Nagy a csábítás, hogy szakemberek helyett laikusok okfejtéseiben higgyünk
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Minden összetett problémára létezik egyszerű megoldás, és az helytelen – ezt a mondást H. L. Mencken amerikai írónak tulajdonítják. Tény, nehezen bírjuk a járványhelyzettel járó bizonytalanságot és az ellentmondásos hírek özönét. A bizonytalanság és a türelmetlenség azonban rossz tanácsadó. Hogyan védhetjük meg magunkat a hamis prófétáktól? Hogyan kerülhető el az információtúlterhelésből származó zűrzavar?
2020. április 24., 10:092020. április 24., 10:09
2020. április 24., 10:132020. április 24., 10:13
Az emberi gondolkodás jellegét figyelve tanulságos kísérlet lehet közösségi médiákon követni az emberek véleményét a jelenlegi Covid-19-járványról. Ott azt olvassuk és látjuk, amit bárki megoszthat saját véleményként vagy mások szövegének továbbításával. Néha követni tudjuk, mi a fizetett hirdetés, és mi nem, de még ezt sem pontosan. Összegezve, ömlesztve kapunk hihetetlen mennyiségű szamárságot. Egymással vitatkozó szakértői és politikai vélemények keverednek a laikusok spekulációival, a csodadoktorok próbálkozásaival és a szenzációt keresőkkel. A koronavírusról többek között leírták már azt is, hogy nem létezik. Volt, aki azt is vállalta, hogyha egy egész kádnyi vírusba feküdne bele, úgysem betegedne meg. Mások a vírusfertőzést már gyógyítják alkohollal, C-vitaminnal és forró italokkal.
Nem szabad leértékelni az ismeretlen veszéllyel való szembesülés lelki terhét. A mai nemzedékek csak olvasmányélményeikből és filmekből ismerik az ilyen állapotokat. Bár az elmúlt negyven évben világviszonylatban legalább tíz olyan járvány volt, amely könnyen globális méretűvé válhatott volna, az orvosi tudásnak és az egészségügyi erőfeszítéseknek köszönhetően a globális katasztrófa elmaradt.
A terjedésről, a patogén vírus vagy baktérium jellemzőiről és a kezelés lehetőségeiről pedig nem rendelkezünk megfelelő orvosi adatokkal.
Alapvető gond, hogy rosszul tűrjük a bizonytalanságot. Zsigerileg tiltakozunk ellene: letagadjuk, hárítjuk, és a megalapozatlan magyarázatot is jobban elfogadjuk, mint a tudás hiányát. Ez vezet a hibás döntésekhez és viselkedéshez, aminek ára van. Ha ezt politikusok teszik, akkor még inkább. Egy államelnök vagy a kormány döntései, kijelentései nevetségesnek tűnhetnek, ha a televízió képernyője előtt, úgymond „kívülállóként” értelmezzük azokat az általunk megfogalmazott követelések tükrében. Láttuk, mi történt, amikor a román belügyminiszter az olcsó politikai tőkekovácsolás lehetőségét látta az ortodox egyházzal való egyezkedésben. De azt is megtapasztalhattuk, miként vált ez azonnal vallásos gyűlölködéssé, sértegetéssé, a feszültségkeltés forrásává, azaz online hisztériává. Meghallgattam az ortodox egyház képviselőit, akik most sem értik a felháborodás okát. Pedig nem az első ilyen eset.
Saját tudásunk korlátai magunk számára vakfoltot jelentenek. Amiről nem tudunk, amit nem értünk, vagy amire nem figyelünk, azt nehezen fogadjuk el igaznak és fontosnak. A jelenlegi állapot tipikus példája azoknak a helyzeteknek, amelyek meghaladják értelmünket. Legalábbis egyelőre. Utólag persze mindenki okos lesz.
A koronavírus-járvány többféle ellentmondást hordoz számunkra. Egyrészt hatalmas információáradat ér, másrészt a mindenféle tartalmú hírekből szinte lehetetlenné válik külön választani az értéket és a jól felépített logikai csapdákat. Vagy nagyon odafigyelünk a hírek korlátozására, és a megbízható forrásokat követjük, vagy véglegesen elveszítjük az ellenőrzést.
