Tagállami zászlók Brüsszelben. A francia képviselő asszony szerint a huszonhét állam kell döntsön Európa jövőjéről
Fotó: Európai Parlament
Az Európai Parlament Identitás és Demokrácia nevű frakciójának tagjával, Maxette Pirbakas francia képviselő asszonnyal Brüsszelben beszélgettünk. A Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Gyűlés (Rassemblement National) tagjaként a francia Karib-szigetek színes népességének érdekeit képviseli a brüsszeli törvényhozásban. Az euroszkeptikusként elkönyvelt politikai tömörülés a francia tengerentúli területek szigetvilágának színes bőrű lakosai körében is sikert aratott.
2020. április 23., 08:542020. április 23., 08:54
– A Nemzeti Gyűlést a nemzeti identitás elkötelezettjeként sokan szélsőséges pártként tartják számon. Hogyan látja ön ezt a bélyeget?
– A francia politikai pártok közül Marine Le Pen elnök asszony megközelítése miatt választottam e tömörülést. Gondjainkra tőle kaptam a legmegfelelőbb válaszokat. A mi világunk az európai kontinenstől nemcsak földrajzilag, hanem életmódjában is távol esik. Szigetvilágként élünk, egymástól elkülönülten, így lehetőségeink és gazdaságunk e behatároltságnak a függvénye. Az európai parlamenti választások eredményeként vagyok jelen térségünkből, ahol éppen ez a párt könyvelt el meglepő sikert. Ha szélsőjobboldalinak tekintenék, akkor a térség választói nem biztos, hogy rászavaznának. Szavazóink barna és fekete bőrűek – magam is bevándorlók gyereke vagyok, szüleim az indiai Pondicherryből érkeztek. Meggyőződésem, hogy a Nemzeti Gyűlés nem fajgyűlölő.
– Hogyan tekintenek önökre mint egykori gyarmatra a mai Franciaországban?
– Sajátos, karib-szigeteki gondjainkkal a franciaországi pártok érdemben nem foglalkoznak. Korábban, a francia parlamentben tett kezdeményezéseimre egyedül Marine Le Pentől kaptam támogatást. Európai parlamenti megválasztásom is cáfolata annak, hogy a párt elnöke fajgyűlölő lenne.
A szigeteken élők számára fontos megélhetés a mezőgazdaság, de a mezőgazdasági dolgozók nyugdíja megoldatlan ügy, amit hosszú idő óta hiába várunk Párizstól. Ez azonban csak egy gond a sok közül, amit a francia államnak orvosolnia kell.
– A migráció fontos kihívás, amire a különböző uniós országok más és más módon reagálnak. Kérdés, hogy az Európai Unió egységesen lépjen fel, vagy a kis országoknak is legyen döntő szavuk ebben?
– A mi felfogásunkban nincsenek kis országok. Európában népek és nemzetek vannak, így Franciaország sem szabhatja meg másoknak, hogyan döntsenek migrációs vagy más kérdésekben. Minden országnak megvannak a nép által választott képviselői, és azok kötelessége saját népük érdekeit védelmezni.
Maxette Pirbakas: franciaként határozottan ellenzem a kilépést az Európai Unióból, de egy más Európa híve vagyok
Fotó: Krivanszky Miklós
– A közelmúltban Franciaország-szerte erőszakba torkolló, hosszú tüntetéssorozat tanúi lehettünk. Az elégedetlenségi hullám mennyire gyűrűzött be a szigetvilágba?
– Ami Franciaországban régóta megválaszolatlan kérdéseknek számít, az a tengerentúli területeken hatványozottan érvényes. A szigetcsoport folyamatosan legalább kétéves lemaradásban van a kontinentális országhoz képest.
Egyik legsúlyosabb gondunk a barna algák elburjánzása. Ez nemcsak a tengerpartot és a közvetlen vizeket teszi élhetetlené, hanem mérges gázokat termel. Tömeges jelenléte megbénítja a turizmust és az ebből származó megélhetést. A francia társadalmat aggasztó problémák mellett ezek a mi sajátos gondjaink, és mivel Franciaországhoz tartozunk, értelemszerűen Párizstól várjuk a megoldásokat is.
