Tagállami zászlók Brüsszelben. A francia képviselő asszony szerint a huszonhét állam kell döntsön Európa jövőjéről
Fotó: Európai Parlament
Az Európai Parlament Identitás és Demokrácia nevű frakciójának tagjával, Maxette Pirbakas francia képviselő asszonnyal Brüsszelben beszélgettünk. A Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Gyűlés (Rassemblement National) tagjaként a francia Karib-szigetek színes népességének érdekeit képviseli a brüsszeli törvényhozásban. Az euroszkeptikusként elkönyvelt politikai tömörülés a francia tengerentúli területek szigetvilágának színes bőrű lakosai körében is sikert aratott.
2020. április 23., 08:542020. április 23., 08:54
– A Nemzeti Gyűlést a nemzeti identitás elkötelezettjeként sokan szélsőséges pártként tartják számon. Hogyan látja ön ezt a bélyeget?
– A francia politikai pártok közül Marine Le Pen elnök asszony megközelítése miatt választottam e tömörülést. Gondjainkra tőle kaptam a legmegfelelőbb válaszokat. A mi világunk az európai kontinenstől nemcsak földrajzilag, hanem életmódjában is távol esik. Szigetvilágként élünk, egymástól elkülönülten, így lehetőségeink és gazdaságunk e behatároltságnak a függvénye. Az európai parlamenti választások eredményeként vagyok jelen térségünkből, ahol éppen ez a párt könyvelt el meglepő sikert. Ha szélsőjobboldalinak tekintenék, akkor a térség választói nem biztos, hogy rászavaznának. Szavazóink barna és fekete bőrűek – magam is bevándorlók gyereke vagyok, szüleim az indiai Pondicherryből érkeztek. Meggyőződésem, hogy a Nemzeti Gyűlés nem fajgyűlölő.
– Hogyan tekintenek önökre mint egykori gyarmatra a mai Franciaországban?
– Sajátos, karib-szigeteki gondjainkkal a franciaországi pártok érdemben nem foglalkoznak. Korábban, a francia parlamentben tett kezdeményezéseimre egyedül Marine Le Pentől kaptam támogatást. Európai parlamenti megválasztásom is cáfolata annak, hogy a párt elnöke fajgyűlölő lenne.
A szigeteken élők számára fontos megélhetés a mezőgazdaság, de a mezőgazdasági dolgozók nyugdíja megoldatlan ügy, amit hosszú idő óta hiába várunk Párizstól. Ez azonban csak egy gond a sok közül, amit a francia államnak orvosolnia kell.
– A migráció fontos kihívás, amire a különböző uniós országok más és más módon reagálnak. Kérdés, hogy az Európai Unió egységesen lépjen fel, vagy a kis országoknak is legyen döntő szavuk ebben?
– A mi felfogásunkban nincsenek kis országok. Európában népek és nemzetek vannak, így Franciaország sem szabhatja meg másoknak, hogyan döntsenek migrációs vagy más kérdésekben. Minden országnak megvannak a nép által választott képviselői, és azok kötelessége saját népük érdekeit védelmezni.
Maxette Pirbakas: franciaként határozottan ellenzem a kilépést az Európai Unióból, de egy más Európa híve vagyok
Fotó: Krivanszky Miklós
– A közelmúltban Franciaország-szerte erőszakba torkolló, hosszú tüntetéssorozat tanúi lehettünk. Az elégedetlenségi hullám mennyire gyűrűzött be a szigetvilágba?
– Ami Franciaországban régóta megválaszolatlan kérdéseknek számít, az a tengerentúli területeken hatványozottan érvényes. A szigetcsoport folyamatosan legalább kétéves lemaradásban van a kontinentális országhoz képest.
Egyik legsúlyosabb gondunk a barna algák elburjánzása. Ez nemcsak a tengerpartot és a közvetlen vizeket teszi élhetetlené, hanem mérges gázokat termel. Tömeges jelenléte megbénítja a turizmust és az ebből származó megélhetést. A francia társadalmat aggasztó problémák mellett ezek a mi sajátos gondjaink, és mivel Franciaországhoz tartozunk, értelemszerűen Párizstól várjuk a megoldásokat is.
