Az EU a gázárak korlátozását fontolgatja az iráni háború miatt

A hétfői levél többféle lehetőséget is felvázol, amelyekkel az országok felvehetik a harcot a magasabb energiaköltségek ellen, amelyek az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott háborúja következtében meredeken emelkedtek.

A dokumentum az európai vezetők csütörtöki brüsszeli találkozója előtt született.

Mint ismeretes, a háború múlt hónapban tört ki, gyakorlatilag lezárva a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajellátásának egyötöde halad át.

Azóta az EU-tagállamok a fenyegető energiaválságra adható válaszok széles skálájáról vitáznak.

A hétfői levélben javasolt egyik lehetőség az állami támogatásokra vonatkozó szabályok enyhítése, hogy a tagállami kormányok újraoszthassák a gáztüzelésű erőművek által termelt nyereséget, és így támogathassák a növekvő számlákkal szembesülő fogyasztókat és vállalkozásokat – áll a levélben.

Egy másik lehetséges változtatás lehetővé tenné az országok számára a gázár korlátozását.

Von der Leyen megjegyezte, hogy mindkét intézkedést alkalmazták az Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után létrehozott válságkeret keretében, és hangsúlyozta, hogy a Bizottság eseti alapon fogja eldönteni, hogy újra bevetik-e őket.

„Ezen vészhelyzeti mechanizmusok kialakításának minden esetben el kell kerülnie a belső piaci torzulásokat, meg kell őriznie a tiszta energiába történő hosszú távú befektetésekre vonatkozó jelzéseket, és ki kell zárnia a gáz iránti túlzott többletkeresletet” – mondta von der Leyen.

– tette hozzá von der Leyen.

A levél azt is hangsúlyozza, hogy az intézkedéseknek „célzottnak és ideiglenesnek” kell lenniük – ami nyilvánvaló bírálat azon országok felé, amelyek a magasabb árakért felelősnek tartott kulcsfontosságú éghajlat-politikai intézkedések felszámolására törekedtek.

A Bizottság elnöke hozzátette, hogy az EU megvizsgálja az áramvásárlási szerződések keretében villamos energiát vásárló vállalatokra vonatkozó szabályok egyszerűsítését is. Emellett új jogszabályt is javasol majd annak érdekében, hogy „a hálózat felhasználói megfelelő ösztönzőket kapjanak a meglévő hálózati infrastruktúra optimális kihasználására, mivel ez elkerüli a felesleges és költséges hálózatbővítéseket” – közölte.

Von der Leyen a szén-dioxid-árazási rendszer szélesebb körű módosításait is javasolta, ideértve az ETS-kvóták – azaz az ipari vállalatok által a szennyezés folytatásához megvásárlandó engedélyek – értékesítéséből származó bevételek felhasználását a szegényebb tagállamok dekarbonizációs erőfeszítéseinek támogatására.

– mondta.

Ezen felül az EU végrehajtó szerve meg kívánja reformálni azokat a kulcsfontosságú piacformáló eszközöket, amelyek a rendelkezésre álló kibocsátási jogok kínálatát szabályozzák, annak érdekében, hogy „hatékonyabban kezeljék a túlzott áringadozásokat, és rövid távon kordában tartsák az árakat” – mondta a Bizottság elnöke.

Hozzátette, hogy a Bizottság egy „reális, 2030 utáni dekarbonizációs pályát” fog kidolgozni az év végén tervezett felülvizsgálat előtt – jelezve ezzel támogatását az iparág azon törekvése iránt, hogy lassítsák a vitatott, ingyenes kibocsátási jogok tervezett csökkentését.