
Ilie Bolojan (jobbra) szerint a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik be a városkasszába
Fotó: Oradea.ro
Amennyiben a szociálliberális kormány nem mond le a tervezett adópolitikai módosításokról, 20 százalékos adóemelés jöhet Nagyváradon is.
2017. november 24., 17:412017. november 24., 17:41
Sorra jelentik be a polgármesterek, hogy kénytelek megemelni az ingatlanok, telkek és személygépkocsik adóját azt követően, hogy a kormány adópolitikai módosításai nyomán jelentősen megcsappan az a pénzösszeg, amiből jövőre gazdálkodhatnak.
Mint az ellenzéki elöljáró a Bihorștiri.ro portál tudósítása szerint elmagyarázta, a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik be a városkasszába, ezt pedig pótolni kell, ugyanis a betervezett, illetve már megkezdett beruházásokat meg kell valósítani, és az európai uniós pályázatok önrészére is tartalékolni kell.
Kiderült ugyanakkor, hogy a jó adófizető polgárok, vagyis akik március 31-e előtt befizetik az egész évi adót, immár nem 10 százalékos, hanem csupán 5 százalékos kedvezményben részesülnek. A cégek esetében marad az eddig alkalmazott 5 százalék.
A helyzet érdekessége, hogy Bolojan alig 3 órával azelőtt tartotta meg az adóemelési szándékát bejelentő sajtótájékoztatóját, hogy 16 órától közmeghallgatás volt meghirdetve a 2018-as adókról és illetékekről, az „adóügyi forradalom” előtt kidolgozott tervezet azonban nem számolt adóemelésekkel.
A polgármester egyúttal más intézkedéseket is bejelentett. Közölte például, hogy változhat a nyugdíjasok ingyenes tömegközlekedési bérletére vonatkozó határozat, mint ahogy abbéli szándékáról sem tett le, hogy elbocsátások lesznek a Helyi Közlekedési Vállalatnál. Bolojan szerint szintén a PSD–ALDE-kormánynak kell megköszönniük a váradiaknak azt, hogy nő a távhő gigakalóriánkénti ára, valószínűleg január elsejétől ejtik meg a drágítást, de ha a törvények lehetővé teszik, akkor már december elsejétől megemelik az árakat.
A nemzeti liberális párti politikus különben az adóemeléseket a kormánypártokra hárította, és abbéli reményének adott hangot, hogy így vagy úgy, de a szociálliberális kormány meggondolja magát, és lemond a 79-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazásáról.
A polgármester azt mondja, ha a kormány nem alkalmazza a sürgősségi rendeletet, akkor minden marad a régiben, a város letesz az adóemelési szándékról.
Bolojan – aki egyben a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének ügyvezető elnöke is – ismételten leszögezte, hogy valamennyi megyeszékhely nagy összegektől esik el a kormány döntései nyomán, függetlenül attól, hogy melyik régióban fekszenek.

Húsz százalékkal kell emelni a személygépkocsik és az ingatlanok adóját Szatmárnémetiben annak érdekében, hogy az önkormányzat pótolni tudja a költségvetésből a kormány adópolitikai módosításai miatt kieső összegeket.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor reméli, hogy a megyeszékhelyek polgármesterei politikai színezettől függetlenül, de főként a szociáldemokraták megpróbálják rábírni a honatyákat, hogy ne szavazzák meg a parlamentben a Tudose-kormány által elfogadott adóügyi intézkedéseket.
Az RMDSZ több módosító javaslatot fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, amelyek közül az egyik legfontosabb az 1 százalékos forgalmi adónak az opcionálissá tétele – jelentette be Tánczos Barna pénzügyi szakpolitikus azt követően, hogy a felsőház pénzügyi bizottsága szerdán tárgyalta a sürgősségi kormányrendeletet. Mint hangsúlyozta,
„Az önkormányzatok problémáját egy másik törvénytervezettel kell rendeznünk. Az RMDSZ szenátora arról is beszámolt, a szövetség a szakbizottsági munkálatok során támogatta azon kezdeményezéseket, amelyek az informatikai szektor problémáit rendeznék.
„Az informatikai cégek előre láthatóan a 10 százalékos személyi jövedelemadó és a tb-járulékok munkáltatóról az alkalmazottra való átruházása eredményeként 6-7 százalékos összköltség-növekedésre számíthatnak. Erre a problémára megoldást kell találnia a parlamentnek, hiszen egy fontos ágazatról beszélünk. Hasonló a helyzet a kutatás területén is” – fogalmazott.
Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványban felsoroltak közül az egyetlen valós problémának az IT-szektor helyzetét nevezte csütörtökön a bizalmi szavazás előtt Mihai Tudose miniszterelnök.

Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament csütörtökön nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt.
De – mint hangsúlyozta – ez a gond is hamarosan megoldódik, kabinetje ugyanis jövő héten elfogad egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, ami rendezi az adómentességet élvező ágazatban dolgozók helyzetét, és „senkinek sem fog csökkenni a fizetése”. Megjegyezte, az IT-szektor prioritást élvez, és továbbra is stratégiai prioritás lesz Románia számára. „Támogatni akarjuk, hozzá akarunk járulni a fejlődéséhez. Ugyanígy fogunk eljárni a fogyatékkal élő személyek jövedelmével is” – szögezte le Mihai Tudose.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!