– Sokat harcol a szigetek mezőgazdasági termelésének közvetlen támogatásáért, ahogyan az Franciaországban is bevett gyakorlat. Hogyan boldogulnak a Karib-szigetek gazdái?
– Földrajzi viszonyaink adottságai miatt a gazdák rendszerint tíz hektár alatti mezőgazdasági területeken termelnek, jellegzetes családi gazdaságokban kell gondolkodniuk. Ez a fajta gazdálkodás nem követheti a mezőgazdasági nagyüzemek módszereit. Elsősorban a helyi piacok ellátásában van fontos szerepük, de a kiviteli termelésre is alapozunk. Európához tartozunk, így élnünk kell ezzel a lehetőséggel is. Nem szabad elhanyagolnunk a nagyobb területet igénylő cukornád termesztését sem: a szektor igényeit összhangba kell hozni a helyi önellátást szolgáló termesztés követelményeivel. A cukornád biztosítja a rum gyártásának az alapanyagát is, szigeteinknek ez az egyik legfontosabb kiviteli terméke.
– Hogyan tekintenek az Unióban prioritásként elkönyvelt ökológiai kérdésekre?
– Számomra ez nem új keletű. Már gyerekkoromban figyelemfelkeltés folyt az ózonlyuk veszélyeiről, és azóta a helyzet csak bonyolódott. A sarkvidékek jégolvadása minket, szigetlakókat közvetlenül érint, nem beszélve az „új kontinens” megjelenéséről: az óceánokban egyre hatalmasabb műanyaghulladék-szigetek alakulnak ki. Parlamenti csoportunk teljes mértékben nyitott a megoldáskeresés minden formájára, de előnyben részesítjük a helyi lehetőségeket.
Basse Tere a Karib-térségben fekvő Guadeloupe francia tartomány festői szépségű fővárosa
Fotó: lovelivetravel.fr
– Az utóbbi időben Közép-Kelet-Európa és Brüsszel között eltérő megközelítést tapasztalunk több kérdésben, elsősorban a mezőgazdaság terén. Ön szerint kit terhel a felelősség az egyre élesebb nézeteltérések miatt?
– Egy huszonhét tagot számláló közösségben nem az egymásra mutogatás a megoldás, hanem a kialakult helyzet közös megoldása a járható út. A mi körülményeink között a családi gazdaságok támogatásának kell előtérbe kerülnie, ugyanakkor ahol nagyüzemek vannak meghonosodva, a kölcsönösség szellemében ott az Európai Uniónak azt kell támogatnia.
– A francia államberendezkedés egyik jellemzője az erős központi hatalom, amelynek sarokköve a francia nyelv egyeduralma. Annak idején Jacques Chirac államfő a regionális nyelveket azonban francia kultúrörökségnek nevezte. Mi a helyzet a szigetvilágban?
– A tengerentúli területek Franciaország részei, és a francia politikai élet határozza meg mindennapjainkat. Természetesen a helyi szintű döntések kérdésében a magunk előnyeit tartjuk szem előtt, de ezt nem tehetjük mások kárára, és ezt várjuk el a központi hatalomtól is. Regionális nyelvként a szigeteken az őslakosság a kreolt használja, amelynek hivatalosan elismert státusa van. Egyetemen oktatják, nyelvészek kutatják, de
– A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli szerződés szintén vita tárgya az uniós tagországok között. Több kelet-európai állam elutasítóan viszonyul hozzá. Osztja-e fenntartásokat?
– Elvben nem vagyok egy megalapozott egyezmény ellen, ugyanakkor több ezzel kapcsolatos kérdés nem egyértelmű számunkra. Mivel több pontban is szeretnénk világosabb képet kapni a helyzetről, elvárjuk, hogy a baloldal részletes magyarázattal szolgáljon például a genderelmélet és a migránsok befogadása ügyében.
– Ön és párttársai többször is szóvá tették, hogy az Európai Unió országainak szorosabb integrációja helyett a nemzetek Európájára van szükség. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Le kell szögeznünk, hogy nem vagyunk Európa-ellenesek. A Nemzeti Gyűlés célja, hogy jöjjön létre a nemzeti államok szövetsége. Huszonhét állam döntsön, és ne a francia–német tengely határozza meg Európa politikáját. Franciaként határozottan ellenzem a kilépést az Európai Unióból, de egy más Európa híve vagyok.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!