Koltón szemétlerakóval tartanák távol Petőfi híveit

A koltói önkormányzat a többségi román falvak számára is példa és hivatkozási alap lett. A kastély tavaly eltervezett, idén májusi átadása a koronavírus-járvány miatt meghiúsul, de a felújítási munkálatok az eredeti ütemterv szerint folynak. Csendes Lajos polgármester az Erdélyi Naplónak elmondta, hogy a napokban fejezték be a tetőtérben kialakított modern konferenciatermet, és a munkások a kastély első emeletére költöztek, ahol padlót fektetnek, majd a földszint befejezése következik. Elkezdődött a kastélykert és a bejárati rész zöldövezetének teljes felújítása is padokkal, öntözőrend­szerrel, új közvilágítással. Az uniós pénzforrások már elfogytak, így a befejezési munkálatok a polgármesteri hivatal tartalékaiból történnek. Csendes szerint idén nehéz év lesz, mert nemcsak romániai, hanem magyarországi forrásokból sem jönnek pénzek a járvány miatt.

Az évi rendszerességgel, szeptember kilencedikén megrendezésre kerülő Petőfi-ünnepély keretében kerülne idén átadásra a Teleki-kastély, ha a járványügyi szabályozások ezt lehetővé teszik. Az ünnepséget pár nappal előbbre hoznák, szeptember 6-ra, vasárnapra. Koltó az új beruházástól a falusi turizmus fellendülését reméli, hiszen eddig is évente mintegy tízezren látogattak el Erdélyből és szerte a Kárpát-medencéből a településre.

A turizmust ellehetetlenítő szeméttároló

Úgy tűnik azonban, hogy a magyar közösség sokéves tervének tesz keresztbe a Máramaros Megyei Tanács, amikor a község lakosságának határozott elutasítása ellenére Koltó határába költöztetné a megye szemétlerakatát. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az ökológiai szeméttároló megépítése Máramarosban is épp olyan lehetetlen feladatnak bizonyult, mint Kolozs megyében vagy az ország más régióiban.

A Farkasaszóban megtervezett modern szeméttároló romániai szokás szerint csak félig készült el, mert kiderült, hogy a létesítmény süllyed, azaz megfelelő alapozás hiányában megcsúszott. A megye korábbi hagyományos szeméttárolója Alsóújfaluban már rég betelt, de ma már a szomszédságában kialakított második szemétgödör sem tudja fogadni a szemeteskocsikat, így

A megyei önkormányzat 2008-ban vásárolt a falu határában egy 20 hektáros területet szeméttároló építésére, de a lakosság már akkor elutasította a tervet. „A szemétlerakóhoz a falun keresztül halad a forgalom, így el lehet képzelni, mit jelent tumultusban és bűzben napi 50-60 szemeteskocsi forgalma, arról nem is beszélve, hogy a falutól mintegy 950 méterre fekszik a kijelölt terület, ahol a szabad ég alatt, egy nagyobb gödörbe kerülne több tízezer tonna szemét” – magyarázza Csendes Lajos.
A megyei tanács ígér fűt-fát. Többek között azt, hogy vastag műanyag fóliával védnék a talajt és a talajvizeket a kiszivárgó szennyeződéstől, de a szeméttároló szomszédságában folyó Aranyos-patak – amelyik a Láposba ömlik – így sincs biztonságban. A polgármester mellett a megyei tanács elképzeléseit egyhangúan elutasító helyi tanács is attól tart, hogy az átmenetire tervezett koltói szeméttároló hosszú évekig a falu határában fogadná Máramaros megye háztartási hulladékát, ami nemcsak a faluturizmus jövőjét kérdőjelezné meg, hanem a hatalmas bűz elviselhetetlenné tenné az emberek hétköznapjait is.

korábban írtuk

Petőfi Sándor jelenti Koltó múltját és jövőjét

Máramaros leghíresebb magyar települése Koltó. A Petőfi-zarándokhelyen az is helyi jellegzetesség, hogy az erdélyi magyar pártok felhőtlenül együtt tudnak működni. Az emberek abban reménykednek, hogy ezt nem fogja szétverni az önös politikai érdek.

Közösségi tiltakozás

A szeméttároló megépítésének hírére helyi civil szervezetek mintegy ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze, amelyet eljuttattak a megyei környezetvédelmi hatósághoz. De nemcsak a koltóiak tiltakoznak, hanem a községhez tartozó Katalin lakossága is elfogadhatatlannak tartja az új szeméttelepet. Tiltakoznak a szomszédos községekhez tartozó román falvak is, mert mindenki tudja, mit jelent egy klasszikus romániai szeméttározó, ahonnan a szél nemcsak műanyag- és papírhulladékkal tölti meg több kilométeres körzetben a területet, hanem az időnként begyulladó vagy mesterségesen begyújtott szemét fojtogató bűze minden környező települést eláraszt. A polgármester szerint

Egyelőre nem lehet tudni, hogy megyei szinten megszületik-e a döntés az új szeméttároló megnyitásáról. Hírek szerint a vízügyi hatóság ellenzi az elképzelést, mert attól tartanak, hogy a tározó melletti patakba kerülő szenny­lé súlyosan szennyezi majd a Lápost is. Csendes Lajos szerint azonban ez nem számít, ha az ügyről politikai döntés születik a megyei tanácsban. Koltó tehát nemcsak az újjáéledő turizmusra készül, hanem kemény és kitartó ellenállásra a falu környezetét tönkretevő szeméttároló ellen is.