Ilie Bolojan (jobbra) szerint a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik be a városkasszába
Fotó: Oradea.ro
Amennyiben a szociálliberális kormány nem mond le a tervezett adópolitikai módosításokról, 20 százalékos adóemelés jöhet Nagyváradon is.
2017. november 24., 17:412017. november 24., 17:41
Sorra jelentik be a polgármesterek, hogy kénytelek megemelni az ingatlanok, telkek és személygépkocsik adóját azt követően, hogy a kormány adópolitikai módosításai nyomán jelentősen megcsappan az a pénzösszeg, amiből jövőre gazdálkodhatnak.
Mint az ellenzéki elöljáró a Bihorștiri.ro portál tudósítása szerint elmagyarázta, a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik be a városkasszába, ezt pedig pótolni kell, ugyanis a betervezett, illetve már megkezdett beruházásokat meg kell valósítani, és az európai uniós pályázatok önrészére is tartalékolni kell.
Kiderült ugyanakkor, hogy a jó adófizető polgárok, vagyis akik március 31-e előtt befizetik az egész évi adót, immár nem 10 százalékos, hanem csupán 5 százalékos kedvezményben részesülnek. A cégek esetében marad az eddig alkalmazott 5 százalék.
A helyzet érdekessége, hogy Bolojan alig 3 órával azelőtt tartotta meg az adóemelési szándékát bejelentő sajtótájékoztatóját, hogy 16 órától közmeghallgatás volt meghirdetve a 2018-as adókról és illetékekről, az „adóügyi forradalom” előtt kidolgozott tervezet azonban nem számolt adóemelésekkel.
A polgármester egyúttal más intézkedéseket is bejelentett. Közölte például, hogy változhat a nyugdíjasok ingyenes tömegközlekedési bérletére vonatkozó határozat, mint ahogy abbéli szándékáról sem tett le, hogy elbocsátások lesznek a Helyi Közlekedési Vállalatnál. Bolojan szerint szintén a PSD–ALDE-kormánynak kell megköszönniük a váradiaknak azt, hogy nő a távhő gigakalóriánkénti ára, valószínűleg január elsejétől ejtik meg a drágítást, de ha a törvények lehetővé teszik, akkor már december elsejétől megemelik az árakat.
A nemzeti liberális párti politikus különben az adóemeléseket a kormánypártokra hárította, és abbéli reményének adott hangot, hogy így vagy úgy, de a szociálliberális kormány meggondolja magát, és lemond a 79-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazásáról.
A polgármester azt mondja, ha a kormány nem alkalmazza a sürgősségi rendeletet, akkor minden marad a régiben, a város letesz az adóemelési szándékról.
Bolojan – aki egyben a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének ügyvezető elnöke is – ismételten leszögezte, hogy valamennyi megyeszékhely nagy összegektől esik el a kormány döntései nyomán, függetlenül attól, hogy melyik régióban fekszenek.
Húsz százalékkal kell emelni a személygépkocsik és az ingatlanok adóját Szatmárnémetiben annak érdekében, hogy az önkormányzat pótolni tudja a költségvetésből a kormány adópolitikai módosításai miatt kieső összegeket.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor reméli, hogy a megyeszékhelyek polgármesterei politikai színezettől függetlenül, de főként a szociáldemokraták megpróbálják rábírni a honatyákat, hogy ne szavazzák meg a parlamentben a Tudose-kormány által elfogadott adóügyi intézkedéseket.
Az RMDSZ több módosító javaslatot fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, amelyek közül az egyik legfontosabb az 1 százalékos forgalmi adónak az opcionálissá tétele – jelentette be Tánczos Barna pénzügyi szakpolitikus azt követően, hogy a felsőház pénzügyi bizottsága szerdán tárgyalta a sürgősségi kormányrendeletet. Mint hangsúlyozta,
„Az önkormányzatok problémáját egy másik törvénytervezettel kell rendeznünk. Az RMDSZ szenátora arról is beszámolt, a szövetség a szakbizottsági munkálatok során támogatta azon kezdeményezéseket, amelyek az informatikai szektor problémáit rendeznék.
„Az informatikai cégek előre láthatóan a 10 százalékos személyi jövedelemadó és a tb-járulékok munkáltatóról az alkalmazottra való átruházása eredményeként 6-7 százalékos összköltség-növekedésre számíthatnak. Erre a problémára megoldást kell találnia a parlamentnek, hiszen egy fontos ágazatról beszélünk. Hasonló a helyzet a kutatás területén is” – fogalmazott.
Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványban felsoroltak közül az egyetlen valós problémának az IT-szektor helyzetét nevezte csütörtökön a bizalmi szavazás előtt Mihai Tudose miniszterelnök.
Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament csütörtökön nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt.
De – mint hangsúlyozta – ez a gond is hamarosan megoldódik, kabinetje ugyanis jövő héten elfogad egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, ami rendezi az adómentességet élvező ágazatban dolgozók helyzetét, és „senkinek sem fog csökkenni a fizetése”. Megjegyezte, az IT-szektor prioritást élvez, és továbbra is stratégiai prioritás lesz Románia számára. „Támogatni akarjuk, hozzá akarunk járulni a fejlődéséhez. Ugyanígy fogunk eljárni a fogyatékkal élő személyek jövedelmével is” – szögezte le Mihai Tudose.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!