Fotó: Facebook
Az elmúlt évben az újonnan épített lakások több mint felét a nagyvárosok perifériáján található alvóvárosokban adták át. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint Kolozsvár esetében a peremközségek fejlődése is a város zsúfoltságát erősíti.
2017. november 05., 16:142017. november 05., 16:14
A Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Konstancán, Nagyszebenben és Brassóban tavaly megépült 27 273 lakásból mindössze 12 417 volt a város területén, 54 százalékuk, vagyis 14 856 a környező településeken, az úgynevezett alvóvárosokban várt a beköltözőkre.
Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője a Krónikának elmondta:
Ezért alakulhatott úgy, hogy míg az elmúlt évtizedben a kincses várossal csaknem összenőtt Szászfenesen 16 300 lakást adtak át, addig Kolozsváron csak 12 400 épült.
Az ingatlanszakértő kifejtette:
Mint részletezte: az a hallgatólagos magyarázat, hogy Emil Boc polgármester kijelentette: amíg Bukarestből nem adnak pénzt a bekötőutak és a körgyűrű finanszírozására, addig nem ad építkezési engedélyt, mert a város meg fog fulladni. „Ez egyértelmű egyébként,
– magyarázta Bónis. A szakember szerint befektetők ezért inkább kimennek Szászfenesre, és az ottani könnyebb bürokratikus eljárások mellett építenek ingatlant, bár kevesebb nyereséggel, de nyilván kevesebb költséggel is jár, és könnyebben kivitelezhető.
Szászfenes mellett különben Apahidán, Kisbácsban is épülnek új lakónegyedek.
– hívta fel a figyelmet Bónis Endre. Hozzátette: éppen ezért óriási ára van annak, ha valaki az alvóvárosokban vesz lakást, mert például Szászfenesről a beutazás Kolozsvárra nagyon megnehezíti az ember életét. Ez az oka szerinte annak, hogy a növekvő kolozsvári árak ellenére viszonylag kevesen vásárolnak ilyen helyen lakást.
Felvetésünkre Bónis arról is beszélt, hogy
Egy szülő például azzal számolhat, ha Szászfenesen bérel lakást, hogy plusz negyven percet vagy egy órát rá kell számolnia arra az időre, amíg autóval iskolába tudja vinni a gyerekét. Ugyanannyi időt kell rászánni a hazamenetelre is, mert délután négy-öt órakor teljesen „beáll” a forgalom az alvóvárosok felé.
„Az ember inkább kisebb lakást vásárol drágábban, meghúzza magát, de legalább tudja, hogy ha fél nyolckor elindul beér nyolcra a munkahelyére” – szemléltette Bónis a kialakult viszonyokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!