EU-ban.
Ezzel szemben Dániában a legdrágábbak a ruházati cikkek és lábbelik (133 százalék), Írországban pedig az alkoholos italok és dohánytermékek (216 százalék), valamint lakásfenntartási költségek (195 százalék) – írta az Agerpres.
Szintén Romániában és Bulgáriában a legolcsóbbak a bútorok és más lakásberendezési cikkek.
A szállítás és a vendéglátóipari szolgáltatások terén is Dánia a legdrágább, és Luxemburgban a legnagyobb a bútorok és más lakásberendezési cikkek ára.
A vásárlóerő-paritás alapján számított egy főre eső GDP tekintetében Románia és Magyarország egyaránt az uniós átlag 76 százalékán állt 2022-ben, míg Bulgáriában volt a legalacsonyabb ez a mutató (38 százalék). Luxemburgban volt ezzel szemben a legmagasabb az egy főre jutó GDP, a mutató 156 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.
Több száz élelmiszeripari termék lesz drágább 2024. január 1-jétől, miután a Ciolacu-kormány egyes termékek esetében 4, mások esetében 10 százalékponttal megemelte az áfát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már a hétfői nap folyamán éreztette a hatását a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a kormányválság, és a keddi nyitás sem volt derűlátó, a délelőtti órákban mínuszban állt. Közben a lejt is megviseli a válsághelyzet.
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat.
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!