Kincsem, a csodakanca

Kedveseinket gyakran becézgetjük kincsemnek, de ki gondolná a légyott pillanataiban, hogy Kincsem egy ló volt. Versenyló, ami eredményeivel bevonult a történelembe. Ember kevés van, akiről annyit cikkeztek volna, mint a magyar csodaparipáról.

Nánó Csaba

2014. március 14., 14:302014. március 14., 14:30

2014. március 15., 21:382014. március 15., 21:38

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

Akárcsak több híres ember esetében, Kincsem születési helye is bizonytalan. Tenyészlovak esetében ez ugyan ritkaság, pedig nem dőlt el egyértelműen, hogy 1874. március 17-én Kisbéren vagy Tápiószentmártonban látta meg az istálló gerendáit. Az viszont biztos, hogy apja angol telivér volt, anyukája pedig az Esterházy-ménes egyik kancája. Bár keresztszülei nem is sejtették, neve valahogy előrevetítette, mi lesz az ifjú paripából, hiszen versenylóként később valóban kincset ért.

Pedig nem minden mutatott arra, hogy Kincsem lesz a világ leghíresebb paripája.

Gazdájának, Blaskovich Ernőnek 1875-ben hat csikója és még annyi versenylova legelészett tápiószentmártoni birtokán. Csakhogy a lovak tartása nem éppen olcsó mulatság, és Blaskovich úgy döntött, a csikókon túlad. Meg is érkeztek a vevők, egy báró meg egy gróf, szemügyre vették a lobogó sörénnyel vágtázó lovakat, tetszettek is nekik, és úgy döntöttek, mindegyiket megveszik – Kincsem kivételével, akit elég csenevésznek ítéltek meg. Gondolhatjuk, hogy életük végéig verték a fejüket a falba…

Ernő bácsi ekkor átpasszolta lovát Gödre, ahol bizonyos Hesp Róbert vette kezelésbe. Hesp angol volt, de hosszú idő óta élt Magyarországon, és tökéletesen beszélte a magyar nyelvet, ami angol úriemberek esetében kivételes dolog. A legnagyobbaktól tanulta a lovászmesterséget, galopp lovak idomítására szakosodott, és idővel saját idomítótelepet nyitott. A szerencsés találkozás ló és ember között mindkettejük nevét felejthetetlenné tette.

Legkiválóbb eredményeit három és öt éves kora között érte el Kincsem, és pályafutása során soha nem talált legyőzőre. Vonaton beutazta fél Európát, legnagyobb sikereit Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Angliában és Franciaországban érte el. Ötvennégy versenyből ugyanannyin győzött, ezt az eredményt soha nem múlta felül versenyló.

Kincsem leszármazottai ősanyjuk csodálatos eredményeit nem tudták elérni. Utolsó utódja Kincs volt, amelyet 1887-ben ellett. Kincs lánya, Napfény, később viszonylag eredményes versenyzővé vált.

Érdekes legenda is fűződik Kincsem nevéhez: állítólag legjobb barátja a kancának egy Csalogány nevű macska volt, aki nélkül egyetlen versenyen sem volt hajlandó vágtázni. Egyszer valahol egy kikötőben elveszett a macska, Kincsem pedig kétségbeesetten kereste, mígnem valahol rábukkant a cicára az istálló személyzete. Örömében a ló több hosszal verte az egész mezőnyt…

A Kincsem parkban, a budapesti galopp pálya főbejáratánál, 1977-ben felállították életnagyságú bronzszobrát. Tápiószentmártonban működik a Kincsem Múzeum, melynek bejárata előtt egy bronzból készült Kincsem szobor fogadja az ide érkezőket, ezzel a felirattal: „Vándor, aki itt jársz, állj meg egy percre és emlékezz, tisztelegj Kincsem emlékének, aki itt élt, ezen a területen, az egykori Blaskovich birtokon.”

Kincsem tizenharmadik születésnapjának hajnalán, 1887. március 17-én múlt ki. Hesp Róbert mindössze 39 nappal élte túl szeretett kancáját.