Előfordul, hogy pillanatokon belül kell varázsolnunk valamit: ilyenkor fontos, hogy milyen receptet választunk. Itt van például az angol pogácsa: nem kell hosszasan gyúrni, majd keleszteni. Összekeverjük a hozzávalókat, nyújtjuk, formázzuk és sütjük is.
Trivenentó gasztronómiáját leginkább a hegyvidékre jellemző fogások gazdagítják – jellegzetes húsok a sertés és a hal, valamint a vadhúsok, a szarvas, őz, zerge. Dél-Tirolban nem hagyomány az olasz tészta, a kevés kivétel közé tartozik a ravioli.
Ki gondolta volna, hogy a népszínmű egyik legnevesebb képviselője mérnökként kezdte pályáját? A kétszáz évvel ezelőtt született Szigligeti Ede közel száz drámát írt, de neve a Liliomfi alkotójaként él a mai napig a köztudatban.
Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen lett az év egy napja jelképesen a nőké. Az ünnep időközben sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik.
Veszprémi búcsúszavai így hangzottak: „Hatvanöt éves vagyok, ebben a korban már mindenki elgondolkodik a jövője felől. A lényeg: zenélek, talán még többet is, mint fiatalabb koromban. El akarom játszani mindazt, ami bennem van, és minél többet átadni”.
Mátray László, a sepsiszentgyörgyi színház színésze játssza a Nemzeti Színházban március 7-én bemutatandó, János vitéz című produkció címszerepét. A művész a romantika köntösétől megfosztott hőst készül felmutatni Budapesten.
Izgalmas – talán ez a legjobb szó a városra. Számunkra távolinak tűnő kultúrák keveredésének helyszíne, mediterrán, dél, spanyol, muzulmán, zsidó elegy, amelynek elemei külön-külön is lenyűgözőek. Cordobát azonban így, együtt teszik egyedivé.
Tartalmasak vagy formálisak erdélyi településeink határon átnyúló testvérvárosi kapcsolatai? Erre a kérdésre kereste a választ a Járosi Andor Keresztény Műhely és az Erdélyi Napló közös kolozsvári vitaestjén.
Miközben a hazai magyarság fogyása miatti aggodalmunk elsősorban a szórványvidékek településeire vetül, a belső anyaországnak kikiáltott Székelyföld szívében kis színmagyar települések kerültek végveszélybe.
Elemzők szerint a román kétharmad legfontosabb célja az alkotmánymódosítással az elnöki hatalom gyengítése lett volna (Románia annak idején francia mintára szervezte meg az államigazgatását, az elnöknek jelentős mozgástere van).
A nemzeti oldal népszerűség-növekedése, valamint a baloldal térvesztése szorosan összefügghet azzal, hogy Orbán Viktort sokkal többen tartják a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek (38 százalék), mint Mesterházy Attilát (14 százalék).
Évtizedeken keresztül úgy tűnt, az akció sikerrel járt: az erdélyi arisztokráciát „kivégezték”. A hatvanöt évvel ezelőtti márciusi éjszakán tovadurrogó teherautók platóján egy társadalmi osztály képviselőit szállították a sötét ismeretlenbe.
Nyolcévi jogi huzavona és hatévi pereskedés után valamennyi vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítélték az átigazolási adócsalások ügyében. Gheorghe Popescu a Román Labdarúgó Szövetség elnöki tisztségének legnagyobb várományosa volt.
Bírósági határozat tiltja a Székely Szabadság Napjára tervezett március 10-i marosvásárhelyi felvonulást, a megemlékező és jogkövetelő nagygyűlést azonban megtartja az SZNT. A szervezők a tavalyinál nagyobb részvételre számítanak.
Öt erdélyi versenyző – két énekes, egy táncos, egy néptánccsoport és egy zenekar – méretkezik meg a Fölszállott a páva című március 8-ától négy egymást követő szombaton sorra kerülő középdöntőjében. Összeállításunkban őket mutatjuk be.
A napokban töltötte századik életévét Cs. Erdős Tibor festőművész, grafikus, az erdélyi képzőművészeti élet kimagasló személyisége. A mester életéről, munkásságáról Németh Júlia művészettörténésszel beszélgettünk.
Két miniszteri tárcával és tizennégy államtitkári tisztséggel lett tagja az RMDSZ az új román kormánynak. A szövetség csúcsvezetősége elégedett a kialkudott tisztségekkel, a protokollummal vezető tétele ismét a kisebbségi törvény.