Változás. Az EU Bizottsága lehetővé tenné a gázárak szabályozását
Fotó: Kozán István
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
2026. március 17., 10:292026. március 17., 10:29
Az EU tervéről a Politico számolt be egy Ursula Von der Leyen, az EB elnöke által a tagállami vezetőknek írt levél alapján, amely hétfőn jutott a portál birtokába.
A levél szerint
A hétfői levél többféle lehetőséget is felvázol, amelyekkel az országok felvehetik a harcot a magasabb energiaköltségek ellen, amelyek az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott háborúja következtében meredeken emelkedtek.
A dokumentum az európai vezetők csütörtöki brüsszeli találkozója előtt született.
Mint ismeretes, a háború múlt hónapban tört ki, gyakorlatilag lezárva a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajellátásának egyötöde halad át.
Azóta az EU-tagállamok a fenyegető energiaválságra adható válaszok széles skálájáról vitáznak.
A hétfői levélben javasolt egyik lehetőség az állami támogatásokra vonatkozó szabályok enyhítése, hogy a tagállami kormányok újraoszthassák a gáztüzelésű erőművek által termelt nyereséget, és így támogathassák a növekvő számlákkal szembesülő fogyasztókat és vállalkozásokat – áll a levélben.
Egy másik lehetséges változtatás lehetővé tenné az országok számára a gázár korlátozását.
Von der Leyen megjegyezte, hogy mindkét intézkedést alkalmazták az Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után létrehozott válságkeret keretében, és hangsúlyozta, hogy a Bizottság eseti alapon fogja eldönteni, hogy újra bevetik-e őket.
„Ezen vészhelyzeti mechanizmusok kialakításának minden esetben el kell kerülnie a belső piaci torzulásokat, meg kell őriznie a tiszta energiába történő hosszú távú befektetésekre vonatkozó jelzéseket, és ki kell zárnia a gáz iránti túlzott többletkeresletet” – mondta von der Leyen.
– tette hozzá von der Leyen.
A levél azt is hangsúlyozza, hogy az intézkedéseknek „célzottnak és ideiglenesnek” kell lenniük – ami nyilvánvaló bírálat azon országok felé, amelyek a magasabb árakért felelősnek tartott kulcsfontosságú éghajlat-politikai intézkedések felszámolására törekedtek.
A Bizottság elnöke hozzátette, hogy az EU megvizsgálja az áramvásárlási szerződések keretében villamos energiát vásárló vállalatokra vonatkozó szabályok egyszerűsítését is. Emellett új jogszabályt is javasol majd annak érdekében, hogy „a hálózat felhasználói megfelelő ösztönzőket kapjanak a meglévő hálózati infrastruktúra optimális kihasználására, mivel ez elkerüli a felesleges és költséges hálózatbővítéseket” – közölte.
Von der Leyen a szén-dioxid-árazási rendszer szélesebb körű módosításait is javasolta, ideértve az ETS-kvóták – azaz az ipari vállalatok által a szennyezés folytatásához megvásárlandó engedélyek – értékesítéséből származó bevételek felhasználását a szegényebb tagállamok dekarbonizációs erőfeszítéseinek támogatására.
– mondta.
Ezen felül az EU végrehajtó szerve meg kívánja reformálni azokat a kulcsfontosságú piacformáló eszközöket, amelyek a rendelkezésre álló kibocsátási jogok kínálatát szabályozzák, annak érdekében, hogy „hatékonyabban kezeljék a túlzott áringadozásokat, és rövid távon kordában tartsák az árakat” – mondta a Bizottság elnöke.
Hozzátette, hogy a Bizottság egy „reális, 2030 utáni dekarbonizációs pályát” fog kidolgozni az év végén tervezett felülvizsgálat előtt – jelezve ezzel támogatását az iparág azon törekvése iránt, hogy lassítsák a vitatott, ingyenes kibocsátási jogok tervezett csökkentését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!