Ki hitte volna, hogy egyszer Kuba miatt majdnem kitör az atomháború? Ötvenöt évvel ezelőtt, 1959. február 16-án vette át a hatalmat Fidel Castro, miután Batista diktátor újévkor elmenekült az országból. Ínséges idők köszöntöttek a karibi szigetországra.
2014. február 15., 08:042014. február 15., 08:04
Hogy Batista egy választásokat elcsaló, kisstílű diktátor volt, ahhoz kétség sem fér. De hogy mégis mi lett Kubából az utóbbi fél évszázadban, az már Fidel Castro lelkén szárad. Két évtizede uralkodott népe felett Batista, amikor az ellenzék 1953-ban 120 fegyveres támadást indított a Moncada-laktanya ellen – és ezzel megkezdődött a diktatúra elleni küzdelem. A támadás vezetőjét, Fidel Castrót elkapták, és 15 évre ítélték, de 1955-ben amnesztiával szabadult. Hiba volt elengedni, de ezt akkor még senki sem tudta…Mexikóba ment, ahol maga köré gyűjtötte a forradalom híveit, és elkezdte szervezni a harc folytatását. Csatlakozott hozzájuk Ernesto Che Guevara, a legenda, aki fiatalok millióinak vált utóbb példaképévé, benne látták a mindenkori forradalmi eszmék megtestesítőjét.
Batista diktatúrája már az amerikaiaknak is kezdett az idegeire menni – az idegbajt természetesen jelentős gazdasági és politikai érdekek is befolyásolták –, és a forradalmárok a jenkikben jelentős támogatókra találtak. 1959-re már egész Kuba forrongott, Batista pedig Dominikába menekült. Fidel lett az atyaúristen Kubában – szinte szó szerint, hiszen Castro nyomán egy pogány, kommunista pártállam született, amelyben Castro szava szentírás lett. Népét is becsületesen átverte: ígéretével ellentétben, a hatalom megszerzése után Fidel Castro nem rendezett demokratikus választásokat és nem állította vissza a Batista előtti alkotmányos rendet. Ehelyett a teljhatalmat egy háromtagú triumvirátus – Fidel Castro, Raúl Castro, Ernesto Guevera – vette át. Guevera vezetése alatt létrejött a kubai gulág, kényszermunkatáborok rendszere másként gondolkozók számára és mindazoknak, akik nem értettek egyet a teljhatalmú triumvirátus elképzeléseivel – erről nem tudtak azok, akik példaképet láttak Chében.
Nem túlzás azt állítani, hogy Kuba miatt karnyújtásnyira volt az emberiség egy atomháborútól: 1962-ben kitört a Kubai Rakétaválság, amerikai kémrepülőgépek felfedeztek szovjet rakétakilövő-állásokat, amelyek atomrakétákat fogadtak volna. A III. világháború fenyegető réme az egész világot behálózta, egy esetleges atomháború szinte elkerülhetetlennek tűnt. Csupán J. F. Kennedy elnök higgadtságának köszönhető, hogy az emberiség nem lett egy zsírpacni a falon. Kennedy és Hruscsov végül megegyeztek a rakéták leszereléséről: az oroszok Kubából vonták ki őket, az amerikaiak Törökországból vitték haza az atomtölteteket.
Elnökök, pártfőtitkárok jöttek-mentek a történelemben, Castro viszont fél évszázadig a helyén maradt. 2006. július 31-én egészségügyi okokból, ideiglenesen átadta a teljes hatalmat öccsének, Raúlnak. Fidel Castro valódi egészségügyi állapota azóta is államtitok…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!