A jelenlegi járvány megértésének alapvető dimenziója a tudományos orvosi tudás. Ez a járványokra tekintve elsősorban statisztikai és genetikai jellegű. A történések adatai bonyolult statisztikai jellegűek. Nem olyan információkról van szó, amelyet a valaha tanult statisztikai ismereteinkre alapozva kezelni tudunk. Nem elég az, ha egyetemi kurzuson évekkel ezelőtt megtanultuk a statisztika alapjait. Itt az tud érdemben megszólalni, aki mind tudásában, mind szakmai tapasztalatban jártas a szigorúan orvosi statisztikákban. Vagy bennük bízunk, vagy magunkkal tolunk ki.
A szakemberekbe vetett bizalom ma történelmi mélyponton van. Naponta látjuk a különböző csatornákon a szakértők által elkövetett hibákat. Belelátunk a szakértők vitáiba anélkül, hogy a véleményeket értékelni tudnánk. Annyit tudunk, hogy nem mindig a legkarizmatikusabb, a legcsinosabb és a legmeggyőzőbb szakértőnek van igaza. Nehéz így szakértőkben bízni, de mondjon valaki jobbat. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a járvánnyal kapcsolatos orvosi tudás napról napra fejlődik. Folyamatosak a járványt és a vírust kutatók újabb eredményei. Az viszont nem ellenőrizhető megfelelően, hogy ez a tudás miként tükröződik a sajtóban. A miénknek nem erőssége a száraz tudományos hírek objektív közlése. Ha mégis, akkor az annyira száraz és technikai jellegű, hogy kevés ember figyelmét kelti fel, és kevesen tudják azt helyesen értelmezni.
Az orvosi tudás további ellentmondásokat rejt. A logika roppant fontos, de korlátozott eszköze az orvoslásnak. Hogy ezt megértsük, érdemes figyelemmel követni a laikusok víruskezelési vitáját a közösségi médiában. Ez a gondolkodási logika az orvoslás történetében is felbukkan. Megjelent egy hír, miszerint a SARS Covid-19, „mint minden vírus, köztudottan érzékeny a hőre”. Jött az állítólag orvosi ajánlat a forró italok csodás gyógyító hatásáról, mert a vírus huszonvalahány fokon elpusztul. Jól hangzott, de közben jöttek az örök lélekrombolók, akik arra emlékeztettek, hogy az egészséges emberi test 36 fok körüli. Akkor pedig miért nem pusztul el a vírus azonnal, amikor a testünkbe kerül? Főleg, ha lázas az ember, amit a fertőzés jeleként hirdettek? Akkor miért nem pusztul ki magától két nap alatt az emberből a koronavírus? Ilyen forgatókönyv alapján már illogikussá vált a meleg italos gyógymód.
Aztán jött az életfilozófiai értekezés a vírusról, amely állítólag nem is élőlény. Ez a szerző lehetett egyike azoknak, akik nyilvánosan megkérdezték: miért kell a vírusokról tanulni az iskolában, ha úgyis olyan kicsik? A felsorolt laikus érvek és ellenérvek megmosolyogtatóak, de szerkezetükben ilyen a valós orvosi problémák tényleges jellege is.
Fontos az elmélet, de fontosabbak a bizonyítékok. Úgy tűnik, középiskolai biológiai és életfilozófiai műveltségünk most sem elég az orvosi Nobel-díj megszerzéséhez. Ennek ellenére az emberi természet olyan, hogy jobban hisz abban, amit megérteni vél, mint a hivatalos tudásban. Érthetőnek és értelmesebbnek tűnik számunkra a népi gyógyítás fokhagyma- vagy pálinkakúrája, mint a orvosi elméletek felületes és technikailag érthetetlen kommunikációba ágyazva.
Jelenlegi helyzetünkben az egyik legfontosabb erény a megalapozott türelem és a helyzet elfogadása. Érdemes türelmesnek és elfogadónak lennünk a szakértőkkel és döntéshozókkal szemben még akkor is, ha azzal szembesülünk, hogy folyamatosak a tévedések és a változtatások. Az orvosi tudáshoz idő, munka és sok türelem szükséges. Ha saját türelmetlenségünknek és a bizonytalanságból származó azonnali választ kereső késztetésünknek engedünk, akkor kitesszük magunkat annak, hogy lelki erőforrásainkat, cselekvőképességünket és akár pénztárcánkat még azelőtt leterheljük, hogy a jó és megbízható válaszok megszületnének.
A szerző pszichológus és pszichoterapeuta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!