A koronavírus-járvány a társadalom minden rétegét érinti és felforgatta mindennapjainkat. Hatásai alól a kulturális intézmények sem mentesülnek, így mindenki a maga módján próbálja átvészelni az áldatlan helyzetet. Erdélyi színházak vezetőit kérdeztük.
Egy hónapja éljük újra ugyanazt a létbizonytalanságot, mint a 2008–2010-es években, annyi különbséggel, hogy már nincs alternatíva. Talán most fognak szárba szökkenni a még feltöretlen, magtalan földben az egykori érkenézi plébános reményei.
A koronavírus-járvány okozta vesztegzár lelkiekben is megviseli az embereket. Sokan a keresztény kisegyházak fele tapogatózik, mások keresztényellenes mozgalmak hálójába kerülnek. Lengyelné dr. Püsök Sarolta református lelkésszel beszélgettünk.
Háromtucatnyi fiatal magyar értelmiségi hagyta el legalább kilenc hónapra magyarországi komfortzónáját, és költözött Erdélybe, Moldvába, Bukarestbe. A Petőfi-ösztöndíjasok a zsugorodó szórványközösségekben próbálják égve tartani a pislákoló lángot.
Átértékelődik bennünk sok minden. Részben változik az értékrendünk, mert azt látjuk, hogy a hedonizmus és a globalizmus sokkal inkább a pusztulásba visz, míg az önkorlátozás és a jó értelemben vett aszketizmus a megtartatás egyik feltétele.
Annak vagyunk a tanúi, hogy a nagyvilágot számos tekintetben sújtó válság közepette a bukaresti törvényhozói, illetve végrehajtó hatalom az együttműködés teljes kerülésével, egymást túllicitálva igyekszik válaszokat adni a kialakult rendkívüli helyzetre.
Bő hónapja jártam Torockón Csécs Márton unitárius lelkipásztornál. Beszélgetésünkkor még „békeidő” volt. Erdély egyik legismertebb magyar településének a lelkészét nem csak a sikeres közösségszervezésről, hanem a jövőkeresés útjairól is faggattam.
Hiába próbáltak egymással versenyre kelni fanyalgásból a liberális médiumok, miután a Puskás Aréna stadionavatóján felvidéki magyar gyerekek elénekelték az Ismerős Arcok Nélküled című számát, ez a csodálatos rockballada most megint bizonyított.
Kisvágóhidakkal lehetne helyzetbe hozni a hazai gazdákat és agrárvállalkozókat. Hangsúlyosabban kellene nyitni a helyi termelők felé, az élelmiszerimport ugyanis egyre több kockázattal jár. Utánanéztünk, hogyan lehet kisvágóhidat indítani.
Nemzeti ünnepünkön a magyar állam Demény Attila kolozsvári zeneszerzőnek kiemelkedő tevékenységéért Erkel Ferenc-díjat adományozott. Ennek kapcsán beszélgettünk a művésszel életéről és pályájáról.
Szakmai útjáról, a 21. századi ember lelki gondjairól, a mindnyájunkat sakkban tartó koronavírus-járványról és annak lecsapódásáról beszélgettünk Csókási Budaházi Emese szatmárnémeti pszichológussal.
Az étterem-tulajdonosok kényszerszabadságra küldték alkalmazottait, és abban reménykednek, hogy újraindíthatják szolgáltatásaikat. Abban is egyetértenek, hogy a fogyasztói szokások átalakulnak. Kolozsvári gasztronómiai cégek vezetőit kérdeztük.
Negyven nap áll rendelkezésre a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű európai polgári kezdeményezés aláírására május 7-ig. Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével beszélgettünk.
A tunéziai hammameti várostörténet sokat köszönhet egy dúsgazdag embernek, George Sebastiannak, aki az 1920-as években villát építtetett itt. Lakói között a világ leghíresebb embereit is felfedezhetjük.
Sokan jósolgatják, hogy egy-két hét és pánik lehet az élelmiszerpiacon, ugyanis hatalmas mennyiségben vásárolunk fel alapvető fogyasztási cikkeket a járvány előtti időszakhoz képest. Vagyis hozzávetőleg ötször annyit, mint normális esetbe.
A 20. század kutatójaként Vincze Gábor történész jó ismerője a magyar kommunista rendszer kiépülésének. A Magyarországon élő kutatóval a történész szakmában ma is tetten érhető kommunista örökségről és a múlt „ideologikus” megítéléséről beszélgettünk.
Harag György, az erdélyi, a magyarországi, valamint a román színházművészet és színháztörténet korszakos művésze tiszteletére emlékévet szerveznek. A zseniális rendező szellemi öröksége ma is érezhető a színjátszásban.
Politikai ellenzéknek való időket élnek világszerte a kormánypártok. A mai válságos időszakban ugyanis nincs az a kormányzati döntés, amit ne licitálhatna túl az ellenzék.