
Változás. Az EU Bizottsága lehetővé tenné a gázárak szabályozását
Fotó: Kozán István
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
2026. március 17., 10:292026. március 17., 10:29
Az EU tervéről a Politico számolt be egy Ursula Von der Leyen, az EB elnöke által a tagállami vezetőknek írt levél alapján, amely hétfőn jutott a portál birtokába.
A levél szerint
A hétfői levél többféle lehetőséget is felvázol, amelyekkel az országok felvehetik a harcot a magasabb energiaköltségek ellen, amelyek az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott háborúja következtében meredeken emelkedtek.
A dokumentum az európai vezetők csütörtöki brüsszeli találkozója előtt született.
Mint ismeretes, a háború múlt hónapban tört ki, gyakorlatilag lezárva a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajellátásának egyötöde halad át.
Azóta az EU-tagállamok a fenyegető energiaválságra adható válaszok széles skálájáról vitáznak.
A hétfői levélben javasolt egyik lehetőség az állami támogatásokra vonatkozó szabályok enyhítése, hogy a tagállami kormányok újraoszthassák a gáztüzelésű erőművek által termelt nyereséget, és így támogathassák a növekvő számlákkal szembesülő fogyasztókat és vállalkozásokat – áll a levélben.
Egy másik lehetséges változtatás lehetővé tenné az országok számára a gázár korlátozását.
Von der Leyen megjegyezte, hogy mindkét intézkedést alkalmazták az Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után létrehozott válságkeret keretében, és hangsúlyozta, hogy a Bizottság eseti alapon fogja eldönteni, hogy újra bevetik-e őket.
„Ezen vészhelyzeti mechanizmusok kialakításának minden esetben el kell kerülnie a belső piaci torzulásokat, meg kell őriznie a tiszta energiába történő hosszú távú befektetésekre vonatkozó jelzéseket, és ki kell zárnia a gáz iránti túlzott többletkeresletet” – mondta von der Leyen.
– tette hozzá von der Leyen.
A levél azt is hangsúlyozza, hogy az intézkedéseknek „célzottnak és ideiglenesnek” kell lenniük – ami nyilvánvaló bírálat azon országok felé, amelyek a magasabb árakért felelősnek tartott kulcsfontosságú éghajlat-politikai intézkedések felszámolására törekedtek.
A Bizottság elnöke hozzátette, hogy az EU megvizsgálja az áramvásárlási szerződések keretében villamos energiát vásárló vállalatokra vonatkozó szabályok egyszerűsítését is. Emellett új jogszabályt is javasol majd annak érdekében, hogy „a hálózat felhasználói megfelelő ösztönzőket kapjanak a meglévő hálózati infrastruktúra optimális kihasználására, mivel ez elkerüli a felesleges és költséges hálózatbővítéseket” – közölte.
Von der Leyen a szén-dioxid-árazási rendszer szélesebb körű módosításait is javasolta, ideértve az ETS-kvóták – azaz az ipari vállalatok által a szennyezés folytatásához megvásárlandó engedélyek – értékesítéséből származó bevételek felhasználását a szegényebb tagállamok dekarbonizációs erőfeszítéseinek támogatására.
– mondta.
Ezen felül az EU végrehajtó szerve meg kívánja reformálni azokat a kulcsfontosságú piacformáló eszközöket, amelyek a rendelkezésre álló kibocsátási jogok kínálatát szabályozzák, annak érdekében, hogy „hatékonyabban kezeljék a túlzott áringadozásokat, és rövid távon kordában tartsák az árakat” – mondta a Bizottság elnöke.
Hozzátette, hogy a Bizottság egy „reális, 2030 utáni dekarbonizációs pályát” fog kidolgozni az év végén tervezett felülvizsgálat előtt – jelezve ezzel támogatását az iparág azon törekvése iránt, hogy lassítsák a vitatott, ingyenes kibocsátási jogok tervezett csökkentését.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
szóljon hozzá!