Javulás helyett visszafejlődés. A válságban még többen süllyednek mélyszegénységbe
Fotó: Barabás Ákos
Világviszonylatban 70–100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe a koronavírus-járvány miatti leállás által okozott válság nyomán – kongatta meg a vészharangot a Világbank. A washingtoni székhelyű pénzintézet a pandémia előtti időszakban még úgy számolt, hogy idén zsugorodni fog a napi 1,90 dollárnál kevesebből tengődők aránya.
2020. június 10., 09:122020. június 10., 09:12
A második világháború óta nem látott gazdasági visszaesést okoz a koronavírus-járvány, és az érintett országok magas száma miatt a helyzet a legsúlyosabb lesz az 1870-es évek nagy válsága óta eltelt időszakban – idézi a Világbank álláspontját az AFP hírügynökség. Ceyla Pazarbasioglu, a washingtoni székhelyű pénzintézet alelnöke úgy véli, ugyan az államok – legyen szó a fejlett vagy fejlődő országokról – mentőcsomagokkal igyekeztek tompítani a válság hatását, ám szerinte a fellendüléshez ennél többre van szükség.
– fogalmazott a világbanki alelnök.
A pénzintézet számításai szerint egyik ilyen kihívás, hogy világviszonylatban 70–100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe, ami a szegénység elleni küzdelem elmúlt három évben elért eredményeit konkrétan lenullázza. A mostani válság előtt az intézmény még úgy számolt, hogy 2020-ban tovább fog csökkenni azoknak az aránya, akik kevesebb mint napi 1,90 dollárból tengetik az életüket.
A Világbank különben hétfőn ismertetett féléves, a globális gazdasági kilátásokat vázoló jelentésében azzal számol, hogy a globális gazdaság az idén 5,2 százalékkal, a második világháború óta a legnagyobb mértékben csökken, miután a koronavírus súlyos recesszióba taszította.
A Világbank jövőre már 4,2 százalékos globális gazdasági növekedést vár, ezen belül a fejlett országok GDP-je 3,9 százalékkal, a fejlődőeké pedig 4,6 százalékkal bővül. Az intézmény januárban még az idei évre 2,5 százalékos, jövőre 2,6 százalékos gazdasági növekedést várt.
A jelentés összeállítói szerint idén az amerikai GDP 6,1 százalékkal, az euróövezeté 9,1 százalékkal, Japáné pedig 6,1 százalékkal csökken. Jövőre az amerikai gazdaság 4 százalékkal, az euróövezeté 4,5 százalékkal, Japáné pedig 2,5 százalékkal nő. Kína esetében az idei évre 1 százalékos, jövőre 6,9 százalékos gazdasági bővülést várnak. Az Európa és Közép-Ázsia alcsoportban három országgal foglalkozott a Világbank. Oroszország esetében idén 6 százalékos GDP-csökkenést, jövőre 2,7 százalékos növekedést becsül. Törökország gazdasági teljesítménye idén várhatóan 3,8 százalékkal esik, jövőre 5 százalékkal nő. Az előrejelzés szerint a lengyel GDP idén 4,2 százalékkal zsugorodik, jövőre viszont már 2,8 százalékkal bővül.
A Világbank amúgy borúlátóbb, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely áprilisban ismertetett becslésében kisebb, 3 százalékos globális GDP-csökkenéssel számolt.
A mentőcsomagról egyeztetett a román kormány a cégek képviselőivel
Az IMM Invest programot kiegészítő finanszírozási lehetőségekről, a vállalkozások működéséhez szükséges összegek biztosításról egyeztetettek kedden egyebek mellett a cégek és a bukaresti kormány képviselői – számolt be a találkozót követően Facebook-bejegyzésében a kormány. Mint kiemelték, mindez nélkülözhetetlen a gazdaság újbóli fellendítéséhez. A beszámoló szerint a tárgyaló felek olyan finanszírozási mechanizmust fontolgatnak, amely a kis- és közepes vállalkozásokat segítő IMM Invest programot egészítené ki, célja pedig az lenne, hogy a vállalatok előnyös feltételek mellett jussanak a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen felszerelések és gépek beszerzéséhez szükséges finanszírozáshoz. Az érintett ágazatok között van a számítástechnika, a kutatás és fejlesztés, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat, az építőipar, a feldolgozóipar (kivéve az alkohol és a dohány előállítását), valamint az egészségügy és a szociális gondozás. A finanszírozási mechanizmus kidolgozása után a tárgyalások folytatódnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!