Fotó: Facebook
Az elmúlt évben az újonnan épített lakások több mint felét a nagyvárosok perifériáján található alvóvárosokban adták át. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint Kolozsvár esetében a peremközségek fejlődése is a város zsúfoltságát erősíti.
2017. november 05., 16:142017. november 05., 16:14
A Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Konstancán, Nagyszebenben és Brassóban tavaly megépült 27 273 lakásból mindössze 12 417 volt a város területén, 54 százalékuk, vagyis 14 856 a környező településeken, az úgynevezett alvóvárosokban várt a beköltözőkre.
Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője a Krónikának elmondta:
Ezért alakulhatott úgy, hogy míg az elmúlt évtizedben a kincses várossal csaknem összenőtt Szászfenesen 16 300 lakást adtak át, addig Kolozsváron csak 12 400 épült.
Az ingatlanszakértő kifejtette:
Mint részletezte: az a hallgatólagos magyarázat, hogy Emil Boc polgármester kijelentette: amíg Bukarestből nem adnak pénzt a bekötőutak és a körgyűrű finanszírozására, addig nem ad építkezési engedélyt, mert a város meg fog fulladni. „Ez egyértelmű egyébként,
– magyarázta Bónis. A szakember szerint befektetők ezért inkább kimennek Szászfenesre, és az ottani könnyebb bürokratikus eljárások mellett építenek ingatlant, bár kevesebb nyereséggel, de nyilván kevesebb költséggel is jár, és könnyebben kivitelezhető.
Szászfenes mellett különben Apahidán, Kisbácsban is épülnek új lakónegyedek.
– hívta fel a figyelmet Bónis Endre. Hozzátette: éppen ezért óriási ára van annak, ha valaki az alvóvárosokban vesz lakást, mert például Szászfenesről a beutazás Kolozsvárra nagyon megnehezíti az ember életét. Ez az oka szerinte annak, hogy a növekvő kolozsvári árak ellenére viszonylag kevesen vásárolnak ilyen helyen lakást.
Felvetésünkre Bónis arról is beszélt, hogy
Egy szülő például azzal számolhat, ha Szászfenesen bérel lakást, hogy plusz negyven percet vagy egy órát rá kell számolnia arra az időre, amíg autóval iskolába tudja vinni a gyerekét. Ugyanannyi időt kell rászánni a hazamenetelre is, mert délután négy-öt órakor teljesen „beáll” a forgalom az alvóvárosok felé.
„Az ember inkább kisebb lakást vásárol drágábban, meghúzza magát, de legalább tudja, hogy ha fél nyolckor elindul beér nyolcra a munkahelyére” – szemléltette Bónis a kialakult viszonyokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!