Sétálni kellene. A szabadban valahogy jobban eloszlik a rosszaság, mint a négy fal között. Az öltözés türelempróba. Fiam nem tud elszakadni a tükörtől: szép fiam, jó fiam, bazsalyog bele fején egy női bugyival. Lányommal kergetőzünk, rimánkodok neki.
Igen gyakran nincs jó döntés, és mégis választani kell: (némi) karrier vagy család. Mifelénk nemcsak az összeegyeztethetőség a gond, azt talán sokan megoldanák. Ám az anyák legtöbben rosszul keresnek, ha családbarát munkát sikerül találniuk, pláne.
A szervezők számára nem a rendezvények tető alá hozása a legnagyobb kihívás,hanem olyan házaspárt találni, amely ország világ előtt vállalja házasságát. Ez jól jelzi a házasság intézménye iránti közfelfogás változásait.
Az Ulrike Lunaček zöldpárti EP-képviselőnő nevével fémjelzett jelentés a leszbikusok, melegek, biszexuálisok megkülönböztetésének felszámolását tűzi ki célul „az oktatás-, az egészség-, a menekült-, a foglalkoztatásügy és a családpolitika” eszközeivel.
Az évszázadok során alakuló közös szász-magyar sors ellenére egy sor kulturális különbség is „talpon maradt”, ami esetenként oda vezethet, hogy idegenkedve tekintgetünk egymás szimbolikus gesztusaira.
A tisztesség megkívánja, hogy leszögezzem: könnyűzenei ízlésem nem az eurovíziós dalfesztiválok holdudvarához tartozó seregszemlék kínálatán formálódott. A könnyűzenei műfaj általam kedvelt előadói nem a fent említett miliőkben arattak babérokat.
Az egyházművészetre szakosodott, liturgikus ruhákat tervez, keresztutakat, oltárképeket fest. A Szatmárnémetiben élő Sabău-Trifu Cristina képzőművésszel pályájáról, az egyházi, liturgikus ihletésről és művészetről beszélgettünk.
Valós-e az az állami ösztönzés, amely a friss végzősök, pályakezdők alkalmazását célozza? A sokszor hangoztatott lehetőség életszerűségét egy háromszéki példán igyekeztünk tesztelni.
Negyed évszázada, a kommunista rendszer bukása után kezdett körvonalazódni egy olyan fórum gondolata, amelynek elsődleges célja a románok, az erdélyi, illetve a magyarországi magyarok egymásra találása lett volna. Ez lett Tusványos.
Johannissal megtört a jég, azonban azt is látni kell, hogy milyen áron. A Német Demokrata Fórum egykori vezetője betagolódott a román pártba. Ismert erdélyi magyar politikus ezt a rendszerváltás óta még nem vállalta.
Háromszéki turnén mutatja be Gáspárik Attila színművész Kényszerleszállás című pódiumműsorát, amely Szilágyi Domokos költő 75. születésnapjára készült. Előadásával Illyés Kinga színésznő emléke előtt is tisztelegni kíván.
Kilencvenöt éves Ervin atya, a szárhegyi születésű ferences szerzetes, akit szülőfalujából Csíksomlyóra helyeztek. Elhelyezése az első lépése volt annak a folyamatnak, amely a helyiek szerint békétlenségét szült.
Kós Károlyra szobrok és emléktáblák emlékeztetnek a Kárpát-medencében, ám Kolozsváron, ahol élt, hiába is keresnénk ilyet. De sok más jeles kolozsvári magyarnak sincs emlékhelye a kincses városban, ezért sürgetnek sokan érdemi változást.
Agócs Gergely népzenész Érsekújváron született. Diplomáját az ELTE néprajz szakán védte meg. A nagyközönség a Fonó Zenekar tagjaként ismerte meg, igazi reflektorfénybe viszont a Fölszállott a páva versenyeinek zsűritagjaként állhatott.
Nyelvi akadályok, az egymás mellett, de elkülönülten élés erdélyi történelmi modellje gátolja a magyarok és németek szervezeteinek intézményes közeledését. Hozhat-e változást e tekintetben, ha Klaus Johannis lesz a belügyminiszter?
Kolozsváron a Karolina-téri ferences kolostor refektóriumában nyílt kiállítás Kós Károly világa 1907–1914 címmel. Az ötödik helyszínére érkezett vándorkiállítás az építész Kós legtermékenyebb időszakát mutatja be.
Kolozsvár tizenkét református gyülekezetében tartott konzuli napokat a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A közös rendezvényre jórészt a regisztrálni akaró környékbeli magyarok érkeztek.
Csak a hitelesség számít a művészi teljesítményben, akár botránkoztat, akár andalít. Ezt kell megkeresni akárhol: könyvben, színházban, lakásban, moziban, vásznon, kőben, miegymásban. Habár fülel a gálya.