Ki hitte volna, hogy egyszer Kuba miatt majdnem kitör az atomháború? Ötvenöt évvel ezelőtt, 1959. február 16-án vette át a hatalmat Fidel Castro, miután Batista diktátor újévkor elmenekült az országból. Ínséges idők köszöntöttek a karibi szigetországra.
2014. február 15., 08:042014. február 15., 08:04
Hogy Batista egy választásokat elcsaló, kisstílű diktátor volt, ahhoz kétség sem fér. De hogy mégis mi lett Kubából az utóbbi fél évszázadban, az már Fidel Castro lelkén szárad. Két évtizede uralkodott népe felett Batista, amikor az ellenzék 1953-ban 120 fegyveres támadást indított a Moncada-laktanya ellen – és ezzel megkezdődött a diktatúra elleni küzdelem. A támadás vezetőjét, Fidel Castrót elkapták, és 15 évre ítélték, de 1955-ben amnesztiával szabadult. Hiba volt elengedni, de ezt akkor még senki sem tudta…Mexikóba ment, ahol maga köré gyűjtötte a forradalom híveit, és elkezdte szervezni a harc folytatását. Csatlakozott hozzájuk Ernesto Che Guevara, a legenda, aki fiatalok millióinak vált utóbb példaképévé, benne látták a mindenkori forradalmi eszmék megtestesítőjét.
Batista diktatúrája már az amerikaiaknak is kezdett az idegeire menni – az idegbajt természetesen jelentős gazdasági és politikai érdekek is befolyásolták –, és a forradalmárok a jenkikben jelentős támogatókra találtak. 1959-re már egész Kuba forrongott, Batista pedig Dominikába menekült. Fidel lett az atyaúristen Kubában – szinte szó szerint, hiszen Castro nyomán egy pogány, kommunista pártállam született, amelyben Castro szava szentírás lett. Népét is becsületesen átverte: ígéretével ellentétben, a hatalom megszerzése után Fidel Castro nem rendezett demokratikus választásokat és nem állította vissza a Batista előtti alkotmányos rendet. Ehelyett a teljhatalmat egy háromtagú triumvirátus – Fidel Castro, Raúl Castro, Ernesto Guevera – vette át. Guevera vezetése alatt létrejött a kubai gulág, kényszermunkatáborok rendszere másként gondolkozók számára és mindazoknak, akik nem értettek egyet a teljhatalmú triumvirátus elképzeléseivel – erről nem tudtak azok, akik példaképet láttak Chében.
Nem túlzás azt állítani, hogy Kuba miatt karnyújtásnyira volt az emberiség egy atomháborútól: 1962-ben kitört a Kubai Rakétaválság, amerikai kémrepülőgépek felfedeztek szovjet rakétakilövő-állásokat, amelyek atomrakétákat fogadtak volna. A III. világháború fenyegető réme az egész világot behálózta, egy esetleges atomháború szinte elkerülhetetlennek tűnt. Csupán J. F. Kennedy elnök higgadtságának köszönhető, hogy az emberiség nem lett egy zsírpacni a falon. Kennedy és Hruscsov végül megegyeztek a rakéták leszereléséről: az oroszok Kubából vonták ki őket, az amerikaiak Törökországból vitték haza az atomtölteteket.
Elnökök, pártfőtitkárok jöttek-mentek a történelemben, Castro viszont fél évszázadig a helyén maradt. 2006. július 31-én egészségügyi okokból, ideiglenesen átadta a teljes hatalmat öccsének, Raúlnak. Fidel Castro valódi egészségügyi állapota azóta is államtitok…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!