Márai Sándor szobra szülővárosában, Kassán. Felvidéken is népszerűek az író művei
Fotó: Makkay József
Százhúsz éve született Márai Sándor, aki sajnos nem érte meg, hogy munkásságát magyar nyelvterületen tehetségéhez mérten elismerjék. A bolsevizmus ádáz ellenségének számított, így művei 1990-ig gyakorlatilag ismeretlenek maradtak a magyarországi vagy erdélyi olvasók számára.
2020. április 26., 15:532020. április 26., 15:53
2020. április 26., 22:152020. április 26., 22:15
Generációk nőttek fel úgy, hogy hivatalos fórumokon – iskolákban, egyetemeken, kulturális rendezvényeken és így tovább – senki nem ejthette ki Márai nevét. Jóformán ismeretlen volt számunkra, ahogyan Wass Albert, Nyírő József és sokan mások, akik szálkák voltak a kommunista hatalom szemében. Amikor már szabad volt beszélni az 1900. április 11-én született szerzőről, Márai már nem élt, ugyanis 1989. február 21-én egy pisztolylövéssel tett pontot életére az amerikai San Diego városában. Magyarországon az elismerés is akkor érte, amikor már késő volt: egy évvel halála után, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.
Talán kevesen tudják, hogy az a Radványi Géza volt az író öccse, aki filmrendezőként írta be nevét a magyar kultúrtörténetbe, hozzá fűződik többek között a Valahol Európában című film megalkotása.
Kassán és Eperjesen járt iskolába, alig 19 évesen Budapesten lett újságíró. 1919 októberében apja jóváhagyásával Bécsen át Berlinbe, majd Frankfurtba költözött, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson. Ő volt Franz Kafka első magyar fordítója, barátságot ápolt Füst Milánnal, szomszédja volt a fővárosban Kosztolányi Dezső. 1933-ban lapja Berlinbe küldte. Nyomon követte Hitler hatalomátvételét, hitelesen és példás bátorsággal számolt be a nácizmus valóságáról, a Messiás a Sportpalastban például remek antifasiszta írás, egyben Hitler-paródia is volt.
Márai 1943 decemberében leírja naplójában, hogy becsületes embernek belső emigrációba kell vonulnia. Leányfalura ment, és nem lépett nyilvánosság elé 1945 tavaszáig. Mint közismert, a háború után Márai végleg elhagyta Magyarországot.
„A második, 1948-ban kezdődő és élete végéig tartó emigrációt vállaló Márai külföldre távozásának mindenképpen a legfontosabb oka: a Magyarországon és egész Kelet-Európában kiépülő szocialista rendszer, ami Márai emberképével, polgáreszményével összeegyeztethetetlen volt. Semmilyen lehetőségét sem látta egy olyan rendszerrel való bármiféle együttműködésnek, amely kollektivista jellegű volt és belső logikájából következően nem tartotta értéknek az individualitást. Ugyanez játszott többek között abban is szerepet, hogy Márai a nemzetiszocialista vagy éppen a fasiszta eszméket – még mielőtt azok embertelensége sokak számára nyilvánvalóvá vált – határozottan elutasította” – írja tanulmányában Kakuszi B. Péter irodalomtörténész.
Elsősorban anyagi okokból később visszatért Itáliába, de végül ismét Amerikában, ezúttal San Diegóban kötött ki, hogy szeretett fogadott fia, János közelében legyen.
1985-ben elveszítette két testvérét, Katót és Gábort. Felesége, Lola egy évvel később halt meg. A veszteségek hatására már ekkor megfogalmazódott benne az öngyilkosság gondolata, fegyvert is vett. Nem sokkal később öccse, Géza is elhunyt, majd nevelt fia, János is. Ezt már nem tudta feldolgozni. Életének pisztollyal vetett véget, hamvait a Csendes-óceánba szórták.
Az 1989-ben elhunyt Márai után három lányunoka maradt: Lisa, Sarah és Jennifer Márai, akik az Egyesült Államokban élnek. Mivel unokáit nem tanították meg magyarul, soha nem tudták megérteni nagyapjuk életművét.
A könyv eladásai 1998-ban az olaszoknál meghaladták a százezret. Ezután német, spanyol, portugál és angol nyelvterületen, valamint számos kelet-európai nyelven is hatalmas sikerrel jelentek meg a művei. 2000-ben a németországi könyveladások elérték az egymilliós példányszámot. És végre mi, magyarok is megismerkedhettünk Márai nem mindennapi életművével…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!