– Sokat harcol a szigetek mezőgazdasági termelésének közvetlen támogatásáért, ahogyan az Franciaországban is bevett gyakorlat. Hogyan boldogulnak a Karib-szigetek gazdái?
– Földrajzi viszonyaink adottságai miatt a gazdák rendszerint tíz hektár alatti mezőgazdasági területeken termelnek, jellegzetes családi gazdaságokban kell gondolkodniuk. Ez a fajta gazdálkodás nem követheti a mezőgazdasági nagyüzemek módszereit. Elsősorban a helyi piacok ellátásában van fontos szerepük, de a kiviteli termelésre is alapozunk. Európához tartozunk, így élnünk kell ezzel a lehetőséggel is. Nem szabad elhanyagolnunk a nagyobb területet igénylő cukornád termesztését sem: a szektor igényeit összhangba kell hozni a helyi önellátást szolgáló termesztés követelményeivel. A cukornád biztosítja a rum gyártásának az alapanyagát is, szigeteinknek ez az egyik legfontosabb kiviteli terméke.
– Hogyan tekintenek az Unióban prioritásként elkönyvelt ökológiai kérdésekre?
– Számomra ez nem új keletű. Már gyerekkoromban figyelemfelkeltés folyt az ózonlyuk veszélyeiről, és azóta a helyzet csak bonyolódott. A sarkvidékek jégolvadása minket, szigetlakókat közvetlenül érint, nem beszélve az „új kontinens” megjelenéséről: az óceánokban egyre hatalmasabb műanyaghulladék-szigetek alakulnak ki. Parlamenti csoportunk teljes mértékben nyitott a megoldáskeresés minden formájára, de előnyben részesítjük a helyi lehetőségeket.
Basse Tere a Karib-térségben fekvő Guadeloupe francia tartomány festői szépségű fővárosa
Fotó: lovelivetravel.fr
– Az utóbbi időben Közép-Kelet-Európa és Brüsszel között eltérő megközelítést tapasztalunk több kérdésben, elsősorban a mezőgazdaság terén. Ön szerint kit terhel a felelősség az egyre élesebb nézeteltérések miatt?
– Egy huszonhét tagot számláló közösségben nem az egymásra mutogatás a megoldás, hanem a kialakult helyzet közös megoldása a járható út. A mi körülményeink között a családi gazdaságok támogatásának kell előtérbe kerülnie, ugyanakkor ahol nagyüzemek vannak meghonosodva, a kölcsönösség szellemében ott az Európai Uniónak azt kell támogatnia.
– A francia államberendezkedés egyik jellemzője az erős központi hatalom, amelynek sarokköve a francia nyelv egyeduralma. Annak idején Jacques Chirac államfő a regionális nyelveket azonban francia kultúrörökségnek nevezte. Mi a helyzet a szigetvilágban?
– A tengerentúli területek Franciaország részei, és a francia politikai élet határozza meg mindennapjainkat. Természetesen a helyi szintű döntések kérdésében a magunk előnyeit tartjuk szem előtt, de ezt nem tehetjük mások kárára, és ezt várjuk el a központi hatalomtól is. Regionális nyelvként a szigeteken az őslakosság a kreolt használja, amelynek hivatalosan elismert státusa van. Egyetemen oktatják, nyelvészek kutatják, de
– A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli szerződés szintén vita tárgya az uniós tagországok között. Több kelet-európai állam elutasítóan viszonyul hozzá. Osztja-e fenntartásokat?
– Elvben nem vagyok egy megalapozott egyezmény ellen, ugyanakkor több ezzel kapcsolatos kérdés nem egyértelmű számunkra. Mivel több pontban is szeretnénk világosabb képet kapni a helyzetről, elvárjuk, hogy a baloldal részletes magyarázattal szolgáljon például a genderelmélet és a migránsok befogadása ügyében.
– Ön és párttársai többször is szóvá tették, hogy az Európai Unió országainak szorosabb integrációja helyett a nemzetek Európájára van szükség. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Le kell szögeznünk, hogy nem vagyunk Európa-ellenesek. A Nemzeti Gyűlés célja, hogy jöjjön létre a nemzeti államok szövetsége. Huszonhét állam döntsön, és ne a francia–német tengely határozza meg Európa politikáját. Franciaként határozottan ellenzem a kilépést az Európai Unióból, de egy más Európa híve vagyok.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!