
Fotó: Facebook
Az elmúlt évben az újonnan épített lakások több mint felét a nagyvárosok perifériáján található alvóvárosokban adták át. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint Kolozsvár esetében a peremközségek fejlődése is a város zsúfoltságát erősíti.
2017. november 05., 16:142017. november 05., 16:14
A Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Konstancán, Nagyszebenben és Brassóban tavaly megépült 27 273 lakásból mindössze 12 417 volt a város területén, 54 százalékuk, vagyis 14 856 a környező településeken, az úgynevezett alvóvárosokban várt a beköltözőkre.
Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője a Krónikának elmondta:
Ezért alakulhatott úgy, hogy míg az elmúlt évtizedben a kincses várossal csaknem összenőtt Szászfenesen 16 300 lakást adtak át, addig Kolozsváron csak 12 400 épült.
Az ingatlanszakértő kifejtette:
Mint részletezte: az a hallgatólagos magyarázat, hogy Emil Boc polgármester kijelentette: amíg Bukarestből nem adnak pénzt a bekötőutak és a körgyűrű finanszírozására, addig nem ad építkezési engedélyt, mert a város meg fog fulladni. „Ez egyértelmű egyébként,
– magyarázta Bónis. A szakember szerint befektetők ezért inkább kimennek Szászfenesre, és az ottani könnyebb bürokratikus eljárások mellett építenek ingatlant, bár kevesebb nyereséggel, de nyilván kevesebb költséggel is jár, és könnyebben kivitelezhető.
Szászfenes mellett különben Apahidán, Kisbácsban is épülnek új lakónegyedek.
– hívta fel a figyelmet Bónis Endre. Hozzátette: éppen ezért óriási ára van annak, ha valaki az alvóvárosokban vesz lakást, mert például Szászfenesről a beutazás Kolozsvárra nagyon megnehezíti az ember életét. Ez az oka szerinte annak, hogy a növekvő kolozsvári árak ellenére viszonylag kevesen vásárolnak ilyen helyen lakást.
Felvetésünkre Bónis arról is beszélt, hogy
Egy szülő például azzal számolhat, ha Szászfenesen bérel lakást, hogy plusz negyven percet vagy egy órát rá kell számolnia arra az időre, amíg autóval iskolába tudja vinni a gyerekét. Ugyanannyi időt kell rászánni a hazamenetelre is, mert délután négy-öt órakor teljesen „beáll” a forgalom az alvóvárosok felé.
„Az ember inkább kisebb lakást vásárol drágábban, meghúzza magát, de legalább tudja, hogy ha fél nyolckor elindul beér nyolcra a munkahelyére” – szemléltette Bónis a kialakult viszonyokat.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjak: különféle többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!