
Năsui úgy véli, ezzel a törvénytervezettel a romániai polgárok veszítenek, a magánnyugdíjalapok lobbistái viszont nyernek
Bírálta csütörtökön a Facebook-oldalán a magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvénytervezetet Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter.
2025. augusztus 21., 21:592025. augusztus 21., 21:59
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a kormány által jóváhagyott jogszabályjavaslat szerint a megtakarítások legfeljebb 30 százaléka vehető fel egy tételben, a fennmaradó összeget pedig 8 éven át havi részletekben fizetik ki a nyugdíjasoknak. Năsui feltette a kérdést, hogy mi történik azzal a pénzzel, amit az emberek nem tudnak felhasználni.
A kormánypárti honatya úgy véli, ezzel a törvénytervezettel a romániai polgárok veszítenek, a magánnyugdíjalapok lobbistái viszont nyernek. „Reméljük, hogy a tervezet ellen felszólaló politikusok nyilatkozatai a parlamentben is szavazatokká fognak változni” – tette hozzá Năsui.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti kormány csütörtöki ülésén elfogadta a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet, amely megszüntetné a lehetőséget a teljes megtakarítás felvételére egy összegben. Az eredeti tervezethez képest az Ilie Bolojan vezette kabinet módosított elképzelésein. Így a nyugdíjba vonuló munkavállalók magánnyugdíj-megtakarításuk 30 százalékát vehetnék fel egy összegben a korábbi tervezetben szereplő 25 százalék helyett – közölte Ștefan Daniel Armeanu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) alelnöke. Egy másik módosítás 10 évről 8 évre csökkentené azt az időszakot, amely alatt havi részletekben vehetnék fel a jogosultak a fennmaradó összeget.
A volt miniszter bírálta a magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvénytervezetet
Fotó: Facebook/Claudiu Năsui
Az ASF alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet elfogadása egyik feltétele annak, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felvegye Romániát tagjai sorába. Arra a kérdésre, hogy mekkora adóval terheli az állam a magánnyugdíj-kifizetéseket, illetve mekkora jutalékot tartanak vissza az összegből a magánnyugdíjalapok, Armeanu közölte, hogy ez a kifizetés módjától függ. A megtakarítás 30 százalékának egy tételben való felvételekor a 3000 lejt meghaladó részből levonnak 10 százalék egészségbiztosítási járulékot, az így megmaradó összeget pedig tőkenyereségadóval terhelik. Ez azt jelenti, hogy a teljes megtakarítás 12-13 százaléka illeti meg az államot – magyarázta az ASF tisztségviselője.
A magánnyugdíj-kifizetési alapok havi 0,05 százalékos jutalékot tartanak vissza a megtakarítás teljes összegéből, a kifizetésekért nem számítanak fel újabb jutalékot. A kedvezményezett korábbi elhalálozása esetén örökösei kapnák meg nyugdíjmegtakarításának kifizetetlen részét.
A jogszabály végső formájáról a bukaresti parlament dönt.

A fizetési időszak kezdetén a teljes összeg 30 százaléka vehető fel egy összegben a II. pillérben összegyűlt magánnyugdíjnak – döntötte el a román kormány csütörtöki ülésén.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!