
Javulás helyett visszafejlődés. A válságban még többen süllyednek mélyszegénységbe
Fotó: Barabás Ákos
Világviszonylatban 70–100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe a koronavírus-járvány miatti leállás által okozott válság nyomán – kongatta meg a vészharangot a Világbank. A washingtoni székhelyű pénzintézet a pandémia előtti időszakban még úgy számolt, hogy idén zsugorodni fog a napi 1,90 dollárnál kevesebből tengődők aránya.
2020. június 10., 09:122020. június 10., 09:12
A második világháború óta nem látott gazdasági visszaesést okoz a koronavírus-járvány, és az érintett országok magas száma miatt a helyzet a legsúlyosabb lesz az 1870-es évek nagy válsága óta eltelt időszakban – idézi a Világbank álláspontját az AFP hírügynökség. Ceyla Pazarbasioglu, a washingtoni székhelyű pénzintézet alelnöke úgy véli, ugyan az államok – legyen szó a fejlett vagy fejlődő országokról – mentőcsomagokkal igyekeztek tompítani a válság hatását, ám szerinte a fellendüléshez ennél többre van szükség.
– fogalmazott a világbanki alelnök.
A pénzintézet számításai szerint egyik ilyen kihívás, hogy világviszonylatban 70–100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe, ami a szegénység elleni küzdelem elmúlt három évben elért eredményeit konkrétan lenullázza. A mostani válság előtt az intézmény még úgy számolt, hogy 2020-ban tovább fog csökkenni azoknak az aránya, akik kevesebb mint napi 1,90 dollárból tengetik az életüket.
A Világbank különben hétfőn ismertetett féléves, a globális gazdasági kilátásokat vázoló jelentésében azzal számol, hogy a globális gazdaság az idén 5,2 százalékkal, a második világháború óta a legnagyobb mértékben csökken, miután a koronavírus súlyos recesszióba taszította.
A Világbank jövőre már 4,2 százalékos globális gazdasági növekedést vár, ezen belül a fejlett országok GDP-je 3,9 százalékkal, a fejlődőeké pedig 4,6 százalékkal bővül. Az intézmény januárban még az idei évre 2,5 százalékos, jövőre 2,6 százalékos gazdasági növekedést várt.
A jelentés összeállítói szerint idén az amerikai GDP 6,1 százalékkal, az euróövezeté 9,1 százalékkal, Japáné pedig 6,1 százalékkal csökken. Jövőre az amerikai gazdaság 4 százalékkal, az euróövezeté 4,5 százalékkal, Japáné pedig 2,5 százalékkal nő. Kína esetében az idei évre 1 százalékos, jövőre 6,9 százalékos gazdasági bővülést várnak. Az Európa és Közép-Ázsia alcsoportban három országgal foglalkozott a Világbank. Oroszország esetében idén 6 százalékos GDP-csökkenést, jövőre 2,7 százalékos növekedést becsül. Törökország gazdasági teljesítménye idén várhatóan 3,8 százalékkal esik, jövőre 5 százalékkal nő. Az előrejelzés szerint a lengyel GDP idén 4,2 százalékkal zsugorodik, jövőre viszont már 2,8 százalékkal bővül.
A Világbank amúgy borúlátóbb, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely áprilisban ismertetett becslésében kisebb, 3 százalékos globális GDP-csökkenéssel számolt.
A mentőcsomagról egyeztetett a román kormány a cégek képviselőivel
Az IMM Invest programot kiegészítő finanszírozási lehetőségekről, a vállalkozások működéséhez szükséges összegek biztosításról egyeztetettek kedden egyebek mellett a cégek és a bukaresti kormány képviselői – számolt be a találkozót követően Facebook-bejegyzésében a kormány. Mint kiemelték, mindez nélkülözhetetlen a gazdaság újbóli fellendítéséhez. A beszámoló szerint a tárgyaló felek olyan finanszírozási mechanizmust fontolgatnak, amely a kis- és közepes vállalkozásokat segítő IMM Invest programot egészítené ki, célja pedig az lenne, hogy a vállalatok előnyös feltételek mellett jussanak a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen felszerelések és gépek beszerzéséhez szükséges finanszírozáshoz. Az érintett ágazatok között van a számítástechnika, a kutatás és fejlesztés, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat, az építőipar, a feldolgozóipar (kivéve az alkohol és a dohány előállítását), valamint az egészségügy és a szociális gondozás. A finanszírozási mechanizmus kidolgozása után a tárgyalások folytatódnak.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!